Az LSD olyan hangulatmódosító vegyi anyag, amit illegális laboratóriumokban gyártanak kristályos formában. Alapja a rozs és más gabonafélék kalászain élősködő ergot nevű gombafajtában található lizergsav. Színtelen, szagtalan, kissé kesernyés ízű. Nagy dózisban erős hallucinogén, mikrodózisban viszont szinte orvosság.
Ha találkoznál egy árussal, különböző formáit is láthatnád, hiszen van tabletta, kapszula, és zselatinkocka, sőt folyékony formája is.
Mi a helyzet az LSD mikrodózisú adagolásával?
Dr. James Fadiman, a téma egyik elismert kutatója szerint 10-20 mikrogrammnyi adag segít a fókuszálásban, és abban, hogy akár hosszú órákon át se fáradjunk el munkavégzés közben. Van, aki arra használja, hogy karizmatikusabb előadó legyen, sőt, olyan is, aki kávé helyett reggelente ezzel kezdi a napot.
A mikrodózisú LSD nem okoz érzékszervi csalódásokat, ám rendkívül produktívvá tesz.
De az LSD-t általában sokkal nagyobb adagokban használják…
Az LSD hatása, és „édes” hazugsága
Az LSD elszakítja a használóját a kőkemény valóságtól, és az emberünk egyfajta utazáson, tripen vesz részt. Az út hossza 12 óra. Ám ez nem mindig habostorta, hiszen az LSD hatása alatt állók sokszor a pokol minden kínját végigélik.
Erősen hallucinogén hatású, azaz hangokat, képeket, és érzéseket nyújt a drogozónak. Ez az élmény valóságosnak tűnik, de köze sincs ahhoz, viszont kegyetlen hangulatváltozásokat okoz. Lehet tőle az egyén felpörgött, de bizalmatlan, és rettegő is akár. A halálfélelem érzése is elő szokott fordulni, sokszor az illető úgy érzi, ő ebbe menten beleőrül.
Tudtad? Már 25 mikrogramm LSD hallucinációkat válthat ki.
Sohasem lehet tudni, éppen milyen lesz a hatása, mert rengeteg mindenen múlik: például a fogyasztott mennyiségtől, a fogyasztó személyiségtől, aktuális hangulatától, sőt még attól is, hogy éppen hol, milyen helyszínen kerül kipróbálásra. Azt, hogy melyik hatás érvényesül a sok közül, a vakszerencse pörgeti ki.
Hatásai (melyek bevétele után fél-másfél órával jelentkeznek):
- pupilla kitágulása
- izzadás, hidegrázás
- emelkedő, vagy csökkenő testhőmérséklet
- emelkedő, vagy csökkenő vérnyomás és pulzusszám
- étvágytalanság
- álmatlanság
- szájszárazság
- remegés
- megváltozik a droghasználó időérzéke, öntudata
- mások lesznek a színek, a hangok, és a tárgyak alakja
- torz látás
- szélsőséges hangulatváltozás (az illető pedig, amikor a szer használata alatt van, sosem tudja, mi a valóság, és mi nem)
- nem tudja felmérni a veszélyes helyzeteket, ezért nem hoz észszerű döntéseket
Ahogy az pedig lenni szokott, aki egyszer kipróbálta az LSD-t, és mondjuk nem volt nagyon negatív élménye, bizony újra és újra meg akarja tapasztalni, hogy ezúttal mit hoz ki belőle a szer. Persze ugyanaz az élmény egyre nagyobb adagokat igényel. Ám ez veszélyes helyzet, hiszen az LSD okozta pszichózisból (elmezavarból) van, aki sosem gyógyul fel, vagy nagyon súlyos depresszióba esik.
LSD történet
Az LSD-t Albert Hofmannak, a Sandoz gyógyszergyár vegyészének köszönhetjük. Ő szintetizálta 1938-ban, de csak 1943-ban derült ki hallucinogén hatása, miután véletlenül lenyelt belőle egy adagot.
Ezt követően pszichiáterek használták kísérleti célokra. A Sandoz gyógyszergyár ingyenes mintái kezdtek szétterjedni. Nem sok idő kellett hozzá, hogy rossz kezekbe kerüljön, és az 1960-as években egy Timothy Leary harvardi pszichológus elkezdje terjeszteni a diákjai körében.
Hol használták még?
- pszichiátriai elmekontroll-programok
- a nyugati hírszerző szervek és a katonaság is kísérletezett vele, a céljuk az volt, hogy vegyi fegyverként alkalmazhassák
- az 1990-es években a rave-partik nagy sztárja
Az Egyesült Államok hivatalosan 1967-ben tiltotta be ezt a drogot.
Kik próbálják ki az LSD-t?
Főleg tinik, és azért, mert menőek akarnak lenni a barátaik szemében. A drogdílerek tudattágítóként hirdetik, egyfajta segítőként, ami feldob. A tinik pedig pont ezt szeretnék, mert be akarnak illeszkedni a társaik közé, és szeretnének magabiztosabbnak tűnni.
Akárhogyan is, az LSD használata egyszerűen nem éri meg. A hatása, és a nem túl bizalomgerjesztő következményei túl sokba kerülnek az egyénnek.
Helyette használj inkább gyógynövény-alapú, tanulást, kreativitást elősegítő, koncentrációt, memóriát, alvást, hangulatot javító, energiát adó étrendkiegészítőket!
Forrás: Agyserkentő
A szerkesztő megjegyzése
Az LSD-t Albert Hofmann svájci vegyész fedezte fel, illetve állította elő először (Baden, Svájc, 1906. január 11. – Burg, Svájc, 2008. április 29.) fedezte fel, illetve állította elő, őt tekinti a világ „az LSD atyjának”. Róla szóló cikkünk ITT olvasható.
