A Fidesznek némileg sikerült áthangolnia saját táborát, de a nagy többség így is az európai uniós tagság pártján áll – mutatta ki a Policy Solutions felmérése. A megkérdezettek fele ugyanakkor azt is gondolja, hogy a keleti államok lakói csak másodrendű állampolgárok az EU-ban.
Az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére nem ingott meg Magyarországon az uniós tagság támogatottsága, a korábbi évek eredményéhez hasonlóan 72 százalék voksolna arra egy népszavazáson, hogy maradjunk az EU-ban – hangsúlyozta a Policy Solutions, amelynek reprezentatív kutatása azt vizsgálta, milyen Európát szeretnének a magyarok.
A kilépésre csak egy szűk csoport (13 százalék) szavazna. A maradást leginkább a Momentum (96 százalék) és a Demokratikus Koalíció (91 százalék) szimpatizánsai támogatják, de így vélekedik az MSZP-sek 88 százaléka is. A Fidesz és a Mi Hazánk táborában is többségben vannak, azonban csak 60 százalék körüli arányt tesznek ki azok, akik maradni szeretnének az unióban. A Fidesz szimpatizánsainak 28, a Mi Hazánk szavazóinak 22 százaléka áll a kilépés mellett: a kormánypártiak tehát ebben a tekintetben lekörözik a szélsőjobboldalt.
Meglepő lehet,
hogy a megyeszékhelyeken és a kisvárosokban többen szavaznának a maradásra (77 százalék), mint Budapesten (67 százalék).
A felmérés szerint a fővárosiak ötöde (19 százalék) kifejezetten a kilépésre voksolna. Az adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy minél több tudással rendelkezik valaki az EU-ról, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a maradást támogatja.
A magyarok elsősorban az uniós pénzek pozitív hatására asszociálnak, ha az EU-ról van szó (29 százalék). Második helyen (27 százalék) az EU-val mint közösséggel kapcsolatos különböző válaszok szerepeltek, ebben körben a valahova tartozás érzése, a segítségnyújtás, az együttműködés és az európai egység gondolata jelent meg. A két évvel ezelőtti felméréshez képest ezeket a szempontokat 7 százalékponttal többen említették.
A schengeni egyezmény által biztosított szabad mozgás és utazás lehetősége a magyarok közel negyede (23 százalék) számára kifejezetten fontos szempont, de kiemelt helyen szerepel a külföldi munkavállalás és a külföldi tanulmányok lehetősége is (18 százalék). Az uniós tagság hátrányai között a túlzott szabályozást kifogásolták a legtöbben (22 százalék), ezt követte a nemzeti szuverenitás gyengülése (15 százalék) és a migráció (14 százalék).
A magyarok 50 százaléka szerint több pénzt kapunk az EU költségvetéséből, mint amit befizetünk, 36 százaléka viszont úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált.
A két évvel ezelőtti állapothoz képest ez 7 százalékos emelkedés: így vélekedik a Fidesz szavazóinak fele. A megkérdezettek kétharmada, 66 százaléka úgy gondolja, hogy gazdaságunk jelentősen profitál az EU-tagságából. Azok aránya (28 százalék), akik nem értenek egyet az állítással, szintén 7 százalékkal nőtt, ami szintén az EU gazdasági legitimációjának lassú erózióját mutatja.
A társadalom erősen megosztott az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányát illetően – hívta fel a figyelmet a Policy Solutions.
44 százalék szerint jó, 47 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban.
Az uniós folyamatokról negatívan vélekedők aránya majdnem tíz százalékkal emelkedett (főként a Fidesz, a Mi Hazánk és a Jobbik-Konzervatívok szavazóira jellemző ez a vélemény).
