szóló jogszabály jelentéstevője 2023. szeptember 6-án – Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
Telex
Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága csütörtökön megszavazta a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály tervezetét, A szöveg 24 igennel, 3 nemmel és 4 tartózkodás mellett ment át.
Szigorítanának a Pegasus-ügyhöz hasonló esetekben
Az EP közleménye szerint a megszavazott szövegváltozat az eredeti javaslattal szemben nem csak a híreknél és eseményeknél, hanem minden médiatartalomnál átláthatóságot követelne. Az átengedett tervezet megtiltaná, hogy bármilyen formában beavatkozzanak a médiába vagy nyomást gyakoroljanak rá, így például nem kényszeríthetnék arra az újságírókat, hogy kiadják a forrásaikat, nem férhetnének hozzá a titkosított tartalmaikhoz vagy vethetnének be ellenük kémprogramokat. Az ilyen alkalmazásokat csak eseti alapon használhatnák, ha azt egy független bírói hatóság elrendeli és kizárólag súlyos bűncselekmények, mint például terrorizmus vagy embercsempészet kivizsgálására.
Egy nemzetközi projekt a Telex partnere, a Direkt36 részvételével 2021-től tárta fel, hogy több uniós tagállamban, köztük Magyarországon bevetettek egy Pegasus nevű kémprogramot. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nem csak az eredeti céljának megfelelően, vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)
Nehezebbé tennék, hogy közpénzzel tömjenek ki újságokat
A képviselők azt is igyekeznének korlátozni, hogy mennyi közpénzt kaphasson egy-egy médiaszolgáltató vagy online platform. Az adott állami hatóság legfeljebb a reklámköltései 15 százalékát adhatná egy helyre.
A szolgáltatóknak információkat kellene adniuk arról, hogy ki a tulajdonosuk és ki a haszonélvezőjük – akár közvetlenül, akár közvetve. Azt is nyilvánossá kellene tenniük, hogy mennyi állami reklámköltés és támogatás landol náluk, még akkor is, ha ez nem az EU-n kívülről érkezne. A szolgáltatóknak jelenteniük kellene bármilyen összeférhetetlenséget vagy olyan kísérleteket, amelyekkel megpróbálnák befolyásolni a szerkesztőségi döntéseiket.
A képviselők egy olyan önbevallási és igazolási eljárást is javasolnak, amely segítene megkülönböztetni a független médiát és megvédené attól, hogy a közösségi oldalak önkényesen töröljék vagy korlátozzák a tartalmaik elérését, és az ilyen esetekre bevezetnének egy 24 órás egyeztetési időszakot.
A szakbizottság szerint a tagállamoknak többéves költségvetésből kellene finanszíroznia a közszolgálati médiát, hogy kiszámíthatóvá és politikai befolyástól mentessé tegyék a működését.
A képviselők az új, uniós szintű médiahatóságot – amelyet az eredeti javaslat is létrehozna – jogilag és működésében is függetlenné tenné az Európai Bizottságtól, nem csak annak a kérésére, hanem magától is felléphetne.
Bocskor: Soros, Brüsszel, háborúpárti, migránssimogató genderpropaganda
„A médiaszabadság komoly veszélyben van több uniós tagállamban – ezért kell, hogy az új jogszabály ütős legyen és ne merüljön ki pusztán szavakban”
– nyilatkozta a szavazás után Sabine Verheyen, a javaslat európai parlamenti felelőse. A német néppárti (jobbközép) politikus szerint „megerősítettük a bizottsági javaslatot, hogy jelentős védelmet nyújtsunk a média függetlenségének és megvédjük az újságírókat, miközben nem gyengítjük meg az egyedi kulturális különbségeinket”.
A bizottság magyar tagja, Bocskor Andrea viszont arról posztolt Facebookon, hogy
„Sorosék újabb támadásával szemben meg kell védeni a magyar nyilvánosságot! Az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába.”
A Fidesz listájáról EP-be jutott kárpátaljai magyar képviselő a parlamenti bizottság tagjaként a három nemmel szavazó egyike volt. A döntést azzal indokolta, hogy ugyan „Magyarország elkötelezett a felvetett kérdések megfelelő kezelése iránt, ezt a tagállamok joga és felelőssége szabályozni. A jelenlegi uniós rendelettervezet valós célja azonban egyértelmű: az európai nyilvánosságot a brüsszeli bürokrácián keresztül a Soros-hálózat akarja kézivezérelni. A ma megszavazott uniós rendelettervezet arra irányul, hogy kizárólag Brüsszel hangja szóljon a tagállami nyilvánosságban: háborúpárti és migránssimogató híradások, genderpropaganda, ettől eltérő hang és vélemény pedig ne jelenhessen meg.”
Még a tagállamokkal is meg kell állapodni
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályról a teljes Európai Parlamentnek is el kell fogadnia az álláspontját. Várhatóan az október 2-5. közötti plenáris ülésen szavaz erről, bár ez ilyen szakbizottsági többség mellett várhatóan csak formaság lesz.
Utána indulhatnak az egyeztetések a másik uniós döntéshozóval, az Európai Unió Tanácsával, ahol a tagállami szakminiszterek ülnek. A két testület közösen alakítja ki a végső változatot, amit mindkettejüknek meg kell szavaznia. Szűk egy év marad erre a jövő júniusi EP-választásig, amit nagyobb szünet követ az intézményi átrendeződések miatt, és az addig el nem fogadott tervezeteket akár ejthetik is.
