Szerda délben, Strasbourgban mind a nyolc, az Európai Parlamentbe delegált magyar ellenzéki képviselő saját kezűleg aláírta azt az Európai Bizottságnak címzett, széles társadalmi összefogás eredményeként kidolgozott panaszt, amely az Orbán-kormány által, a magyar választópolgároktól immár több mint tíz éve, súlyos jogsérelemmel elvont, a szabad választást biztosító jogok helyreállításának biztosítását követeli a Bizottságtól.
A kötelezettségszegési eljárást és a választást megelőző hónapokban az
unió választási ellenőreinek jelenlétét és alapos vizsgálatát kérő panaszt Palotás János, Tóth Zoltán és Lattmann Tamás szakértői hármas dolgozta ki.
Most megvalósult, eredeti célként fogalmazódott meg az is, hogy a társadalmi összefogásban elkészülő panaszt, az Európai Parlamentben ma helyet foglaló mind a nyolc ellenzéki EP-képviselő együtt nyújtsa be és kövesse útját a Bizottság útvesztőiben.
A felkérést mind a nyolc, magyar ellenzéki Európai Parlamenti képviselő, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Ara-Kovács Attila, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István el is vállalta.
Az EP-képviselőink a panaszt Brüsszelben, várhatóan még pénteken, sürgősséget kérve fogják átadni az Európai Bizottságnak.
A következő hetek igazi kérdése az lesz Brüsszelben, hogy vajon tudja-e az Európai Bizottság, hogy minden magyar állampolgár egyben az Európai Unió állampolgára is!
Az Európai Bizottsághoz benyújtásra kerülő panasz jogi alapja a szabad választás fogalmának levezetése az Európai Unió jogából.
A beadvány az unió jogából is levezetve rögzíti, hogy szabad választásnak kizárólag azt a választást lehet tekinteni, amikor a választásokat megelőzően az emberek felismerhették a saját valós érdekeiket, és a saját érdekeik mentén adhatták le a szavazataikat, melyek arányosan visszatükröződhettek a választási végeredményben.
Csak így érvényesülhet egy választáson a népakarat!
Téves az a jogfelfogás, amely szerint az Európai Jog az unió hatóságai számára kizárólag ajánlásokat enged meg a tagállamok irányába, mint azt az Orbánt mindenben kiszolgáló
„véleményszócsövek” oly szívesen hangoztatnak immár tizenhárom éve.
Az Európai Uniónak van olyan hatékony eszköztára és joga is, amelynek alkalmazása esetén akár vissza is utasíthatja 2024-ben, a magyarországi kormánypártok listájára leadott szavazatok alapján, a Fidesz-KDNP listán mandátumot szerzettek uniós parlamenti mandátumokat.
Ennek azonban feltétele, hogy az eddig megszokott választási ellenőrzésektől alapjaiban eltérő előzetes vizsgálatot folytasson le a Bizottság a magyarországi választások esetében.
A beadvány azt várja el az unió szervezeteitől, hogy éljen a számára rendelkezésre álló eszközökkel, és kizárólag olyan mandátumokat fogadjon be 2024-ben az unió parlamentjében, amelyek megszerzésére kétségmentesen az unió jogának maradéktalan
betartásával került sor.
Az EP-képviselők felkérését több tucat civil társadalmi szervezet, valamint számos parlamenten kívüli politikai párt, mozgalom mellett – az LMP kivételével – minden parlamenti ellenzéki párt is támogatja. A beadvány az Orbán-rendszert elutasító széles körű ellenzéki társadalmi összefogásban érdekelt szervezetek társadalmi
szerződésének első konkrét fellépése.
Arról nem is beszélve, hogy a kormánypártok az Európai Unió történetének legtisztességtelenebb választására készülnek, nem véletlenül tették az önkormányzati választást és az EP-választást egy napra. A magyar társadalom kiszolgáltatott rétegeit eddig csak a parlamenti és önkormányzati választásokon láncszavaztató hatalom
most az EP-listás szavazatot is számon fogja kérni a szavazófülkékhez szervezetten és tömegével szállított kizsákmányolt magyar embereken. A kormánypártok pedig a szavazatvásárlás kiterjesztése által minden eddiginél magasabb EP-mandátumszámot
remélnek.
Ezt a csalást nem hagyhatjuk szó nélkül! Mindent megteszünk, hogy az utóbbi forgatókönyv valósuljon meg! Ebben a harcban viszont nem győzhetünk egyedül: minden valódi változást akaró honfitársunkra szükségünk lesz!
Budapest, 2023. december 14.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke
A szerkesztő megjegyzése
Az Európai Unió (EU) huszonhét tagállama megállapodott, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják. Az európai törvényhozási választást ötévente tartják. Ezt követően az Európai Parlament (EP) szavaz az Európai Bizottság (EB) – az EU végrehajtó szerve – új vezetőjének megválasztásáról, valamint a biztosok teljes testületének jóváhagyásáról.
A választásokon a tagállamokban versengenek a pártok, ugyanakkor az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt kapcsolódik valamilyen európai szintű európai szintű politikai párthoz.
Az európai parlamentnek jelenleg 705 taggal rendelkezik. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van (miközben az Európai Parlament elnöke máltai – néppárti – Roberta Metsola), a legtöbb, Németországnak – 96 törvényhozó.
A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751 képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg. Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le.
