Emlékszünk még a Fidesz szabadságharcára a multik ellen? A tüntetésekre, az ostromokra, a kampányokra? Változott valami azóta? Kevésbé multik a multik? Miért lankadt a harci hév? Netán külföldi politikai támogatás is függ a multik támogatásától? Nos, ezek nyilvánvalóan szónoki kérdések. Beszéljenek a számok. A Szabad Európa remek összefoglaló cikkben ismerteti a helyzetet, beszédes címe: Háromszor több pénzt kaptak a multik a Fidesz-kormánytól, mint 2010 előtt. Hogy is van ez?
Wiedemann Tamás cikkének bevezetője: „Az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal. Az általuk létrehozott új munkahelyek központi támogatása átlagosan duplájára emelkedett egy évtized alatt, ráadásul egy ideje már a foglalkoztatás bővítése sem feltétele a központi pénzosztásnak.” És tovább, idézőjel nélkül, lényegtelen rövidítésekkel…
A járvány sem állította meg a kormányt abban, hogy segítse a hazai nagyvállalatok és a nemzetközi multinacionális cégek beruházásait. A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint egyedi kormánydöntés alapján 67,1 milliárd forintnyi állami támogatást osztott szét a kabinet. Összesen 27 vállalat részesült a pénzosztásból.
A legtöbbet, 11,2 milliárd forintot a német Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. kapta, gyártósorainak bővítésére. Cserébe a cég vállalta, hogy 460 új munkahelyet hoz létre. Ezzel a kormány egy munkahelyet 24,3 millió forinttal támogatott.
A második helyezett a dél-koreai Hanon Systems Hungary Kft. lett: 7,5 milliárd forintnyi apanázst kapott. A vállalat ebben az esetben sem innovatív fejlesztésekre, hanem a kompresszorgyártás kapacitásbővítésére kérte és kapta meg a támogatást. A cég által ígért 516 új munkahely egyenként 14,5 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
A harmadik helyezett egy magyar tulajdonú nagyvállalat: a Steam Cook Kft. 5,2 milliárd forintot kapott a gyár „panírozó vonalának a kapacitásbővítésére”. Az állami támogatás több volt, mint a cég előző évi, 3,9 milliárd forintos árbevétele, és még azt sem kötötték meg, hogy új embereket kell felvennie. A cégnél egyébként az Opten adatai szerint 52-en dolgoznak. (…)
A negyedik helyezett német Schaeffler Savaria Kft. 5,1 milliárd forintot kapott, és neki sem kellett új munkahelyeket létrehoznia; a támogatásért cserébe elektromos autók hajtásláncait fogja gyártani.
Sokszor előforduló kritika, hogy a kormány olyan ágazatokat támogat, amely alacsony hozzáadott értéket képvisel. Tipikusan ilyenek a német autógyártók, illetve beszállító cégek által üzemeltetett összeszerelő üzemek. Ezek a vállalatok egyébként sok esetben nem is szorulnak rá az állami apanázsra.
Kétséges, mekkora hatással van a multik döntésére a kormányzati pénz ígérete. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a tagvállalataik több mint négy ötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet a beruházásokban. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota.
Szólnak érvek ugyanakkor a kormányzati támogatások mellett is, ugyanis hatalmas verseny van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál a tekintetben, hogy egy-egy új beruházás melyik országban üzemelő gyártóegységnél valósuljon meg. Ilyen értelemben előfordulhat, hogy a helyi kormányzat támogatási intenzitása dönti el, hogy hová viszi az anyacég a beruházást.
Ha már nagyvállalatokról és multinacionális cégekről van szó, érdemes megnézni, hogy 2004 és 2020 között melyik kormányok adták a legtöbb pénzt a nagy cégeknek. A 2004 és 2010 között regnáló baloldali kormányok éves átlagban 18,6 milliárd forintot fizettek ki, míg a 2010 óta kormányzó konzervatív kabinetek közel háromszor ennyit, éves átlagban 51,8 milliárdot utaltak át a multiknak.
Miközben a baloldali kormányok 4,5 millió forinttal támogattak egyetlen újonnan létrejövő munkahelyet, addig, a konzervatív kormányok 9,5 milliót fizettek ugyanezért. Sőt, 2019 óta már új munkahelyet sem kell ígérnie a támogatást kérő cégnek, miután innentől kezdve az „eszköz alapú beruházásokhoz, regionális szolgáltató központok létrehozására vagy bővítésére irányuló beruházásokhoz, valamint kutatás-fejlesztési projektek megvalósításához” lehet igénybe venni az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokat.
