Európa mumusaként ábrázolták a politikai centrumhoz tartozó EP-képviselők Orbán Viktort a szerdai plenáris vitán, megismételve a fenyegetést, hogy bíróság elé viszik a bizottságot a pénzcsapok megnyitása miatt. Ursula von der Leyen szerint a kormány teljesítette a kifizetés feltételeit, de további húszmilliárd eurós kifizetés befagyasztva marad.
Az Európai Parlament politikai centrumhoz tartozó kétharmados többsége éveken át a magyarországi demokrácia lebontása miatt bírálta Orbán Viktort és kormányát. A szerdai plenáris vitán már arra helyeződött a hangsúly, hogy a magyar vezető a legutóbbi, decemberi EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatának megvétózásával az EU működését sodorta veszélybe.
„Az EU döntéshozatala megbénult. A tanácsnak sürgősen kezdenie kell valamit ezzel a helyzettel” – jelentette ki Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő, aki aláírásgyűjtést indított az EP-ben annak érdekében, hogy a képviselő-testület szólítsa fel a tanácsot a 7. cikk szerinti eljárás új szintre helyezésére, megvonva Magyarország szavazati jogát. „Egy ember zsarolja és nevetségessé teszi az EU egészét. Orbán gyengíti az EU-t, ellehetetleníti a cselekvőképességét” – fogalmazott Terry Reintke, az európai zöldek német társelnöke, hozzátéve, hogy Putyin leghűségesebb szolgája ül az EU vezetőinek asztalánál.
„Az európai demokrácia az utolsókat rúghatja Orbán miatt” – ütött meg drámai hangot Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyarjelentés-tevője, aki felszólította a belga soros EU-elnökséget, hogy folytassa a félbeszakadt munkát a tanácsban a magyar kormányhoz címzendő ajánlásokról a 7. cikk szerinti eljárás keretében.
Ehhez kapcsolódóan: Európai jogszabály védi hamarosan a tömegtájékoztatás szabadságát
A magyar kormánypárt képviseletében Hidvéghi Balázs a már ismert narratívát elővéve úgy vélte, hogy az EP azért akarja felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát, mert fontos politikai kérdésekben nem ért egyet az EU nagy többségével. „Ha önök valódi jogállamisági problémákat akarnak látni, akkor inkább Lengyelországgal kellene foglalkozniuk” – szögezte le a magyar képviselő a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása idején a kormány szócsövévé tett lengyel közmédiában a Tusk-kormány által végrehajtott tisztogatásokra célozva.
Ursula von der Leyen – aki szokásához híven ezúttal is csak az első felszólalásokat hallgatta meg, majd elhagyta a termet Maroš Šefčovič alelnökre bízva a kellemetlen kérdések megválaszolását – a vita nyitóbeszédében próbálta védeni a mundér becsületét. Úgy vélekedett, hogy ami az igazságszolgáltatási reformokat illeti (amelyek szerinte „megerősítik a függetlenségét és korlátozzák a politikai beavatkozás lehetőségét”) Magyarország teljesített minden vele szemben támasztott elvárást. Ezért a bizottságnak, ha magára nézve is kötelezőnek tartja a jogállami elveket, nem volt más választása, mint megnyitni a hozzáférést 10,2 milliárd euró kohéziós politikai forrás előtt.
Von der Leyen ugyanakkor rámutatott, hogy körülbelül húszmilliárd euró kifizetése még mindig befagyasztás tárgya, és mindaddig így is marad, amíg a magyar kormány nem teljesíti a szükséges feltételeket. Arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a REPowerEU tervre folyósított 920 millió eurós előleget (vagyis a teljes keret húsz százalékát) a jogszabály értelmében ki kellett fizetni, ahogy a bizottság más tagállamok esetében is teszi. Az elnök még mindig lehetségesnek tartja, hogy Ukrajna finanszírozásáról és az MFF-ről 27-es körben (nem Magyarország nélkül) fognak megállapodni a tagállamok.
A felszólaló néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselőket láthatóan nem győzte meg a bizottsági elnök érvelése, többen (köztük a magyar liberális Cseh Katalin, a német zöldpárti Daniel Freund és mások) azzal válaszoltak, hogy „a bíróságon találkozunk”. „Ha pedig a bizottság ezek után még egy árva fityinget is kifizet az Orbán-rezsimnek, akkor bizalmatlansági indítvánnyal kell szembenéznie” – figyelmeztetett Moritz Körner, a Renew pártcsoport német tagja.
A Szabad Európa kedden ismertette azt a magyarországi helyzetről és a kifizetések állapotáról szóló ötpárti határozattervezetet, amelyről csütörtökön szavaz az EP plenárisa. Ebben a képviselők minden rendelkezésükre álló jogi és politikai eszköz bevetésével fenyegetik meg az Európai Bizottságot, beleértve kereset benyújtását a kifizetésekről hozott döntés miatt az Európai Bíróságon, továbbá bizalmatlansági indítvány kezdeményezését Ursula von der Leyen csapata ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP a magyar kifizetések miatt bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti Von der Leyent
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
