ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről
benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Isabel Wiseler‑Lima, Petri Sarvamaa, Monika Hohlmeier, Jeroen Lenaers – a PPE képviselőcsoport nevében
Thijs Reuten, Eider Gardiazabal Rubial, Domènec Ruiz Devesa, Birgit Sippel, Matjaž Nemec, Juan Fernando López Aguilar, Cyrus Engerer, Sylvie Guillaume, Eero Heinäluoma, Isabel Santos – az S&D képviselőcsoport nevében
Moritz Körner, Katalin Cseh, Sophia in ’t Veld – a Renew képviselőcsoport nevében
Gwendoline Delbos‑Corfield, Daniel Freund – a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Younous Omarjee, Malin Björk – a The Left képviselőcsoport nevében
B9‑0086/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács nemzetközi emberi jogi szerződéseire,
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2021. december 22-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0569),
– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] (a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),
– tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] (a továbbiakban: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet),
– tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),
– tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. szeptember 12-i[4], a 2021. július 8-i[5], a 2022. szeptember 15-i[6], a 2020. január 16-i[7], a 2022. november 24-i[8] és a 2023. június 1-jei[9] állásfoglalására,
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2023. június 20-i bizottsági közleményre (COM(2023)0336),
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára irányuló javaslatról szóló, 2023. október 3-i állásfoglalására[10],
– tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben – különösen a 2021., a 2022. és a 2023. évi jelentéseiben – szereplő, Magyarországról szóló országfejezetekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke kimondja, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák;
B. mivel az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek tagállam általi tiszteletben tartása a Szerződések e tagállamra való alkalmazásából eredő valamennyi jog gyakorlásának feltételét képezi; mivel az EUSZ 7. cikke szerint az Unió értékelheti, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye a 2. cikkben említett értékek súlyos megsértésének, vagy megállapíthatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket;
C. mivel a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány szisztematikus intézkedéseinek eredményeként; mivel ezt a helyzetet nem kezelték megfelelően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos kérdés merül fel; mivel az elmúlt években jelentősen romlott a különböző kiszolgáltatott csoportok, különösen a nők, az LMBTIQ+-személyek, a romák, a migránsok, a menedékkérők és a menekültek helyzete, és ők továbbra is az alapvető jogok megsértésével szembesülnek anélkül, hogy független intézmények képesek vagy hajlandóak lennének megvédeni őket; mivel a jogállamiság hiánya miatt a magyar kormány ellenőrzést szerzett mind az állami, mind a magánmédia felett, és folyamatosan visszaél a már amúgy is laza munkajogi jogszabályokkal, mivel a jogállamiság hiánya továbbá környezetkárosodáshoz is vezetett;
D. mivel 2023. május 3-án a magyar Országgyűlés megfelelő parlamenti ellenőrzés vagy nyilvános konzultáció nélkül igazságügyi reformcsomagot fogadott el; mivel ez a törvénycsomag a későbbi kiegészítések ellenére sem tesz semmit az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjeire történt közelmúltbeli politikai kinevezések felülvizsgálata érdekében;
E. mivel 2023. december 12-én a magyar Országgyűlés megfelelő parlamenti ellenőrzés vagy nyilvános konzultáció nélkül „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot fogadott el; mivel ez a csomag még több lehetőséget biztosít a végrehajtó hatalom számára a független hangok és az ellenfelek elhallgattatására és megbélyegzésére;
F. mivel Magyarország az uniós források egyik legnagyobb kedvezményezettje (a jelenlegi többéves pénzügyi keret értelmében a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a Next Generation EU forrásaiból több mint 32 milliárd eurót különítettek el Magyarország számára); mivel Magyarországon a jogállamiság helyzetének romlása jelentős kockázatot jelent az EU pénzügyi érdekeinek védelmére és az uniós költségvetés magyarországi végrehajtására nézve;
G. mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet az uniós költségvetés védelmét lehetővé tevő egyik leghatékonyabb eszközként kiemelkedő jelentőséggel bír;
