Az Európai Unió és a Mercosur közötti kereskedelmi kapcsolat több mint 700 millió fogyasztóból álló piacot jelent Európában és Dél-Amerikában. Az EU jelenleg az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás elfogadásán dolgozik.

Mi a Mercosur?

A Mercosur, azaz a Déli Közös Piac egy 1991-ben létrehozott dél-amerikai kereskedelmi tömb, amelynek tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Venezuela 2012-ben csatlakozott a Mercosurhoz, tagságát azonban 2017-ben felfüggesztették. 2012 decemberében aláírták a Bolívia Mercosurhoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, amelynek a Mercosur-országok parlamentjei általi megerősítése jelenleg függőben van.

A Mercosur tagországai együttesen a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják, 270 millió fős összlakossággal.

A Mercosurral kapcsolatos alábbi statisztikák a négy teljes jogú tagsággal rendelkező Mercosur-országra, azaz Argentínára, Brazíliára, Paraguayra és Uruguayra vonatkoznak.

Árukereskedelem

Az EU a Mercosur második legnagyobb árukereskedelmi partnere, és 2024-ben a Mercosur teljes kereskedelméből közel 17%-kal részesedett. A Mercosur az EU tizedik legnagyobb árukereskedelmi partnere.

2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd EUR-t: ebből 55,2 milliárd EUR-t képviselt az export és 56 milliárd EUR-t az import. A kereskedelmi forgalom több mint 80%-a az EU és Brazília között bonyolódott.

2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem több mint 36%-kal nőtt: az import növekedése meghaladta az 50%-ot, az export pedig 25%-kal bővült.

Az EU által a Mercosurba exportált legfontosabb árucikkek

– gépek és készülékek
– vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek
– közlekedési eszközök

Az EU által a Mercosurból importált legfontosabb árucikkek

– mezőgazdasági termékek
– ásványi termékek
– cellulóz és papír

Szolgáltatáskereskedelem

2023-ban (a legutóbbi olyan évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok) az EU és a Mercosur közötti szolgáltatáskereskedelem értéke meghaladta a 42 milliárd EUR-t. Az EU több mint 29 milliárd EUR értékben exportált szolgáltatásokat a Mercosurba, míg a Mercosur-országok együttesen mintegy 13,4 milliárd EUR értékben exportáltak szolgáltatásokat az EU-ba.

EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás

Az EU 2024 decemberében politikai megállapodásra jutott a Mercosur négy alapító tagjával: Argentínával, Brazíliával, Paraguayjal és Uruguayjal.

2025 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el két párhuzamos jogi eszköznek az aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányulóan: az egyik ilyen jogi eszköz az EU–Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), a másik pedig az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA). Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát veszti majd, amint a tagállamok teljeskörűen megerősítik az EU–Mercosur partnerségi megállapodást, és az hatályba lép.

A Tanács 2026. január 9-én zöld utat adott a megállapodások aláírásának. Ezt követően az Európai Parlament egyetértésére lesz szükség ahhoz, hogy a Tanács hivatalosan is megköthesse a megállapodásokat.

EU–Mercosur: a Tanács zöld utat adott az átfogó partnerségi és kereskedelmi megállapodás aláírásának

Közvetlen külföldi tőkebefektetések

Az EU a legnagyobb befektető a Mercosur-országokban, 2023-ban mintegy 390 milliárd EUR értékű befektetésállománnyal. Ennek ellenére mind az exportőrök, mind a potenciális befektetők akadályokkal szembesülnek a Mercosur piacain.

Az EU–Mercosur megállapodás egyik célja stabilabb és kiszámíthatóbb szabályok létrehozása a kereskedelemre és a beruházásokra vonatkozóan, mégpedig a következők révén: jobb és szigorúbb szabályok például a szellemitulajdon-jogok (ideértve a földrajzi árujelzőket is), az élelmiszer-biztonsági előírások, a versenyjog és a bevált szabályozási gyakorlatok terén.

Forrás: consilium.europa.eu/hu

A szerkesztő megjegyzése

Az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás remek, korrekt, világfontosságú esemény. Még a gazdák is megnyugodhatnak! Első megközelítésben már azért is, mert ott, Dél-Amerikában most nyár van, tehát amit küldenek, az itt ilyenkor hiánycikk. Nem valószínú, hogy a hazai gazdák termékeit kiszorítanák, persze azért egy kis konkurencia a minőségben nem árt. Viszont néhány amerikai terméket jó, ha kiváltanak, a haramiaállam nem zsarolhat a végtelenségig: inkább Latin-Amerikába menjen (előnyös körülmények között, megtrumpozott magas vám nélkül) az európai áru… Igen, van az új megállapodásnak ilyen célja és vonzata is: mind a dél-amerikai, mind az európai országoknak jól jön egy kis lazítás, szabadulás az amerikai zsarolástól…

Második, fontosabb megközelítésben tudni kell a következőket:
Az EU huszonhét tagállama közül a szükséges minősített többség (legalább 65százalék az uniós népesség alapján) támogatta a megállapodást, ez áttörést jelent abban, hogy létrejöjjön egy közös piac 700 millió emberre kiterjedően, míg a fennálló magas vámokat – például az autóipari termékekre kivetett 35 százalék – fokozatosan lebontják. Ahol indokoltak az aggodalmak, szintén lehet igazítani a feltételeken; ilyen értelemben a vitákat az unióban, különösen a mezőgazdasági ágazatokban, hasznosak lehetnek, meg kell találni a módot a iigazításokra, biztosítékokra.
A szöveget ugyanis az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, ami várhatóan tavaszra esedékes, és ahol további viták várhatók a fenntarthatóság, környezetvédelem és agrárszabályozások kérdésében.
Az EU–Mercosur-megállapodás több védintézkedést tartalmaz az uniós mezőgazdaság számára. Az érzékeny termékeknél (marhahús, baromfi, cukor, etanol) a piacnyitás nem teljes, hanem mennyiségi kvótákhoz kötött, amelyek csak korlátozott volumenben engedik a kedvezményes importot. Emellett a megállapodás kétoldalú védzáradékot is tartalmaz: ha az import hirtelen megugrása súlyos piaci zavart okoz, az EU ideiglenesen visszaállíthatja a vámokat vagy felfüggesztheti a kedvezményeket. A fenntarthatósági fejezet elvben előírja a környezetvédelmi és állatjóléti normák betartását is.
Ugyanakkor az európai autóipar nagy nyertese lehet az egyezménynek.