Az Európai Unió hat gazdasági nagyhatalmának pénzügyminiszterei elhatározták, hogy előrelépnek az európai integrációban függetlenül attól, hogy néhány tagállam – köztük Magyarország ellenzi ezt.
Jöhet a kétsebességes Európa, már persze akkor, ha Orbán marad. Ha Magyar Péter alakíthatna kormányt, akkor minden bizonnyal csatlakozhatna az új integrációs elképzelésekhez, már csak azért is, mert ezzel felgyorsíthatná a befagyasztott uniós euró milliárdok átutalását.
Lengyelország esetében a kormányváltás után azonnal megindult a befagyasztott eurómilliárdok átutalása Varsónak, de a liberális kormány nemigen tudta teljesíteni a vállalásait, mert az erős ellenzék ezt megakadályozta. Miután Magyarországon is hasonló a helyzet, ezért Brüsszel óvatosabb lehet, vagyis csak akkor utal, ha teljesítést lát.
A hat legerősebb uniós tagállam pénzügyminiszterei nemigen hagytak kétséget afelől, hogy a renitens országoknak, amelyek hátráltatják az integrációt, nem kötelező a belépés, de ezek után ne számítsanak túlságosan sok uniós pénzre sem.
Egységes tőkepiac
Ezt szeretné megteremteni mindenképp a hat legerősebb tagállam: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország. Az Európai Unió lakossága 450 millió, az USA-é 330 millió, de az amerikai tőkepiac mégis jóval nagyobb, mert az Európai Unióban nincs tőkepiaci unió, egységes pénzpiac, erre a huszonhét tagállamban különböző jogszabályok érvényesek.
Európa jelentős mértékben lemaradt a digitális versenyben is, mert a startup-cégek, melyek ezen a piacon nagy szerepet játszanak, sokkal könnyebben jutnak pénzhez az Egyesült Államokban, mint Európában.
A hat pénzügyminiszter azt is javasolta, hogy vezessék be a digitális eurót, és erősítsék meg az eurótartalék valutaszerepét. Jelenleg a világ valutatartaléka jórészt dollárban, illetve aranyban van, de Trump zűrzavaros gazdaságpolitikája miatt egyre csökken a bizalom a dollár iránt. Ezt akarják kihasználni az európai nagyhatalmak arra, hogy erősítsék az eurótartalék valutaszerepét, mert ebből az Európai Unió is profitálna.
Közös védelem – európai hadiipar
A Trump kormányzat hadügyi államtitkára a NATO miniszteri értekezletén elmondta: a jövőben úgy képzeli el a szövetség működését az Egyesült Államok, hogy a konvencionális fegyveres erők terén Európa maga építi ki a védelmet, míg a nukleáris védelemért továbbra is az USA lenne a felelős. Ennek megfelelően az Európai Unió tagállamai jelentős összegeket szánnak a hadiipari fejlesztésre méghozzá oly módon, hogy az lehetőség szerint több tagállam közös fejlesztése legyen. Jó példa erre az Airbus – a közös európai repülőgépipari cég –, amely nemcsak, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai Boeinggal, de sok területen meg is előzi azt.
Az Európai Unió – az USA-hoz és Japánhoz hasonlóan – hadiipari konjunktúrával akarja leküzdeni a stagnálást a gazdaságban.
Mindehhez persze szükség van a nyersanyagellátás biztonságára: amikor az USA – Kína kereskedelmi háború során Peking a ritkaföldfém-fegyverhez nyúlt, akkor a fenyegetést Európa is megérezhette. Ezért a vészhelyzet elkerülésére közös európai tartalékot hoznának létre a stratégiai fontosságú nyersanyagokból.
Európai szuperhatalom
Ennek megteremtését szorgalmazta Münchenben Macron francia köztársasági elnök és Merz német kancellár. Most a hat legerősebb uniós tagállam együttműködését is ők kezdeményezték, és Lars Klingbeil alkancellár és pénzügyminiszte,r illetve Roland Lescure gazdasági miniszter képviselte a leghatározottabban.
Orbán Viktor ugyan szembeszáll az európai szuperhatalom gondolatával, de azért igen pragmatikusan részt kíván venni a közös hadiipari fejlesztésekben, annál is inkább, mert ezt uniós hitelből lehetne megtenni. Az Orbán kormány pályázott az uniós SAFE hitelekre, melyek a hadiipari fejlesztéseket támogatják.
Közös magyar–olasz hadiipari fejlesztés is van a magyar kérelmek között. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Orbán Viktort támogatja a magyar választáson, ahol Magyar Péter Brüsszel, Berlin, Párizs és Varsó támogatására számíthat. Magyar Péter Münchenben a biztonságpolitikai konferencián találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
Forrás: FüHü
A szerkesztő megjegyzése
Egyre gyakrabban hallunk róla: mi a sratup, a startup-cég? AI-alapú áttekintés
A startup olyan újszerű, gyakran technológiai alapú, korai fázisú vállalkozás, amelyet gyors növekedésre, nemzetközi skálázhatóságra és egy konkrét probléma innovatív megoldására hoztak létre. Jellemzőjük a nagy kockázat, a külső tőkebevonás (kockázati tőke) és az üzleti modell folyamatos validálása, például MVP (életképes termék) révén.
A startup-cég legfontosabb jellemzői és tudnivalók
Innováció és Növekedés: Nem hagyományos vállalkozások, hanem gyors növekedési potenciállal bíró projektek, melyek célja egy új piac megteremtése vagy egy meglévő átalakítása.
Kockázatvállalás: Mivel a piaci igények validálása folyamatban van, a startupok magasabb bukási aránnyal működnek.
Finanszírozás: Gyakran külső forrásokra, kockázati tőkére (venture capital) támaszkodnak a növekedés finanszírozásához, mivel a korai szakaszban még nem nyereségesek.
Magyar jogi környezet: A magyar jogszabályokban a startup jellemzően három évnél fiatalabb innovatív, nagy növekedési potenciállal bíró induló vállalkozást jelent, amelybe még nem fektetett be tőkealap. Sikeres magyar vonatkozású startupok a Prezi és az
A startupok jellemzően nemzetközi piacra törekszenek már az indulástól kezdve.
