Erről ír kiválóan adatolt cikkében a Szabad Európa multimédiás portál. (Miután decemberben bemutatta, hogyan érvényesül általában a politikai cenzúra az MTI hírszerkesztőségénél.) Aki teljes képet akar nyerni a „jelenségről”, olvassa el a kiemelt két cikket, magunk az alábbiakban a „fotósnak” az elejét és a végét idézzük.
„Nem csak a szöveges híreknél, a fényképeknél is érvényesül a cenzúra az MTI-nél. Politikai alapon születő döntésekről, torzított valóságábrázolásról számoltak be a hírügynökségnek dolgozó fotósok.
Az ellenzék szinte alig létezik, Orbán Viktor csupa fontos emberekkel tárgyal, a koronavírussal kapcsolatos védekezés pedig tökéletesen zajlik. Ilyen kép rajzolódik ki az MTI által közzétett fotókból, azonban egy elhagyott gumikesztyűből is komoly probléma lehet a szerkesztőségben. A cikkünkben közölt fényképeket kivétel nélkül a Magyar Távirati Iroda (MTI) kínálatából válogattuk, eredeti képaláírásokkal.
Most két, korábban a hírügynökségnek dolgozó fotós mesélte el, miként zajlott le a váltás a fotószerkesztőségnél, és hogyan butították le a korábban komoly szakmai presztízst jelentő munkát.” (…)
„Az, hogy egy adott eseményről nem jelennek meg rendes fényképek, nem azt jelenti, hogy az MTI fotósai ne végeznék a dolgukat. Azok a fotók elkészülnek, csak nem kerülnek be a fotóbankba” – magyarázta a Szabad Európa egyik forrása. (…)
„Ahogy megváltoztak az elvárások, úgy kezdték lassan „leépíteni” az MTI fotószerkesztőségét is, számoltak be forrásaink. Ahogy az újságíróknak, szerkesztőknek is a forráshiányra hivatkoztak, úgy a fotósoknál is. Egyre kevesebb lehetőség volt nagyobb lélegzetű fotóriportokon dolgozni, mert olyan kevés pénzt fizettek érte, hogy nem érte meg heteket rááldozni, magyarázta egyik forrásunk.
A külsősöket teljesen leépítették „korábban nem volt olyan munka, amiért 10 ezer forintnál kevesebbet fizettek, aztán bevezették, hogy 5 ezer forintot fizettek valamiért. Ebből nem lehet kijönni, pláne hogy a külsősök saját felszereléssel dolgoznak, amit karban kell tartani” – mondta egyikük.
„Állandóan készenlétben kell lenni, mert nem lehet tudni, mikor csörren meg a telefon és küldenek el valahova. Emiatt nem lehet más munkát sem elvállalni, hiszen ha épp akkor küldenének valahová, amikor máshol dolgozom, a következő alkalommal már nem hívnak” – mondta másik forrásunk. Így a külsősök egy idő után már olyan keveset tudtak összeszedni az MTI-nél, hogy sorra más munka után néztek.
„Az MTI-nél a kezdetek óta fontos volt a mindennapi élet archiválása, hogy az archívum alapján az utókor képet kaphasson az adott kor viszonyairól. Az MTI értéket teremtett, az archívum nemzeti érték, és fontos forrás az 50-es évektől kezdődően” – magyarázta az egyik fotós. Szerinte azonban mára ezt a feladatát egyáltalán nem látja el a hírügynökség, a szociális témák szinte teljesen kiszorultak a képanyagokból. „Ma már csak kézfogás és propaganda van benne” – fogalmazott. Másik forrásunk pedig azt mondta, hogy 2010 előtt komoly rang volt az MTI-nek fotózni. „Nehéz volt oda bekerülni, tisztelettel is néztek az MTI fotósaira. Mára teljesen tönkretették az MTI szakmai reputációját, és az eseményeken ma már furán néznek arra, aki ott dolgozik”.
Cikkünkkel kapcsolatban felmerült kérdéseinket elküldtük az MTI-nek. Ha válaszolnak, írásunkat frissítjük.
Az MTVA botrányával kapcsolatos összes cikkünket itt találja.”