H. mivel 2022. december 15-én a Tanács elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2022/2506 végrehajtási határozatot[11]; mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet értelmében a Bizottság nyomon követte az (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat keretében folytatott eljárás során Magyarország által javasolt korrekciós intézkedések végrehajtását; mivel az intézkedések részét képezi a költségvetési kötelezettségvállalások 55%-ának felfüggesztése három operatív kohéziós politikai program keretében, valamint a 2021. évi IX. törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott bármely jogi személlyel szembeni jogi kötelezettségvállalás tilalma; mivel 2023 decemberében a Bizottság újraértékelte Magyarország helyzetét, és megerősítette, hogy az uniós költségvetést érintő kockázat 2022 decembere óta változatlan, és a Tanács intézkedéseit nem kell sem kiigazítani, sem megszüntetni;
I. mivel a Tanács 2022. december 15-én végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról, és ebben több olyan mérföldkövet határozott meg, amelyeket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végre kell hajtani; mivel 2023. december 7-én a Tanács végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének jóváhagyásáról, amely magában foglal egy REPowerEU-ról szóló fejezetet is;
J. mivel 2022. december 22-én a Bizottság partnerségi megállapodást fogadott el Magyarországgal; mivel a Bizottság számos horizontális és tematikus feljogosító feltételre való hivatkozás mellett hagyott jóvá több operatív programot is; mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem teljesítette a Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint több olyan jogszabály rendelkezései tekintetében, amelyek komoly kockázatot jelentenek az LMBTIQ+-személyek jogaira, a tudományos élet szabadságára és a menedékjogra nézve; mivel Magyarország önértékelésében arra a következtetésre jutott, hogy több tematikus feljogosító feltétel nem teljesült, és a Bizottság ezt tudomásul vette; mivel a kiadások uniós költségvetésből való megtérítéséhez a teljes programozási időszak alatt tiszteletben kell tartani mind a horizontális, mind a tematikus feljogosító feltételeket;
K. mivel a Bizottság 2023. december 13-án határozatot fogadott el, amelyben úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében teljesült a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel; mivel ez a határozat azt jelenti, hogy a magyar hatóságok legfeljebb körülbelül 10,2 milliárd euró erejéig elkezdhetnek visszatérítéseket igényelni az európai strukturális és beruházási alapokból;
L. mivel az Európai Tanács 2023. december 14–15-én nem jutott egyhangú megállapodásra a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló határozatról; mivel a beszámolók szerint ez a kudarc a magyar miniszterelnök ellenállásának tulajdonítható; mivel a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról való megállapodás hiánya komolyan veszélyezteti az EU által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás folytonosságát és kiszámíthatóságát, ami súlyos stratégiai következményekkel jár az EU számára;
M. mivel az elmúlt évtizedben a vonatkozó mutatók szerint Magyarországon kiépült a választási autokrácia hibrid rendszere;
1. ismételten hangsúlyozza a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaiban kifejtett megállapításait, aggályait és ajánlásait; elítéli a magyar kormány arra irányuló szándékos, folyamatos és szisztematikus erőfeszítéseit, hogy aláássa az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós alapértékeket; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásának elfogadása óta tovább erodálódott a demokrácia, és tovább romlott az alapvető jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel a „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvénycsomag közelmúltbeli elfogadására; emlékeztet arra, hogy egyedül a magyar kormány felel az uniós jognak való megfelelés helyreállításáért és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartásáért;
2. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem tudott érdemi előrelépést tenni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, folyamatban lévő eljárásokban; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy foglalkozzon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat érintő valamennyi új fejleménnyel; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy ezen eljárás keretében tegyen ajánlásokat; hangsúlyozza, hogy a Tanács osztozik az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelmével kapcsolatos felelősségben, és hogy ennek elmulasztása hosszú távú és potenciálisan káros következményekkel járna; felhívja az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket, és állapítsák meg, hogy Magyarország az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdése értelmében súlyosan és tartósan megsérti-e az uniós értékeket; ragaszkodik a Parlament szerepének és hatásköreinek tiszteletben tartásához;
