Az oroszok kiemelt célpontja a júniusi EP-választás és a novemberi amerikai elnökválasztás. Két EP-frakció vezetője az érintettek azonnali felelősségre vonására szólított fel. 

A nemzetközi sajtó lázasan keresi, mely politikusok érintettek abban az orosz dezinformációs hálózatban, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Mint kiderült, az első látásra hírportálnak tűnő Voice of Europe révén Moszkva magyar, német, belga, francia, holland és lengyel politikusokat is pénzelhetett azért, hogy oroszpárti propagandát terjesszenek az EU-ban. A portálon olyan politikusok nyilatkozatait tették rendszerint közzé, akik azt hangoztatták, hogy az EU állítsa le Ukrajna támogatását az Oroszország ellen vívott háborúban.

Pert Fiala cseh kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) megállapította, hogy a hálózat tevékenysége „súlyos következményekkel jár Csehország és az EU biztonságára nézve”. A miniszterelnök azt is állította, hogy a hálózat tevékenysége az Európai Parlamentig is eljutott. Ezt megerősítette Alexander De Croo belga miniszterelnök is, aki csütörtökön a belga képviselőházban a külföldi beavatkozásról szóló vita során beszélt erről. Ő azt állította, az EU soros elnökségét ellátó Belgium hatóságai szorosan együttműködtek Csehországgal az ügy felgöngyölítésében. Az EP érintett politikusainak nevét nem fedte fel, az Politico tudósítása szerint csak annyit mondott, hogy e hálózat részeként Oroszország nemcsak megkereste, hanem fizette is az Európai Parlament tagjait, hogy itt orosz propagandát terjesszenek.

Orosz propaganda uniós terjesztésére fizethettek le magyar politikusokatA cseh titkosszolgálat leplezett le egy hálózatot.

A prágai kormány szerdán felvette a Voice of Europe üzemeltetőit az Oroszország elleni szankciós listájára. Prága szerint a honlap olyan orosz befolyásolási művelet része, amelynek célja Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és szabadságának megkérdőjelezése illetve a beavatkozás június 9-re kitűzött európai parlamenti választásba. E mögött többek között Viktor Medvedcsuk ukrajnai, Oroszországba menekült oligarcha áll – írta a Deník N oknyomozó cseh portál. A Voice of Europe szerda este óta már nem elérhető. Hírei a bűnözésről, a migrációról, Ukrajnáról és a német Alternatíva Németországért szélsőjobboldali pártról szóltak a putyini narratívának megfelelően. A dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó új uniós szabályokat a hírportál „globalista cenzúrának” bélyegezte, és feltűnően gyakran kérte az olvasóit arra, hogy váltsanak az orosz Twitternek számító Telegramra. A Spiegel azt írta, cirill betűk jelennek meg az oldal forráskódjában, vagy a keresési funkció oroszul volt. A német lap szerint a dezinformációban utazó hírportállal együttműködő német, belga, francia, magyar, holland és lengyel politikusok júniusi EP-kampányukra is kaptak orosz pénzt.

A Deník N megszólaltatta Cyril Svoboda volt cseh külügyminisztert, az egyik utolsó cseh politikust, aki interjút adott a hírportálnak. – Amikor interjút adtam, nem voltak rajta semmilyen szankciós listán. Pont – mondta a kereszténydemokrata politikus. Annak ellenére, hogy a vele készült interjú néhány napja jelent meg, azt állítja, nem emlékszik arra, hogy kivel beszélt és hangsúlyozta, hogy neki soha nem ajánlottak pénzt.

Magyar részről idén januárban Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke adott interjút a Voice of Europe-nak. A magyar politikus egyebek mellett az orosz-ukrán háborúról beszélt. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Már régóta mondom, ez a konfliktus, bár úgy tűnhet, hogy Ukrajna és Oroszország között zajlik, valójában az USA és Oroszország közötti konfliktus. Szerintem nagyon veszélyes helyzet.”

