A Starshipet a texasi Boca Chicában található Starbase űrközpontból lőtték fel, magyar idő szerint hétfőn kora délután, 15:34-kor – számolt be róla a qubit.
A rakéta az indítás után 4 perccel, közel 39 kilométeres magasságban darabjaira hullott, miután az első fokozat nem vált le róla. Még nem világos, hogy a rakétát a földi irányítás semmisítette meg, vagy magától esett szét. Az első orbitális repülési tesztre 2023. április 20-án került sor.
Az elmondások szerint azonban a jármű szándékosan megsemmisült, miután a fokozat leválasztása előtt irányíthatatlanná vált.
Ha minden rendben alakul, a Starship visszatérés előtt egy órát töltött volna a világűrben. Elon Musk, a SpaceX vezérének a tesztindítást követő tweetje szerint a Starship következő tesztjére néhány hónap múlva kerülhet sor.
Nem mondom, hogy pályára fog állni, de garantálom, hogy izgalmas lesz – hűtötte le a várakozásokat Elon Musk a prototípus indítása előtti hetekben, aki már azt sikerként értékelné, ha a rakéta nem robbantja fel az indítóállást.
A Starship a SpaceX által kifejlesztett szupernehéz hordozórakéta. A 119 méteres magasságával a valaha repült legmagasabb és legerősebb hordozórakéta, és az első olyan, amelyet teljesen újrafelhasználhatónak szántak.
A Starship hordozórakéta az első fokozatú Super Heavy hordozórakétából és a Starship második fokozatból áll. A második fokozat önálló űrhajóként funkcionál, amely a pályára állást követően legénységet vagy rakományt szállít.
Mindkét rakétafokozatot Raptor hajtóművek hajtják, amelyek folyékony oxigén és folyékony metán hajtóanyagokat égetnek el egy nagy hatékonyságú, teljes áramlású, fokozatos égéses energiaciklusban. A repülés befejezése után mindkét rakétafokozatot visszahozzák, beleértve a Super Heavy hordozórakétát is, amelyet a kilövőtorony mechanikus karjai fognak fel.
A Starship a tervek szerint teljesen újrafelhasználható konfigurációban 150 t (330 000 font) hasznos teherbírású lesz az alacsony Föld körüli pályára, és 250 t (550 000 font) az alacsony Föld körüli pályára, ha teljesen elhasználódik.
Az űrhajó költségének elosztása érdekében többszöri repülésre tervezik.
Az űrhajó a tervek szerint a pályán feltölthető lesz, mielőtt olyan célállomásokra utazik, amelyek eléréséhez nagyobb sebességváltozásra van szükség, mint például a Hold és a Mars. A Starship javasolt közeljövőbeli alkalmazásai közé tartozik az űrhajósok és nagyméretű műholdak Föld körüli pályára juttatása, a Starlink internetes konstelláció kiépítése, valamint a Hold (Starship HLS) és a Mars felfedezésének megkönnyítése.
A SpaceX-nél 2005-re nyúlnak vissza a nehéz hordozórakéta létrehozásának tervei. A metán-oxigén hajtóművek (későbbi nevén Raptor) 2012 óta voltak fejlesztés alatt, és a hordozórakéta megépítésének tervét először 2016-ban jelentették be nyilvánosan. A Starship fejlesztési programja iteratív és inkrementális megközelítést követ, amely gyakori prototípusok építésével, tesztelésével és finomításával jár, beleértve az alacsony és nagy magasságú repülési teszteket is.
