A magzatok ugyanúgy viselkednek a külvilágban, mint a méhen belüli környezetükben. Ez bizonyítja, hogy az emberi élet folyamatos, és nem osztható mesterséges módon egy születés előtti és egy születés utáni periódusra. Dr. Raffai Jenő cikke: Gyerekszoba.hu (2022. december 28)
Ezúttal az interaktív mozgásokkal foglalkozunk. Már eddig is hihetetlenül gazdag világ tárult elénk, olyan bonyolult és revíziós mozgásokról szereztünk tudomást, amelyeket elképzelni is nehezen tudtunk. Továbbra se feledjük, hogy a baba magzatvízben él, ezért tud olyan sokféle és bonyolult mozgást megtanulni és kivitelezni.
Magzati érzelmek
A magzatvíz csillapította gravitációs erő miatt a baba izomzata még nem tud megfelelően dolgozni, és még a születése után is hosszú ideig nem lesz tökéletes a mozgása. Nézzük hát az interaktív mozgásokat!
Alessandra Piontelitől származik az intrauterin viselkedés legrészletesebb és legkomplexebb leírása. Ő volt az első pszichoanalitikus, de az első megfigyelő is a világon, aki három egyke és négy ikerterhességet követett nyomon rendszeres ultrahangos megfigyelésekkel a terhesség tizennegyedik hetétől, és születésük után is tovább figyelte a babák fejlődését öt-hatéves korukig. Ő volt az, aki először jelentette ki a világon, hogy a babák ugyanúgy viselkednek a külvilágban, mint a méhen belüli környezetükben.
Idézzünk egy részletet egy ikerpár (éppen húszhetesek a megfigyelés időpontjában) megfigyeléséből: “…a kisfiú, Luca, sokkal aktívabbnak látszott, mint a kislány, Alice. Forgolódott, helyzetét változtatta, kezével ellökte magát az érfaltól. A fáradtság legkisebb jele sem mutatkozott rajta. Időről időre megszakította az aktivitását, és figyelmét testvére felé fordította.
Már az anyaméhben is hihetetlen a kapcsolat az ikrek között
A kezével felé nyúlt, és az életterüket elválasztó membránon keresztül gyengéden megérintette az arcát. Amikor testvére válaszul arcával felé fordult, odadörgölőzött hozzá, és arcukat egymáshoz érintve gyengéden simogatni kezdték egymást.” Ez a megfigyelés egyébként önmagában is elegendő lenne arra, hogy örökre eltemessük az értelem és érzelem nélküli, viselkedésképtelen magzatok tévhitét.
A magzati viselkedésmódok leírása kapcsán számos példát hoztunk a kín, az öröm, a düh, az agresszió, a szeretet megnyilvánulásaira. Az emberi élet folyamatos, nem osztható mesterségesen egy születés előtti és egy születés utáni periódusra.
Bokszoló ikrek
Visszakanyarodva Piontelli megfigyeléséhez: nem egyedi történésről van szó. Johnsonnak bokszoló ikrekről van videója, Arabin celluloidján pedig éppen puszilkodnak a magzatok. Az iker-, de az egykemegfigyelések is emlékeztetnek bennünket arra, hogy az anyaméh a folyamatos interakciók helye.
Anya és babája sosem különülnek el egymástól, ahogy az ikrek sem. Nem igazán érintettük még a magzati fájdalmat, amivel kapcsolatban nem kevés félreértés és félrehallás él a köztudatban. Mérési adatok állnak rendelkezésre evvel kapcsolatban. Egy amerikai kutató intrauterin vértranszfúzió alkalmával mérte a fötális kortizol és béta-endorfin szintet, melyek 183, illetve 590 százalékos növekedést mutattak.
Ez a hormonális stresszválasz az első mért bizonyíték az intrauterin fájdalom létének. Ron és Pollisnek számoltak be arról, hogy vannak olyan magzatok, akik amniocentezis során mozdulatlanná váltak, miközben a szívverésük felgyorsult. Mintha a félelem vagy pánik állapotába kerültek volna. Regisztráltak olyan eseteket is, amelyekben a babák légzőmozgása lassult le, és csak napok múlva állt vissza a normál ritmusra.
További cikkek odabentről:
- Buli van a pocakomban!
- 58 tény odabentről
- Babapsziché – Paradicsomi világ
- Méhben gyökerező kapcsolatok
Forrás: Baba Magazin
