A külhoni magyar állampolgárok szavazásáról a köztudatban sok a kérdés és sok a mítosz. A homályt a kormányzat kelti és tartja fenn, szándékosan. Ezek a voksok eddig, minden anyagi-politikai ráfordítás dacára, nem tudták befolyásolni az erőviszonyokat, hangulatkeltésre viszont kiválóan alkalmasak.
Ahhoz, hogy valós képet kaphassunk arról, hány potenciális levélszavazattal számolhatunk az április 3-i országgyűlési választásokon, mindenekelőtt azt kellene tudni, hogy a 2010. május 26-án megszavazott új állampolgársági törvény alapján, egyszerűsített honosítással hány új állampolgárral bővült a magyar nemzet. Ez viszont valamiért titok.
Mivel az állampolgársági ügyek minden normális demokráciában – és nemcsak – a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, a Népszava is a belügyminisztériumnak tette fel azt a két alapvető kérdést, hogy „Hány személy kapott eddig magyar állampolgárságot kedvezményes honosítási eljárással 2010 óta?” illetve „Milyen országonkénti lebontásban?”
Az a meghökkentő válasz érkezett, hogy kérdéseink nem tartoznak a szaktárca illetékességébe, továbbították a Miniszterelnökséghez. A Miniszterelnökségi Sajtóirodától azonban a következő sorokat kaptuk: „Magyarországon a nemzet fogalma meghaladja az országhatárokat. A nemzeti összetartozást, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közötti kulturális, gazdasági kapcsolatok fejlődését kiemelten segítette az elmúlt 12 évben, hogy a kedvezményes honosítás segítségével az országnak egymillió új állampolgára lett”. Ez – a cinizmuson túl- már csak azért is értelmezhetetlen, mert 2017. december 16-án az MTI fotóval alátámasztva közölte, hogy ünnepélyes keretek között letette állampolgársági esküjét az egymilliomodik külhoni magyar, egy szerbiai férfi és családja Budapesten, a Sándor Palotában, a vajdasági magyar családot Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök köszöntötte.
A kedvezményes honosítás, bár nem a kezdeti évek ütemében, de folyamatosan zajlik. A KSH 2010-2015-ös időszakot elemző tanulmánya szerint a határon túl élő új állampolgárok száma 2015 végén 647 ezer volt. A honosítás csúcsának 2013 számít, ebben az időszakban 79 és 169 ezer között mozgott az évente jóváhagyott kérelmek száma.
A törvény megszavazásának 10. évfordulóján Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a parlamentben azt mondta: a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren, a diaszpórában mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. (Ezek szerint 2 év 4 hónap alatt már csak 100 ezer új állampolgára lett Magyarországnak.) A lassuló tendencia ellenére nyilvánvalóan azóta is történt honosítás, már csak azért is, mert azokban a szomszédos országokban, ahol nem tiltják a kettős állampolgárságot, azaz Romániában és Szerbiában helyi irodahálózat segíti (és ösztönözi) a honosítási folyamatot valamint a választási regisztrációt, illetve a levélszavazatok begyűjtését és eljuttatását a magyar külképviseletekre. Arról viszont már vannak nyilvános adatok, hogy hogyan alakult a levélszavazásra jogosultak száma. Ezek alapján kétségtelen, hogy a 2022-es parlamenti választáson jelentős mértékben nőni fog a külhoni voksok száma 2014-hez és 2018-hoz képest.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint a 2014-es választáskor 193 793-an szerepeltek a névjegyzékben az érvényes szavazatok száma 128 378 volt. 2018-ra mind a honosítottak, mind a regisztrált választók száma közel megduplázódott. A névjegyzékben ekkor 378449 fő szerepelt, a beérkezett levélszavazatok száma 267 233 volt, amiből 225 025 (84,37 százalék) bizonyult érvényesnek.
Az idei választásra március 9-ig tart a regisztráció folyamata. Február 14-én a beérkezett kérelmek száma 545231, a névjegyzékbe vett választópolgároké 436648 volt. A még rendelkezésre álló hetekben a jelenlegi ütem alapján vélhetően meglesz a minimum 550 ezer regisztrált, akik mint ismert, egyéni jelöltekre nem, csak a pártlistákra szavazhatnak, vagyis a kiosztásra kerülő 199 mandátumból a 93 listás hely sorsát befolyásolhatják.
Ám nemcsak a szomszédos államokban élő határon túli magyarok szerepelnek a levélszavazási névjegyzékben, 99 országból találtunk benne regisztrációra jelentkezőket, Pakisztántól, Szírián át az amerikai kontinensig. Február 14-ig legtöbben a legnagyobb magyar népességgel rendelkező Romániából jelentkeztek, 222 555 fő. Szerbiából 79 194-en, a kettős állampolgárságot tiltó országokból 30 499-en, de az Amerikai Egyesült Államokból is 2475, Kanadából 1793, Ausztráliából 1155, az Egyesült Királyságból 2014, Németországból 6721, Svájcból 1447, több más nyugat-európai országban is több százan kérték a regisztrációt. Sokan vannak, akik a levélszavazási csomagot e-mailben, nem pedig postai úton kérték, 182431-en, ezért a regisztráltak országonkénti lebontása sem pontos.
