A vétó ellenére azonban valószínűleg tovább fog haladni az EU az intézkedésekkel.
Miután Orbán Viktort állítása szerint megerőszakolták (mármint nem őt, hanem mindjárt egész Magyarországot és Lengyelországot, jogilag), Varsóval közösen azért megvétózta Granadában a migrációs politikáról szóló közös uniós nyilatkozatot.
A vétó miatt a 27 EU-tagállam vezetői által kiadott közös nyilatkozatból hiányzott a migrációra vonatkozó rész, helyette csupán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke adott ki nyilatkozatot a témában, saját nevében. A The Guardian által idézett dokumentumban a többi közt azt írta, hogy a migráció európai kihívás, ami európai választ igényel. Azt is leszögezte, nem fogják megengedni, hogy az embercsempészek döntsék el, ki utazhat be az EU-ba és ki nem.
Utóbbi burkolt célzás is lehetett arra, hogy az Orbán-kormány több száz, jogerősen elítélt embercsempészt eresztett szélnek idén májusban. Mellesleg a biztos határvédelem terén is akadhat némi rés a pajzson: éppenséggel a rendőrség mai határrendészeti összesítőjéből derült ki, hogy egyetlen esetben kilencvenhárom illegális bevándorlót kellett lekapcsolniuk Budapesten, egy VII. kerületi lakásban.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a találkozó után arról beszélt, saját migrációs tervvel állt elő. Elmondta azt is, hogy granadai kétoldalú találkozóin megértést tapasztalt tárgyalópartnerei részéről a lengyel aggályok iránt.
Lengyelország ideiglenes ellenőrzést vezet be a szlovák határon – A növekvő migrációs nyomás miatt.
Átmenetileg visszaállítja a határellenőrzést a szlovák kormány a magyar határon – Az ideiglenes intézkedés csütörtöktől egyelőre október 14-ig lesz…
Ki nem találnák, hogy Rétvári Bence szerint miért kell szabadon engedni az embercsempészeket – A válasz természetesen „Brüsszel”, de a „Soros-hálózat” is…
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata alapján mindezzel együtt arra lehet következtetni, hogy megkerülik Orbán vétóját, és minősített többségre épülő döntésekkel továbblépnek a migrációs paktum területén. „Jóllehet az európai uniós tagországok között nincs egyhangú egyetértés az EU migrációs paktumával kapcsolatban, a miniszteri szinten már jóváhagyott javaslattal tovább lehet lépni minősített többségre épülő döntéshozatallal” – jelentette ki az MTI szerint
Sajtótájékoztatóján Macron úgy foglalt állást, hogy bár Magyarország és Lengyelország a találkozón megismételte elutasító álláspontját az uniós migrációs politikával kapcsolatban, de ez még nem jelenti azt, hogy blokkolnak egy olyan döntést, amelynek minősített többséggel kell megszületnie, nem pedig egyhangúlag. Úgy vélte, a miniszteri szinten elfogadott javaslat további pontosításával mindenképpen előre lehet haladni, konkrét lépéseket lehet tenni a paktummal. Macron egyúttal üdvözölte, hogy az Európai Bizottság olyan tervezeteket dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik a migránsokat kibocsátó államok, illetve a tranzitországok segítését.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a találkozó után úgy nyilatkozott, érti Magyarország és Lengyelország aggályait, de Olaszországé az eltérő földrajzi adottságok miatt különbözik az övéktől. A legfontosabbnak szerinte azt kell tekinteni, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozzák az EU területére lépésben, és ebben a tekintetben az elfogadott paktum a korábbiaknál jobb intézkedéseket tartalmaz. Meloni Granadában különtalálkozót is tartott Olaf Scholz német kancellárral, miután a múlt hónapban nézeteltérés támadt országaik között a földközi-tengeri mentőhajók német finanszírozása miatt. A mostani megbeszélésen mindketten elégedettségüket fejezték ki a migrációs paktum elfogadott változatával, és megegyeztek abban, hogy a jövő hónapban folytatják a személyes egyeztetést.
Olaf Scholz sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, a paktum miniszteri szinten megszavazott változata már megkötöttnek számít, egy-egy tagország vétójával nem lehet blokkolni. A csúcstalálkozó másik témájával, a bővítéssel kapcsolatban Scholz úgy nyilatkozott: az EU-n belül is meg kell állapodni az új tagok befogadásához szükséges lépésekről.
Macron kijelentette, hogy a jelenleginél gyorsabban haladna a bővítéssel, de egyelőre még nem tartanak döntéseknél, hanem a következő időszak teendőit igyekeznek meghatározni. Úgy vélte, abban konszenzus mutatkozik az EU-tagállamok vezetői között, hogy az unióról alkotott egész geopolitikai kép gyökeres átalakuláson megy keresztül.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. október 6-án.
