Kevesen tudják, hogy Nagy-Románia címerét – maga Ferdinánd király felkérésére – magyar ember festette, illetve véglegesítette. Most az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleménye, annak elnöke, dr. Szekeres Attila István jóvoltából arról értesülünk, hogy ennek a fontos – több mint kultúrtörténeti – előzménynek folytatása van napi aktualitásunkban is.
Keöpeczi Sebestyén József
Köpeci Sebestyén József (Szék, 1878. november 12. – Kolozsvár, 1964. december 27.). heraldikus, címerfestő, genealógus. (Nemesi előneve helyenként régies írással, Keöpeczi alakban is előfordul.) – Ezt látja a laikus a Wikipédián. A mai tudós heraldikus, a történelemtudomány doktora – aki könyvet is írt a címerfestőről, sőt cikket is lapunkba – máris kiigazít: a mester 1919-től Keöpeciként használta a nemesi előnévből vett művésznevét, tartsuk tiszteletben.
Szekeres Attila István cikkéből idézünk: „Az első világháború során Sebestyén bevonult. A háború után hadnagyi rangban a Székely Hadosztály tisztje lett. Az alakulat 1919. április 26-i demecseri fegyverletétele után Sebestyént mintegy hatszáz tiszttársával együtt a brassói Fellegvárba internálták. Szabadulásakor kényszerlakhelyet határoztak meg számára: Brassó 50 kilométeres körzetében választhatott települést. Köpecet – ahol addig még nem járt – nem vagy nemcsak érzelmi okokból választotta, hanem gyakorlati megfontolásból. Ott élt ismerőse: köpeczi Nagy Lajos nyugalmazott pénzügyminisztériumi számtanácsos, akivel az országos levéltárban ismerkedett meg.” (…)
1921-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy a megnagyobbodott Románia címerét megalkossa. Ferdinánd király kapott Alexandru Tzigara-Samurcaş művészettörténész ajánlatán, felfogadta Sebestyént. A tudós memoárjában leírja, a korábban megbízott rajzoló a bukaresti természetrajzi múzeumban kitömött sasokat igyekezett lemásolni, a címerbizottságban oly nagy volt az egyet nem értés és tájékozatlanság, hogy erre felhívta a király figyelmét. Constantin Argetoianu belügyminiszter beleegyezésével a király engedélyezte, hogy megfogadja az „erdélyi Köpecen élő Sebestyén József címertani szakértőt”. Samurcaş még leírja, Sebestyén tárgyalt a királlyal, majd az I. Károly Egyetemi Alapítvány egyik termében több vázlatot készített, s azok közül került ki a végleges terv.”
A közlemény
Az erdélyi magyar heraldikus, aki véglegesítette Nagyrománia címerét címmel tartott előadást Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) címerművészről a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, dr. Szekeres Attila István 2021. április 27-én a Moldovai Köztársaságban szervezett 15. Heraldikai Szimpóziumon.
A nemzetközi konferencián a hazaiakon kívül orosz és romániai, ezen belül bukaresti, jászvásári, temesvári, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi előadója is volt a konferenciának, amelyet a Paul Gore Genealógiai, Heraldikai és Levéltár-tudományi Társaság, a Moldovai Köztársaság Országos Címertani Bizottsága és a Moldovai Nemzeti Történelmi Múzeum szervezett utóbbi székhelyén, ám többen, köztük a romániai előadók is online jelentkeztek be.
Az idei szimpózium központi témáját az a tény adta, hogy idén lesz száz éve annak, hogy az első világháború és a Párizs környéki békeszerződések után megnagyobbodott Románia a körülményekhez igazodó címert fogadott el. A konferencia nyitóelőadását az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke tartotta, bemutatva a körülményeket, amint az erdélyi magyar heraldikus készítette a Román Királyság 1921-es címerét három változatban, nagy-, közép- és kiscímer, továbbá felvázolta Keöpeczi Sebestyén József életútját és munkásságát. Jelezzük, hogy a tavalyi szimpózium nyitóelőadását szintén Szekeres Attila István tartotta. Akkor a Moldovai Köztársaság Országos Címertani Bizottságával való több mint tízéves együttműködése eredményeként Heraldikai Érdemkereszttel tüntették ki.
Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
Dr. Szekeres Attila István (Marosvásárhely, 1965) mezőmadarasi származású, Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, szerkesztő, a történelemtudomány doktora, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja, a 2019-ben a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség tagjává vált Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület alapító elnöke, több hazai és külföldi címertani társaság tagja, a Háromszék szerkesztője, hazai és nemzetközi konferenciák előadója. Kilenc önálló kötet szerzője, tucatnyi könyv társszerzője, számos tanulmánya jelent meg konferenciakötetekben, szakfolyóiratokban. Közel száz egyházi és közigazgatási címert tervezett. Kutatási területe Erdély címertana, különös tekintettel a Székelyföldre.
