A Euronews cikke nem teljesen friss. A legfrissebb fejlemények: 09/04/2021 megjegyzéssel közli a szerző, Siposhegyi Zoltán. „Aktualitásából” természetesen nem veszít. (Megjelenésekor az Új Hét nem vehette át…)
Valóra vált minden Indiana Jones és régészet rajongó álma. Egy nemzetközi misszió 3400 éves romvárosra bukkant az egyiptomi sivatag homokjában, Luxortól nem messze. A tudósok már most Tutanhamon fáraó sírjának 100 évvel ezelőtti megtaláláshoz hasonlítják a felfedezést. Reményeik szerint több múzeumra elegendő műkincs és ókori emlék kerül majd elő.
Az ,,elveszett aranyvárost” évtizedeken át számos kalandor kereste már, de eddig mind kudarcot vallott. Most Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész bukkant rá. A napisten, Aton nevét viselő várost III. Amenhotep fáraó alapította és később fiával, a legendás Ehnatonnal irányította. A település később a környék legjelentősebb kereskedelmi csomópontja lett és még Tutanhamon korában is használták. Az egykori régiségügyi miniszter szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város.
Záhi Havvász III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között kezdte el keresni 2020-ban rejtélyes várost és igaza lett. A homok alól egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert. Aton korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is.
Olyan, mint egy ókori pillanatkép. Ami Pompeii az olaszoknak, az Aton az egyiptomiaknak.
Salima Ikram archeológus, Kairói Amerikai Egyetem
A város déli részén feltártak egy pékséget, egy szővő műhelyt valamint egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló épületet is, kemencékkel és cserép tárolóedényekkel. A régész szerint ezek a hatalmas konyhák több ezer ember ellátására is alkalmasak voltak, ebből pedig a lakosság számára is következtetni lehet. Az északi lakónegyedet még csak most kezdik megtisztítani, hogy végre láthatóvá váljon, mekkora is volt valójában a legendás Aton városa.
A régészcsapat talált még valami egészen zavarba ejtőt. Két egymás melletti sírkamrát. Az egyikben egy szarvasmarhát temettek el, míg a másikban egy embert, a térdénél összekötözve.
Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológusa szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére. Arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért építtetett új fővárost 1346-ban. IV. Amenhotep, apja halála után elhagyta a korábbi fővárost, Thébát (a mai Luxort) és Ehnatonra változtatta a nevét. Új vallást vett fel és a Napot kezdte el imádni. Az építészetet és a művészetet is megreformálta. Sokkal precízebb és színesebb faragványokkal borította az utcákat és a templomokat. Ezek közül jópárat nemsokára a nagyközönség is megtekinthet.
- 5000 éves sörfőzdét tártak fel Egyiptomban
- Több mint száz érintetlen szarkofágot találtak Egyiptomban
- Egyiptom: egyedülálló múmiafelvonulás Kairóban
Máig senki sem tudja, hogy a lázadó fáraó miért fordult szembe a hagyományokkal. Az viszont biztos, hogy fia, Tutanhamon szakított apja örökségével és mindent visszacsinált, elhagyva a felvirágoztatott várost. Így Aton és kincsei évezredekre a feledés homályába merültek. Persze csak mostanáig.
A szerkesztő megjegyzése
Ehnaton (régiesebb átírásokban Ehnáton vagy Ekhnáton), uralkodásának első négy évében IV. Amenhotep (ögörögül néha IV. Amenóphisz) ókori egyiptomi fáraó, az újbirodalmi XVIII. dinasztia tizedik uralkodója, aki i. e. 1353–1336 vagy 1351–1334 között uralkodott.
Leginkább az Amarna-reformról, átfogó vallási-kulturális reformjáról ismert, amely során bevezette a napkoronggal fémjelzett Atont dicsőítő istentiszteletet. Neki szentelte új fővárosát, Ahet-Atont is. A hagyományos egyiptomi többistenhitet felváltó Aton kultuszt egyiptológusok monolatrizmusnak, henoteizmusnak, vagy kvázi egyistenhitnek tartják. Mivel a vallás az ókori egyiptomiak életének minden részét áthatotta, a reformok is számtalan területre kiterjedtek, köztük a művészetre, melyre korábban sosem látott naturalizmus lett jellemző.
A hagyományos egyiptomi vallás elhagyását nem fogadták el széles körben. Halála után műemlékeit elbontották vagy elrejtették, szobrait megsemmisítették, nevét törölték a királylistákról. Halála után a hagyományos többistenhívő vallási gyakorlat fokozatosan helyreállt. Amikor több évtizeddel később a XVIII. dinasztia előző fáraóival közvetlen kapcsolatban nem álló uralkodók új dinasztiát hoztak létre, Ehnatont és közvetlen utódait elítélték, Ehnatonra magára az ellenség vagy az a bűnöző szavakkal hivatkoztak.
Ehnaton főfelesége, a legendás szépségű Nofertiti főként gyönyörű mellszobráról híres, mely az egyiptomi portrészobrászat talán legismertebb alkotása. (Lásd tovább Wikipédia)
