Egy vicces kis történelmi tényt rögzíthet az első politikai karikatúra. Ez a női fáraót, Hatsepszutot ábrázolja, amint egy férfi, akiről úgy vélték, a szeretője, Senmut főépítész, megdugja. Elég lenyűgöző, hogy ezeket az embereket közel négyezer évvel ezelőtt ugyanazok a képzetek kínozták, amelyek ma minket, és végig az őseinket is kínozták.
Hatsepszut érdekes személyiség volt – nő létére férje halála után átvette a fáraó uralkodói címet, és több mint húsz évig trónon volt. Hogy még inkább „úgy nézzen ki”, mint egy férfi, nemcsak a király teljes díszruháját viselte, hanem még műszakállt is növesztett az arcán. Hatalmas paloták és templomok építését felügyelte, és minden jel szerint ugyanolyan kemény és hatalmas uralkodó volt, mint bármelyik másik. Amikor azonban meghalt, számos emlékművét lerombolták, szobrait pedig meggyalázták.
Hatsepszut egész uralkodása alatt úgy viselkedett, mint egy király. Alattvalói mégis szeméremsértő képeket készítettek róla és állítólagos szeretőjéről, csak hogy kisebbítsék őt. Pontosan úgy, ahogy manapság valaki készíthet egy mémet vagy egy politikai karikatúrát, amelyen egy világ vezetője egy másik előtt „hajol meg”.
A következmények is nagyjából ugyanazok. A szex és a hatalom dinamikája egy cseppet sem változott.
Forrás: Quora (Jean-Marie Valheur, C.J. Skamarakas, Luke Baringer)
Henemetamon Hatsepszut, uralkodói nevén: Maatkaré, görögösen: Amesszisz (i. e. 1509 körül, ur. kb. i. e. 1479 – i. e. 1458) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia ötödik fáraója, I. Thotmesz leánya. Féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz halála után először régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd magához ragadta a hatalmat és királynak kiáltotta ki magát. Közel 22 éven át volt Egyiptom fáraónője.
Testvérének tizenhárom éves uralkodása alatt Hatsepszut a királynék hagyományos címeit viselte, továbbá felvette „az isten felesége” címet is: ezt elsőként a dinasztia egyik ősanyja, Ahmesz-Nofertari viselte, és azóta öröklődött a családban. Egy korabeli sztélén alakja szerényen meghúzódik férje és anyja, Ahmesz mellett. Első, ebben az időben készült, nem túl nagy sírja és koporsója is azt mutatja, hogy beérte a hagyományos szereppel.
Miután férje meghalt, az általános gyakorlatnak megfelelően Hatsepszut lett mostohafia, III. Thotmesz régense. Úgy tűnik, hogy az első pár évben beérte ezzel a szereppel. Nem tudni, pontosan mikor vette át teljesen a hatalmat, csak az bizonyos, hogy kormányzása hetedik évének végén már-már fáraóként uralkodott. A dinasztia korábbi fáraóinál nagyobb építkezésekbe fogott; ezt megkönnyítette az a tény, hogy uralkodása nagy részében béke honolt a birodalomban. A legtöbb épületet Thébában emelte, tovább bővítve a karnaki és a luxori templomegyüttest (a Luxorban emelt épületeinek többségét később újabbakkal váltották fel). Építkezett északabbra is: Memphisznél egy alabástrom szfinxe került elő, Közép-Egyiptomban a ma Szpeosz Artemidosz néven ismert sziklaszentély épült (az ezen a vidéken tisztelt Pahet oroszlánistennőnek) és helyreállítottak több, a hükszósz háborúk idején romlásnak indult templomot is.
Az ő halotti templomának épült a híres, teraszos Dejr el-Bahari-i templom, ami arányos szépségével az ókori egyiptomi templomépítészet egyik legszebb épülete. Falain megörökítik Hatsepszut isteni származását és a távoli Punt országába indított kereskedelmi expedícióját. Hatsepszut múmiáját, amit dajkája, Szitré sírjában találtak meg a Királyok völgyében, 2007-ben sikerült azonosítani.
Egyiptomban a férfiak és nők közötti általános egyenlőség ellenére a Ptolemaida-dinasztia előtti időkből Hatsepszuton kívül csak néhány fáraónőt ismerünk: az Óbirodalom utolsó uralkodóját, a legendák ködébe vesző Neithiqretet (Nitókriszt), a Középbirodalom utolsó uralkodóját, Szobeknoferurét, valamint a XIX. dinasztia utolsó fáraóját, Tauszertet – mindhárman dinasztiájuk utolsó tagjai voltak, és csak rövid ideig uralkodtak –, valamint az Ehnatonnal rövid ideig társuralkodó Nofernoferuatont.
A fáraók feleségei nagy befolyással bírtak és gyakran kerültek régensi, kormányzói pozícióba, azonban az uralkodói szertartásrend bizonyos elemeit csak férfiak tudták ellátni, ezért kerülhetett sor oly ritkán arra, hogy nő kerüljön a királyi hivatalba.
Lásd még: Mérgező folyadékkal próbálta gyógyítani magát Hatsepszut királynő Hatsepszut, a sikeres női fáraó lenyűgöző története: miért tüntették el mégis a nevét?