A levélszavazatok tényleges számának ellenőrizhetőségén túlmenően a voksolás tisztasága és titkos volta a leginkább megkérdőjelezett. Ezt erősítette Juhász Péter karácsony előtt nyilvánosságra hozott rejtett kamerás felvétele egy csíkszeredai Demokrácia Központban. A Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett Demokrácia Központokról megpróbáltunk tájékoztatást kérni az EMNT ügyvezető elnökétől, ám többszöri megkeresésünkre és három hét várakozás után sem érkezett válasz. Mivel 2015-től Erdélyben az RMDSZ Eurotrans Alapítványa is részese a honosítási és regisztrációs folyamatnak, Nagy Zoltán elnököt kérdeztük arról, mi is ezeknek az irodáknak a szerepe és hatásköre, hiszen a levélszavazás lényege éppen az, hogy azt otthonról lehet megtenni, nem kell semmiféle központba vagy külképviseletre menni.
Rákérdeztünk a Juhász videójában felmerült esetleges választási csalás lehetőségére is, miszerint „csak meg kell szerezni egy választási csomagot és bárki, bárki nevében szavazhat ezekben a központokban”. Nagy Zoltán leszögezte, irodáik a honosítási eljárásról, az evvel kapcsolatos ügyintézés általános menetéről nyújtanak tájékoztatást, munkatársaik segítenek a kérelmek kitöltésében, fénymásolásban, fényképkészítésben, fordítások elvégzésében. A magyar állampolgársághoz kapcsolódó egyéb ügyekben – mint az útlevélkérelem, az anyasági támogatás igénylése, az anyakönyveztetés, a választási névjegyzékbe való regisztráció – hasonló segítséget nyújtanak. Ők csak a regisztrációs kérelmek kitöltését segítik, a névjegyzékbevétel az NVI hatásköre, a regisztrációs kérések egy ellenőrzést követően kerülnek be a névjegyzékbe, amennyiben az NVI jóváhagyja azokat. – Az Eurotrans irodákban nem lehet szavazni, hiszen oda nem érkezik levélszavazatot tartalmazó boríték. Amennyiben valaki behozza a levélcsomagot a leragasztott kis borítékkal (mely a szavazólapokat tartalmazza) – vagy azért, hogy juttassuk el a konzulátusra, vagy pedig hogy segítséget kérjen a nyilatkozat kitöltésében –, annak segítséget tudunk nyújtani. Ebben az esetben sem szavazhat ott senki, mert csak lezárt borítékot/borítékokat veszünk át. A szavazólap egy kisebb borítékban van, amit lezárva a nyilatkozattal együtt egy nagyobb borítékban kell elhelyezni és azt szintén le kell zárni. Le nem zárt borítékot nem is vehetünk át, mert a sérült vagy nyitott borítékban levő szavazatot érvényteleníti a NVI. „Nincs lehetőségünk (és nem is a mi hatáskörünk) ellenőrizni azt, hogy egy lezárt borítékban kire szavaztak, ahogyan azt sem, hogy kinek az azonosító nyilatkozata van elhelyezve a borítékban, egy lezárva átadott levélcsomagot esetében. Mi azt vállaljuk, hogy amennyiben segítséget kérnek az azonosító nyilatkozat kitöltésében, segítünk, és ha ránk bízzák a levélszavazat eljuttatását a konzulátusokra, akkor határidőre eljuttatjuk” – mondta Nagy Zoltán. A külhoni szavazás kapcsán többször felmerült Magyarországon, hogy mivel a regisztráció tíz évig érvényes, akár halottak nevében is szavazhatnak a hozzátartozók, ha nem jelentették a magyar hatóság felé az elhalálozást.
Nagy Zoltán szerint „elméletileg nem zárható ki ez a lehetőség, gyakorlatban viszont igen nehezen megvalósítható”, hiszen a szülők, nagyszülők ritka esetben élnek együtt gyerekeikkel, az ingatlanokat eladják, az új lakóknak nem lehetnek meg az elhunyt személyes iratai, és nem utolsósorban aláírás nélkül érvénytelen a szavazási csomag. A korábbi két választás során is sok volt az érvénytelen voks, többek között a személyi adatokban bekövetkezett módosulások miatt. Éppen ezért 2021 áprilisában tájékoztatási kampányt indítottunk Erdélyben, amelynek üzenete az volt, hogy ha egy magyar állampolgársággal rendelkező személy házasságot kötött, gyermeke született, elvált, nevet változtatott, lakcíme változott, elhalálozás történt a családban, akkor azt – a törvénynek megfelelően – jeleznie kell a magyar államnak – mondta Nagy Zoltán. Hozzátette – a levélszavazás Romániában ismeretlen eljárás, a romániai magyarság nyolc évvel ezelőtt szavazott először levélben a magyarországi országgyűlési választásokon, amikor a beérkezett szavazatok húsz százaléka érvénytelen volt, 2018-ban a leadott voksok 15,6 százaléka továbbra is érvénytelen lett különböző formai okok miatt. – Ezért fontosnak tartjuk a segítségnyújtást az azonosító nyilatkozat kitöltésében annak, aki ezt igényli, de nem szavazó lapot segítünk kitölteni, hanem az azt kísérő azonosító nyilatkozatot. És ez a segítség teljesen szabályszerű – mondta.