3. határozottan elítéli Magyarország miniszterelnökének fellépését, aki úgy határozott, hogy az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével blokkolja a többéves pénzügyi keret alapvető felülvizsgálatáról, többek között az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést; úgy véli, hogy az ilyen fellépések sértik a Szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét; rámutat arra, hogy az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit; határozottan megismétli, hogy ragaszkodik a többéves pénzügyi keretet sürgős és célzott megerősítéséhez, a polgárok szükségleteinek kielégítése és a korábban vállalt politikai kötelezettségvállalások – többek között az Ukrajnának nyújtandó finanszírozás – teljesítése érdekében; felhívja az Európai Tanácsot, hogy a 2024. február 1-jei rendkívüli csúcstalálkozón sürgősen állapodjon meg erről az álláspontról;
4. üdvözli a Bizottság 2023. december 13-i közleményét, amely megerősíti, hogy az uniós költségvetést érintő kockázat 2022 decembere óta változatlan, és ezért meghosszabbítja a feltételrendszerről szóló rendelet alapján elfogadott intézkedéseket; véleménye szerint ez megerősíti a Parlament e kérdésben korábban felmerült aggályait és ajánlásait; ismételten felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e pénzeszközöktől, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előírja; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság megsértése elleni fellépések elengedhetetlenek a polgárok EU-ba vetett bizalmának növelése érdekében;
5. sajnálatát fejezi ki, és ismételten komoly aggodalmának ad hangot a Bizottság azon határozatával kapcsolatban, amely szerint a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesült az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és amely ezáltal lehetővé tette a magyar hatóságok számára, hogy 10,2 milliárd EUR erejéig visszatérítési kérelmeket nyújtsanak be anélkül, hogy megfelelő ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások működnének a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az uniós költségvetés védelmének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ez a határozat politikailag ellentmond a feltételrendszerről szóló rendelet alapján elfogadott intézkedések meghosszabbítására vonatkozó döntésnek, és csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Parlament nem kapott megfelelő tájékoztatást a folyamat során; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az a feladata, hogy függetlenül és objektíven értékelje, hogy Magyarország megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok veszélyeztetése nélkül; úgy véli, hogy Magyarország még a közelmúltbeli reformok nyomán sem felel meg a Chartában meghatározott bírói függetlenségi követelménynek, amint azt magyarországi és nemzetközi szakértők is jelezték, mivel a meghozott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és lehetőség van megkerülésükre vagy nem megfelelő alkalmazásukra; aggodalmát fejezi ki különösen az előzetes döntéshozatali kérelmeket akadályozó tényezők fennmaradása, a Kúria ügyelosztási rendszerével kapcsolatos problémák, valamint a Kúria elnökének jelölésére szolgáló rendszer hiányosságai miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy a határozatot egészítse ki részletes írásbeli indokolással; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg újra határozatát, különösen az annak elfogadása óta hozott tagállami intézkedések fényében, és mindaddig ne folyósítsa a pénzeszközöket, amíg az összes vonatkozó jogszabályt teljes mértékben végre nem hajtották, és az elfogadott intézkedések hatékonyságukat a gyakorlatban nem bizonyították;
6. ismételten felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében mindaddig ne folyósítsanak kifizetéseket a magyar hatóságoknak, amíg az első kifizetéshez kapcsolódó mérföldkövek (beleértve a „szuper mérföldköveknek” nevezett mérföldköveket is) és célok nem teljesülnek, és a gyakorlatban be nem igazolódott fenntarthatóságuk; úgy véli, hogy a magyar hatóságok által az igazságügyi reformokhoz előírt kritériumok teljesítése érdekében gyorsított eljárás keretében bevezetett jelenlegi ellenőrzési és kontrollmechanizmusoknak előbb konkrét, fenntartható és ellenőrizhető eredményeket kell felmutatniuk a gyakorlatban, különösen a rendszerszintű problémák kezelése tekintetében, és csak ezt követően lehet az uniós forrásokat folyósítani; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen új, aktualizált értékelést, különösen a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetéről, különös tekintettel a határozat meghozatala óta bekövetkezett fejleményekre;
7. hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a magánszemélyek, a vállalatok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén, továbbá független bírósági felügyeletet, valamint pártatlan és hatékony panaszmechanizmusokat kell biztosítaniuk; elítéli a tudományos körökkel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal, valamint bizonyos ágazatokban működő vállalatokkal szemben a beszámolók szerint rendszerszintűen alkalmazott megkülönböztető gyakorlatokat; sajnálatosnak tartja a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel, ami ellentétes az uniós közbeszerzési és versenyszabályokkal; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság kulcsfontosságú az EU egységes piacának megfelelő működéséhez;
