a fővárosi megállapodásról, az emberek kiábrándultságáról, adománygyűjtésről és Ungár Péterről
Ha ezt mi tettük volna, akkor én most börtönben lennék – így fogalmazott Karácsony Gergely arról, ahogy a pedofilbotrány fővárosi szálaival annak idején nem foglalkozott az akkori budapesti vezetés. Arra szerinte Tarlós Istvánnak kell válaszolnia, mit tudott az egész ügyről. A főpolgármestertől megtudtuk, létrejött a megállapodás az ellenzéki oldalon, igaz, ez valójában csak három-négy pártot érint.
– A gyermekvédelem és a kegyelmi botrány miatt szerveztek tüntetést influenszerek és pártok is. Össze sem hasonlítható a résztvevők száma. Mit üzen ez?
– Volt már ennél nagyobb ellenzéki tüntetés, ez tény, és szerintem lesz is még. Az ellenzéki pártok, azt gondolom, helyesen tették, hogy reagáltak a belpolitikai válságra, bár lehet, hogy az influenszertüntetés bejelentése után érdemes lett volna esetleg ezt visszavonni. Véleményem szerint azért ne vonjunk le messzemenő következtetést egy eseményből.
– Akárcsak ennek a két demonstrációnak a példáján, nem lát olyan tendenciát, hogy a pártokból kiábrándultak az emberek?
– Az elemi erejű felháborodás nehezen talál utat az intézményi politika világába, de nem lehet pártok nélkül, és nem lehet azok nélkül sem, akik őket számon kérik. Lehet, hogy a pártok egy ilyen versenyben most nem állnak jól, de a nap végén mégis ők indulnak a választáson. Én annyiban vagyok egy kicsit más helyzetben, hogy a főpolgármesteri kampányomat nem egyszerű pártos kampánynak tervezem, a 2019-es sem az volt. Amikor megnyertem a választást, nem azt mondtam, hogy az ellenzék győzött, hanem a budapestiek.
– A pedofilbotrányt érintően nem kellene tenniük még valamit az ellenzéki pártoknak?
– Nekünk Budapesten kiemelten van dolgunk azzal, hogy a konkrét kegyelmi ügy ezer szállal kötődik sajnos a főváros előző vezetéséhez, erkölcsi és politikai kötelességemnek tartom, hogy mindent tisztázzunk, ezért állítunk fel egy fővárosi vizsgálóbizottságot is. Hiszen ne felejtsük el, az ügy, amibe belebukott Magyarország legfontosabb közjogi méltósága, azzal indult, hogy 2011-ben elsikált valamit az akkori fővárosi vezetés. Akkor bejött két nevelő és született egy olyan jegyzőkönyv, amit sírás nélkül nem tudok végigolvasni. Mégis, a bejelentésük nyomán lényegében nem történt semmi, az akkori fővárosi vezetők levédték magukat, de nem védték meg a gyerekeket. Ha ezt mi tettük volna, akkor én most börtönben lennék, és valószínűleg jogosan. Senkit nem akarok börtönnel fenyegetni, de ez nem maradhat következmények nélkül.
– Azt állítja, hogy Tarlós István tudott erről a jegyzőkönyvről és a bicskei otthonban megfogalmazott pedofilvádakról már 2011-ben?
– Erre Tarlós Istvánnak kell válaszolnia a vizsgálóbizottság előtt. Azt egészen biztosan tudom, hogy tudott róla Tarlós István legbizalmasabb munkatársa, tudtak róla a helyettesei, és tudott róla a hivatal főosztályvezetője. Nálunk ha egy tizedekkora súlyú ügy megérkezik a városvezetés asztalára, akkor arról minden helyettes tud, mert megbeszéljük, hogy mit tehetünk.
– Szándékosságot lát abban, hogy nem történt semmi, vagy inkább hibát?