Toroczkai László rágalmazás miatt beperli Hadházy Ákost, szerinte hazugság, hogy a pártját Oroszországból pénzelikEgy cseh titkosszolgálati jelentés szerint…

A Voice of Europe az osztrák hatóságok figyelmét is felkeltette már: – Természetesen tudunk róla, figyeljük ezeket a csatornákat, de még soha nem láttunk semmit, ami kifejezetten Ausztria számára készült volna az oldalon” – mondták bécsi biztonsági körök a Die Pressének. Kifejezetten az ausztriai választásokra szabott dezinformációs kampány sincs, legalábbis egyelőre.

A Voice of Europe csak egy példa arra, hogy Oroszország hogyan fokozza az ukránellenes propagandát külföldön a 2024-es választási évben. Szerte Európában több politikai megméretésre kerítenek sort, a Kreml mégis elsősorban a júniusi európai parlamenti és a novemberi amerikai elnökválasztásra koncentrál: Oroszország háborús sikere ugyanis nagyban függ az Ukrajnának biztosított nyugati támogatás csökkenésétől. Szerdán

Nobel-díjasok tucatjai, köztük a magyar Krausz Ferenc, szólítottak fel az Ukrajnának nyújtott segélyek jelentős növelésére.

Az amerikai hírszerző ügynökségek az orosz dezinformáció egyre kifinomultabb módszereire figyelmeztetnek, amelyekért elsősorban Vlagyimir Putyin belső köre és az orosz titkosszolgálatok felelősek – írja a The New York Times. Éppen a múlt héten az amerikai pénzügyminisztérium két oroszt helyezett szankciós listára „rosszindulatú befolyásolási kampány” miatt. Az amerikai hatóságok olyan orosz cégeket vesznek célba, amelyek úgynevezett kettős hálózatokat működtetnek. A hamis információkat tartalmazó egyszerű tweetek ma már könnyen és főleg gyorsan azonosíthatók. Nehezebbé válik a helyzet, ha a közösségi hálózatokon megjelenő posztokat újsághírek kontextusába helyezik. Tehát nagy hírportálokhoz hasonló dizájnt vesznek fel, s a Der Spiegel, a Le Monde, vagy más nagy portál kinézetét másolják.

„A pénzt kapó politikusokat szigorúan meg kell büntetni, mind politikailag, mind bírósági úton”

Pénteken az EP liberális és zöld frakciójának a vezetője az Európai Parlament életébe és a közelgő európai választásokba való orosz beavatkozással kapcsolatos vádak sürgős kivizsgálására szólítottak fel . Valerie Hayer francia EP-képviselő, a Renew Europe elnöke levélben fordult Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, amelyben azonnali és átlátható belső vizsgálatot követelt az ügyben. „Tíz héttel az európai választások előtt a választóknak tudniuk kell, hogy az európai parlamenti képviselők vagy a jelöltek Oroszország vagy annak megbízottjai támogatásával dolgoznak-e. Az európai demokráciát mindenáron meg kell védeni ezekkel a fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta Valerie Hayer.

A zöldek is gyors és alapos európai szintű vizsgálatot követelnek. Terry Reintke német EP-képviselő, listavezető azzal érvelt, Vlagyimir Putyin próbálja megúszni az ukrajnai háborúját, hogy közvetlen támadást indít az európai demokrácia ellen. – A pénzt kapó politikusokat szigorúan meg kell büntetni, mind politikailag, mind bírósági úton – hangsúlyozta a német politikus.

Az Európai Parlament egyik szóvivője az AFP-nek azt közölte, hogy az EP jelenleg „intézményi partnereivel egyeztetve vizsgálja a cseh hatóságok megállapításait, különös tekintettel a Voice of Europe-ra.

A leleplezett orosz dezinformációs hálózat EP-be nyúló szálai komoly csapás az uniós törvényhozásra, amely még ki sem heverte a több uniós törvényhozót is érintő Qatargate korrupciós ügyet, amely 2022 decemberében robbant ki.

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. március 29-én. Kiemelt kép: Illusztráció a román sajtóban. (Alkalmazta: u7szerk.)