8. hangsúlyozza, hogy a Tanács elnöksége fontos szerepet játszik a Tanács uniós jogszabályokkal kapcsolatos munkájának előmozdításában, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és a Tanácsnak a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolatokban történő képviseletében; felveti a kérdést, hogy a magyar kormány képes lesz-e 2024-ben hitelesen teljesíteni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem felel meg az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének; emlékeztet arra, hogy bizonyos esetekben az Európai Tanács elnökét a Tanács féléves elnökségét betöltő tagállamot képviselő európai tanácsi tag helyettesítheti; kéri a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldásokat e kockázatok csökkentésére; emlékeztet arra, hogy a Parlament megfelelő intézkedéseket hozhat, ha nem születik ilyen megoldás; felhívja a Tanács elnökét és a tagállamokat, hogy haladéktalanul indítsák meg a Tanács döntéshozatali folyamatának reformjára irányuló eljárásokat annak érdekében, hogy megszüntessék a vétójoggal való visszaélést és a zsarolást az Európai Tanácsban és más európai intézményekben;
9. hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján hozott vonatkozó határozatokban meghatározott, az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egyetlen, egységes csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha egy vagy több területen előrelépés történt, azonban egy másik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn; továbbra is elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az uniós források eljussanak a magyar lakossághoz, többek között a helyi és regionális önkormányzatoknak és a civil társadalomnak nyújtott közvetlen finanszírozás révén, amint a feltételek teljesülnek, továbbá hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetért kizárólag a magyar hatóságok felelősek;
10. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy az Unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának kezelése érdekében teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket, különösen a pénzügyi intézkedéseket és gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat, az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket, valamint a Bíróság ítéletei végrehajtásának elmulasztása miatt indított eljárásokat; gyors fellépést vár a „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvénycsomag elfogadását követően;
11. utasítja Jogi Bizottságát, hogy a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges lépéseket a 10,2 milliárd EUR felszabadítását eredményező bizottsági határozattal kapcsolatban, többek között az eljárási szabályzat 149. cikke szerint kérje a Jogi Szolgálat elemzését annak érdekében, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkével összhangban a Parlament a C(2023)9014 határozat jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek lehetősége van felhasználni a rendelkezésére álló jogi és politikai intézkedések bármelyikét, ha a Bizottság forrásokat szabadít fel a feltételek teljesülése nélkül, vagy ha nem biztosítja a vonatkozó jogszabályok teljes körű végrehajtását, figyelembe véve a Szerződések őreként betöltendő feladatát és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó felelősségét; emlékeztet arra, hogy a Bizottság politikai felelősséggel tartozik a Parlamentnek;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
- [1] HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.
- [2] HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
- [3] HL L 231., 2021.6.30., 159. o.
- [4] Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-i állásfoglalása a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (HL C 433., 2019.12.23., 66. o.).
- [5] Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályváltozások következtében Magyarországon történő megsértéséről (HL C 99., 2022.3.1., 218. o.).
- [6] Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 125., 2023.4.5., 463. o.).
- [7] Az Európai Parlament 2020. január 16-i állásfoglalása az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról (HL C 270., 2021.7.7., 91. o.).
- [8] Az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalása a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti jogállamisági feltételek Magyarország általi teljesítésének értékeléséről és a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelenlegi állásáról (HL C 167., 2023.5.11., 74. o.).
- [9] Az Európai Parlament 2023. június 1-jei állásfoglalása a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi megsértéséről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről (HL C, C/2023/1223, 2023.12.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1223/oj). http://data.europa.eu/eli/C/2023/1223/oj).
- [10] Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0335.
- [11] HL L 325., 2022.12.20., 94. o.
