Hiába gyűlt össze több mint egymillió aláírás az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmének erősítése érdekében, először az Európai Bizottság, majd ezt megerősítve az uniós bíróság is úgy döntött, hogy nincs szükség új jogszabályokra ezen a téren. Úgy vélik, a meglévő intézkedések, illetve azok ellenőrzése elegendő a jelentős magyar támogatással előadott kezdeményezés céljainak megvalósítására. A javaslatokat megfogalmazó kisebbségi szervezetek meglepődtek a döntésen, és nem értenek egyet vele.
A Minority SafePack mögé sok országból kovácsolódott össze egy nemzetközi közösség. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) fogta össze az aláírásgyűjtést és az ahhoz kapcsolódó kampányt. A szervezet elnöke az RMDSZ EP-képviselője, Vincze Loránt.
A kezdeményezők így foglalták össze céljaikat: „Arra kérjük az EU-t, hogy javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítse az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. Arra kérjük az EU-t, hogy fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából. A jogi aktusoknak a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén kellene magukba foglalniuk szakpolitikai intézkedéseket.”
A szervezők tizenegy országból 1.320.000 aláírást gyűjtöttek össze, a legtöbben – 527.686-an – Magyarországról jelezték támogatásukat. Végül 1.123.422 aláírást érvényesítettek, az előírt küszöbérték legalább egymillió aláírás legalább hét országból.
Az Európai Bizottság kötelezettsége, hogy ha teljesülnek az aláírások számára vonatkozó feltételek, foglalkozzon a kérdéssel. Dönthetnek azonban úgy is, hogy nem javasolnak jogalkotást, ezt azonban meg kell indokolniuk. A brüsszeli testület végül úgy határozott, hogy nincs szükség új törvényre. Így fogalmaztak: „Az eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. Bár a bizottság válasza nem irányoz elő új jogi aktusokat, a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához.”
Az ítélet
A döntéssel szemben a Minority SafePack kezdeményezői tavaly márciusban az európai törvényszékhez fordultak, azt kérték, hogy az uniós bírói fórum semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát. A törvényszék azonban nem tett ennek eleget, megerősítették, hogy a bizottság állásfoglalása helytálló, és nem sérti az uniós jogot.
A javaslatot a magyar igazságügyi miniszter is szóba hozta brüsszeli meghallgatásán: Független brüsszeli jelentésben bízik Varga Judit
Tulajdonképpen valamennyi – összesen kilenc pontban felsorolt – kifogás tekintetében elutasították a keresetet, és alaptalannak minősítették. A törvényszék kimondta, hogy az Európai Bizottság eleget tett indokolási kötelezettségének, vagyis a kezdeményezésben foglaltak teljesítéséhez jelenleg nincs szükség további intézkedésekre, mert már megtörténtek azok a lépések, amelyek alkalmasak az aláírók által megfogalmazott célok eléréséhez.
A törvényszék elutasította azt a kifogást is, amelyben a FUEN az egyenlő bánásmód elvének megsértését látta abban, hogy más aláírásgyűjtések szervezőivel az Európai Bizottság több konzultációt tartott, mint velük. A bírák szerint e találkozók száma változhat többek között az európai polgári kezdeményezés természetétől vagy összetettségétől függően, következésképpen nem kell azonos számú ülést szerveznie minden kezdeményezés szervezőivel.
Azt is kimondták, hogy a bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát a szóban forgó európai polgári kezdeményezés egyes javaslatainak vizsgálata során.
Utóbbiak között meg kell említeni, hogy a kezdeményezők szerették volna, ha az EU létrehozza a nyelvi sokszínűség központját, a bizottság azonban ezt arra hivatkozva utasította el – a törvényszék szerint helyesen –, hogy az Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja alkalmas az elvárt feladatok ellátására. Idetartozik a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának tudatosítása, valamint a sokszínűség különböző szinteken történő előmozdítása.
Egy következő javaslatot illetően – amelyben az állampolgárokkal kapcsolatos jogok kiterjesztését célozták meg azokra a hontalan személyekre és családjukra, akik egész életükben származási országukban éltek – a törvényszék rámutatott arra, hogy „a tagállami állampolgárság megléte elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy személy megszerezhesse és megtarthassa az uniós polgári státuszt, és teljes mértékben élvezhesse az ehhez kapcsolódó jogokat”.
