Telex
Az Európai Bizottság javasolja a többi uniós szervnek az Ukrajnával és Moldovával való csatlakozási tárgyalások megkezdését; a biztosi kollégium ezen kívül ajánlást tett arra, hogy Grúzia is kapja meg a tagjelölti státuszt, Bosznia-Hercegovinával pedig indítsák a csatlakozási tárgyalásokat, amint az ország kellően eleget tett a tagsági kritériumoknak
– közölte az EU végrehajtó testülete szerdán a saját Twitter-oldalán.
Az orosz háborús agresszió áldozatának számító Ukrajna és az Oroszország részéről komoly gazdasági és politikai befolyásolási kísérleteknek kitett Moldova 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt. Az elmúlt két évben az Európai Bizottság a két tagjelöltnek irányította át az Oroszországnak és Belarusznak szánt, több tízmilliárd forintnyi támogatást, melyre a 2021-2027-es Interreg NEXT nevű uniós programokon keresztül lettek volna jogosultak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben üdvözölte a döntést, Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi napról beszélt.
Az Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia miatt konfliktusban álló Grúzia tagjelöltségét a magyar kormány is támogatja – a támogatás mögötti gazdasági és kulturális megfontolásokat ebben a cikkünkben ismertettük.
Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői 2022. decemberi csúcstalálkozójukon döntöttek Bosznia-Hercegovina formális (más néven potenciális) tagjelölti státuszáról, ami a tényleges tagjelöltség előszobájának számít. A Politico szerda reggeli hírlevele alapján az Európai Bizottságon belül is fejtörést okozott, mit kezdjenek a balkáni országgal, miközben Ukrajnáról, Moldováról és Grúziáról már egy előkészítő ülésen sikerült megállapodni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán arról beszélt, hogy ugyan Bosznia-Hercegovina sokat haladt, de aggodalommal veszik tudomásul az alkotmányellenes törvényeket a két félből álló ország szerb részén. Ezt Milorad Dodik vezeti, aki látványosan szoros kapcsolatban áll Orbán Viktorral, erről bővebben itt írtunk.
A tagállamok várhatóan decemberben döntenek
A bővítési folyamat kulcsfontosságú lépéseiről, így a tárgyalások megkezdéséről és a tagjelöltségről az uniós országok döntenek egyhangúlag, vagyis bármelyikük vétózhat. A tervek szerint a tagállami vezetők legközelebb decemberben ülnek össze, így ekkor határozhatnak a bizottsági ajánlásokról.
Az Európai Bizottság azonban arra is figyelmeztet, hogy az uniós tagságért a jelölteknek egy sor reformot kell végrehajtaniuk a demokratikus intézmények erősítésétől kezdve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemig. A bizottsági országjelentés alapján Ukrajnának többek között foglalkoznia kell a Velencei Bizottság kisebbségügyi ajánlásaival (a témáról bővebben itt írtunk).
Ezekre a magyar kormány is többször hivatkozott. Bóka János EU-ügyi miniszter októberben arról beszélt, hogy Magyarország támogatja az uniós bővítést, de az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a kisebbségi jogoknál „kézzelfogható haladást szeretnénk látni”. A kárpátaljai magyaroknak vissza kellene nyerniük a 2015-ös jogaikat, az ukrán hatóságok pedig egyeztessenek az ukrajnai magyarság képviselőivel. „Azt látom, most Ukrajna érti, hogy párbeszédet kell folytatnia velünk”, de még igazolni kell, hogy van-e emögött „hiteles politikai akarat”.
Ursula von der Leyen szerdán azt javasolta, hogy ugyan hivatalosan nyissák meg a tárgyalásokat, de a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést. Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. A bizottsági elnök szerint a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végezni. A részletes jelentés a hétből négy területet tekint teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem.
A lassan haladó nyugat-balkániakat hatmilliárd eurós tervvel vigasztalják
A balkáni országok példája mutatja, hogy a tárgyalások megkezdésétől általában még hosszú évek telnek el az ország uniós csatlakozásáig. Például Montenegróval formálisan 2012-ben, Szerbiával 2014-ben indultak el az egyeztetések, amelyek végére át kellene venni a fejezetekre osztott uniós joganyagot (esetlegesen egyedileg kialkudott kivételekkel, átmeneti időszakokkal) és felkészülni az uniós támogatások fogadására. A jelentésekkel együtt kiadott összefoglalók alapján Montenegróval 33-ból eddig mindössze három fejezetet zártak le ideiglenesen, Szerbiával pedig 35-ből kettőt, miközben nagyjából egy tucatot még meg sem nyitottak.
Ahogy azt például a tavalyi szerbiai riportunkban is írtuk, egyeseknek elegük van az éveken át tartó várakozásból, Montenegró pedig az ország méretéhez képest óriási kínai hitelből építtetett autópályát. Valószínűleg épp a hasonló esetek elkerülésére – a csatlakozásra váró országokról készült jelentések kiadásával egyidőben – egy hatmilliárd eurós nyugat-balkáni növekedési tervet is bejelentettek.