Závecz: a magyarok többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, az ellenzékiek pedig közös EP-listát akarnak – A lakosság 73 százaléka továbbra is…
A korábbi adatokkal összehasonlítva egyértelmű, hogy a szomszédban zajló háború átformálta a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásait. A 2019-ben végzett felmérésben a magyarok legfontosabb értéknek a gazdasági fejlődést tartották (44 százalék), aztán az uniós polgárok életszínvonalának javítása és a demokratikus értékek védelme (35-35 százalék) következett. 2023-ban már meggyőző különbséggel a béke megőrzése végzett az első helyen (44 százalék), amely négy évvel ezelőtt csupán az ötödik helyen szerepelt. Ebben a kérdésben csaknem megegyezik a kormánypárti és az ellenzéki szavazók álláspontja.
Ami az EU globális szerepét illeti, a legtöbben – tízből négyen – úgy vélik, hogy az uniónak „szociális Európaként” kellene példát mutatni a világ többi része számára.
A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket, 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű régiók, leszakadó települések felzárkóztatására, további 25 százalék szerint a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására.
A magyar társadalom nyitott az EU további bővítése felé, de Ukrajna tagságát a többség ellenzi – mutatta ki a Policy Solutions. A válaszadók több mint fele támogatná Törökország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina uniós tagságát. Koszovó és Ukrajna esetleges csatlakozását viszont többen utasítják el, mint ahányan támogatják:
Ukrajna esetében 34 százalék a támogatók, 51 százalék az ellenzők aránya.
A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére (60 százalék), a fideszesek körében Ukrajna elutasítottsága 62 százalék. Az ellenzékiek Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban (59 százalék), Ukrajna felvételével 44 százalékuk ért egyet, 47 százalékuk ellenzi.
A magyarok abszolút többsége szerint az állami földtulajdon és vízgazdálkodás, a lakhatás, a belföldi kereskedelem és pénzügyi szektor, a kormányzati működés és az oktatáspolitika területeinek kizárólag tagállami hatáskörben kell lennie. 5-9 százalékponttal növekedett az integrációpártiak aránya, három területen – munkaügy és munkavállalói jogok, szociálpolitika, mezőgazdaság – elveszítette korábbi abszolút többségét a szuverenista álláspont.
A magyarok 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes „mérföldkövét” azért, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források.
A Fidesz és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik (58, illetve 55 százalék). Az Erasmus program felfüggesztése ügyében a magyar társadalomban sokkal megosztottabb.
A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) úgy véli, Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez:
ezzel a kormánypárti szavazók fele (51 százalék) is egyetért.
A magyarok kétharmada szerint (67 százalék), ha Magyarország teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót. Minden politikai táborban többsége van az euró bevezetésének, igaz, a kormánypártiak és a Mi Hazánk szavazói esetében az átlagosnál mérsékeltebb arányban (55, illetve 60 százalékos támogatottság).
A többség támogatja Románia schengeni csatlakozását (58 százalék) és a közös európai hadsereg felállítását is (64 százalék).
Azzal a kormánypárti médiában gyakran hallható állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”, a magyarok 54 százaléka ért egyet: a vélekedés 4 százalékponttal erősödött az elmúlt két évben. Ma már a fideszesek 74 százaléka ezt gondolja, az ellenzékiek 62 százaléka viszont pont az ellenkezőjét.
A túlterjeszkedő brüsszeli bürokraták képe a kizárólag kormánypárti média fogyasztói között a legerősebb.
A megkérdezettek 46 százaléka egyet tud érteni az állítással, hogy az EU „át akarja mosni a magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával”, ezzel szemben 48 százalék nem fogadja el a Fidesz által gyakran hangoztatott kommunikációs panelt. A Policy Solutions felmérése szerint magyarok fele (51 százalék) azzal is egyetért, hogy a keleti tagállamok lakói, így a magyarok is csupán másodrangú állampolgárok az unióban, és mindössze 45 százalék gondolja azt, hogy ez nincs így.
Publicus: A megkérdezettek 43 százaléka egyáltalán nem elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok– Még mindig pocsék a közhangulat.
Személyes megkérdezés
A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Policy Solutions 1000 fős vizsgálata – amely a Závecz Research közreműködésével, személyes megkérdezéssel készült – életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálja. Az adatokat ismertető tanulmányt Bíró-Nagy András, Juhász Vanessza, Szászi Áron és Varga Attila írta.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. szeptember 21-én.