Hogyan jut célba a levélvoks?
A külhoni szavazóknak három lehetősége van eljuttatni a szavazatát a választási irodához postai úton úgy, hogy a szavazás napján este 7-re érkezzen meg az NVI-be. A másik két lehetőség, hogy valamely külképviseletre vagy valamelyik magyarországi egyéni választókerület központjába juttatják el a levélszavazatot. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy személyesen vagy egyéb személy által (hivatalos meghatalmazás nélkül) juttathatja el a választópolgár a levélszavazatát.
Magyarán, a törvény lehetővé teszi, hogy ha a külhoni irodahálózatok munkatársaiban megbíznak a szavazók, ott teljesen szabályosan adhatják le a borítékokat, az irodáknak március 19. és április 3. között kell eljuttatniuk a külképviseletekre.
A válaszboríték bárhol postára adható, illetve bármelyik külképviseleten leadható a szavazást megelőző két hétben, munkanapokon, vagy a szavazás napján Magyarországon, bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában (6-19 óra között).
Az NVI lapunknak adott tájékoztatása szerint külhoni levélszavazatok hitelességi vizsgálata két fő részből áll: a választási iroda elsőként a beérkezett szavazási irat külső (felbontás nélküli) ellenőrzését végzi, majd az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján. A szavazási irat érvénytelen, ha a válaszboríték nincs lezárva vagy a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy valamely belső boríték, vagy ha egy belső boríték nincs lezárva, ha a választópolgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében vagy már leadott szavazási iratot, illetve akkor is, ha a szavazási irat késve érkezik. Arra a kérdésünkre, hogy az NVI a borítékban lévő aláírásokat összeveti-e a regisztrációnál adott aláírásokkal?, nem kaptunk választ.
Valójában kisebbség a többség
A legvitatottabb kérdés, hogy hány mandátumot eredményezhet a külhoni levélszavazás. A 2018-as választásokon a leadott voksok 96,24 százaléka a Fidesz-KDNP javára érkezett. – A levélszavazatok nélkül a Fidesz-KDNP majdnem veszített, a levélszavazatokkal együtt pedig majdnem nyert egy mandátumot. De matematikai értelemben nulla mandátumot eredményeztek a kormánypártoknak – mutatták ki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, az Erdélystat illetve a Political Capital kutatói a hivatalos eredmény alapján.
A teológiai végzettségű Semjén Zsolt, a kormányzati nemzetpolitika formális irányítója azonnal reagált, megköszönte a külhoni támogatást és közölte, számításai szerint 2,3 mandátumot eredményeztek a levélszavazatok, vagyis ennek köszönhető a kormánypárt kétharmada. Hasonló szellemben nyilatkozott gyorsan Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a Márki-Zay Péter erdélyi látogatását elutasító nyolc erdélyi önkormányzati vezető egyike. A szociológus végzettségű polgármester is cáfolta a kutatókat, s saját számításai alapján teljes bizonyossággal állította, hogy a határon túli levélszavazatok két mandátumot eredményeztek a Fidesz-KDNP szövetségnek.
Mindezek ellenére az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzetteknek kilenc év után is, – 2013-ban indult a regisztráció – kevesebb, mint fele kérte a választási névjegyzékbe vételt és a regisztráltak jórésze nem szavazott eddig sem, vélhetően ezután sem fog. (Emlékeztetőül: 2018-ban a 378 449 regisztrált közül 267 233 fő élt a lehetőséggel, vagyis közel egyharmad nem.) Ez jelentős mértékben – amint a jelzett szociológusok is aláhúzták – mindenekelőtt az erőltetett regisztráció eredménye. A 2014-es választások után ugyanis az állampolgársági eskü letételekor az új állampolgároknak helyben felajánlják a regisztrációt, megkapják az iratcsomót, amit sokan csak azért fogadnak el, mert az ünnepélyes pillanatban szégyellenek elutasítani. Vagyis- valójában kisebbség a többség. A szavazati joggal élők elsöprő többsége ugyan a Fideszre szavazott eddig és április 3-án is ezt teszi majd, de a szomszédos országokban élő mintegy kétmillió magyar alig több mint fele igényelte a kettős állampolgárságot, és az egyre erőltetettebb regisztráció ellenére csupán mintegy negyede kérte felvételét a választói névjegyzékbe.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. február 16-án.