Azt is kérték a polgári kezdeményezés elindítói, hogy a különböző eredetű és nyelvű audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést javítsák. Vagyis ha egy államban olyan nemzetiségek élnek, amelyek anyaországa a szomszédos állam, akkor javítsák az elérhetőségét ezeknek a szolgáltatásoknak. Ezzel kapcsolatban a törvényszék arra hívta fel a figyelmet, hogy „az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv már megkönnyíti az audiovizuális médiaszolgáltatások vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén”, vagyis pusztán azzal, hogy ennek a jogszabálynak a megvalósulását fokozottan ellenőrzik, elérhetővé válik a kívánt cél.
Korábbi írásunk az első ítéletről: Nem lesz uniós kisebbségvédelmi jogalkotás
A törvényszék az európai uniós bírói rendszer elsőfokú hatósága, amelynek határozata ellen két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani. Ez a fellebbezés azonban kizárólag jogkérdésekre vonatkozhat, ami azt jelenti, hogy a tények értékelését nem lehet újra elvégezni, vagy a törvényszéki ítélet érdemi részét tulajdonképpen nem lehet megtámadni.
A kezdeményezők meglepődtek az ítéleten
Megkérdeztük Vincze Loránt EP-képviselőt, hogyan fogadta a hírt. A politikus azt mondta a Szabad Európának, hogy meglepődött, mert ha a törvényszék a döntését a korábbi, e tárgyban hozott ítéleteivel összhangban hozta volna meg, akkor más lett volna az eredmény. „Magyarként és olyan emberként, aki számos európai kisebbségi közösségben járt, azt kell mondjam, hogy ez egy párhuzamos valóság. Én nem azt tapasztalom Európában, hogy minden rendben volna a kisebbségek védelme terén, és hogy az Európai Unió élen járna olyan intézkedések vonatkozásában, amelyek a nyelvi és kulturális sokszínűséget bármilyen módon is támogatnák” – tette hozzá.
Vincze Loránt szerint a bizottság álláspontjával szemben egészen egyszerűen nem születtek az elmúlt években olyan intézkedések, amelyek bármilyen módon is az őshonos kisebbségek javát szolgálnák. Parlamenti képviselőként is azt látja, hogy az Európai Bizottság bármilyen megkeresést elutasít, amely a kisebbségek védelmére vonatkozik, mondván, hogy ez nem az EU hatáskörébe tartozik.
„Ügyvédeinkkel meg kell vizsgálnunk, hogy érdemes-e fellebbezni, én azon az állásponton vagyok, hogy ki kell használni valamennyi jogi lehetőséget. De a munkával eddig sem álltunk le, komoly partnereink vannak több tagállamban, sok kisebbségi szervezet része az összefogásnak, ez is arra sarkall bennünket, hogy hasonló elszántsággal küzdjünk az európai őshonos kisebbségeik jogaiért” – jelentette ki a képviselő a folytatásra vonatkozó kérdésünkre.
Kudarcos próbálkozások
Bár az Európai Polgári Kezdeményezésre az EU egyik fontos vívmányaként, a közvetlen demokrácia megvalósulásaként tekintenek, gyakorlati haszna, befolyása elenyésző. 2012 óta összesen 95 polgári kezdeményezést vettek nyilvántartásba – legutóbb azt, amelyben előírnák, hogy a vegán alternatíva mindig legyen jelen a köz- és magánszektor élelmiszer- és italértékesítési kínálatában.
Összesen eddig csak hét olyan javaslat volt, amely elérte a szükséges támogatottságot, az utolsó ezek közül néhány héttel ezelőtt a Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért elnevezésű, amely mögé tizenegy országból 1.054.973 hitelesített támogató nyilatkozatot sikerült összegyűjteni. Mindezeket összevetve egyetlenegy esetben döntött úgy az Európai Bizottság, hogy jogszabályalkotásra tesz javaslatot. Ez a Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek! elnevezésű kezdeményezés, amelyre reagálva a bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszerek használatának fokozatos megszüntetésére.
Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