– Azt gondolom, hogy a politikai elfogultságuk vezette félre őket. A belső erkölcsi iránytűjüket eltérítette, hogy itt olyan emberekről beszélünk, akik a Fideszben mélyen be vannak ágyazva. Hiszen ez az ügy politikai lényege, a kiváltságok, a kitüntetés, a kegyelem, még a legvisszataszítóbb bűnre is, a fideszes haveroknak jár. Ha ez nem a belső, Fideszbe bekötött kört érinti, akkor még az előzővárosvezetés is sokkal aktívabban fellépett volna, ebben egészen biztos vagyok.
– Eközben alig több mint három hónap van hátra a választásokig. Hol van az ígért ellenzéki egység Budapesten?
– Budapesten a 23 kerületből 21-ben tulajdonképpen megvan a közös jelölt. Zuglóban az MSZP és a Momentum helyi konfliktusát nem látom feloldhatónak, jelen állás szerint nem elkerülhető, hogy az ellenzék két jelöltet is indítson ott. Budafokon pedig előválasztás lesz a Momentum és a DK között, s talán a XII. kerületben is. A DK, az MSZP és Párbeszéd közös listát állít, a Momentum viszont úgy döntött – amit elfogadok, bár nem értek egyet vele –, hogy önálló listán méretik meg magukat. Nem könnyíti meg, de nem is teszi lehetetlenné, hogy a fővárosi koalíciót alkotó négy pártnak a következő közgyűlésben is többsége legyen.
– Tehát akkor önök megállapodtak, mégis lesz egy MSZP–DK–Párbeszéd-lista, egy Momentum, egy LMP, egy Jobbik, egy Kutyapárt, egy Mi Hazánk, csak amiről eddig tudunk.
– A Momentum listája, illetve az MSZP–DK–Párbeszéd-lista nem egymással akar versenyezni, az ellenzék sokszínűségét fogja megmutatni, koordinált kampánnyal készülünk.
– Most, hogy Vitézy Dávid egyre magasabb számokat hoz a közvélemény-kutatásokban, kezd tőle tartani?
– Mihez képest magasabb? Nagyjából kétszer annyi szavazóm van, mint neki. Ezen inkább aggódjon a Fidesz.
– Ez nem az ellenfél alábecsülése?
– Egyáltalán nem, és szerintem az ellenfél nem Vitézy Dávid vagy Ungár Péter, én a Fidesszel és a Rogán Antal által irányított lejárató kampányokkal, propaganda-hadjárattal vívom ezt a meccset. Emellett azért sem aggódom, mert a kormánypárt Budapesten már elvesztette az egyébként sem túl nagy szavazótáborát. A Fidesz meg Rogán pedig majd eldönti, hogy egy volt államtitkárt küld rám, vagy tán egy jelenlegit.
– A Fideszre minden választáson egyre többen szavaznak Budapesten is. 2022-ben Hiller Istvánt és Kunhalmi Ágnest is megszorongatták a kormánypárti jelöltek, miközben ők korábban magabiztosan nyertek.
– Szerintem ez a trend meg fog fordulni. És 2022-ben is – amikor az ellenzék nem volt a topon – 8 százalékkal nyertünk Budapesten. A kormánypárt már nem is győzelemre játszik a fővárosban, hanem hogy belecsináljanak a ventilátorba. Nem ajánlatuk van Budapestnek, hanem hadüzenetük, ezért van az új választási rendszer, és ezért nincs is még jelöltjük. Nekem minden fideszes politikus azt mondja, hogy nagyon nehéz új főpolgármester-jelöltet castingolniuk, mert megmondják nekik, hogy valószínűleg vissza kell lépni Vitézy Dávid javára.
– El tudná képzelni, hogy felajánljon Vitézy Dávidnak valamilyen posztot a Városházán, cserébe, hogy ne induljon ön ellen?
– Nem, ez nem alkukérdés. Ha Vitézy Dávid belép a politikai pályára, akkor politikusként fogunk bánni vele, nem menetrendügyi szakemberként. Ha szakemberként a Városházán akart volna dolgozni, megtehette volna, nem rajtam múlott, hanem azon, hogy engedélyt kellett kérnie, de ezt nem engedte meg neki a saját politikai közössége. Ezt sajnáltam, de tudomásul vettem.
– Az Állami Számvevőszék határozata alapján az ellenzéki pártok egyenként, így a Párbeszéd is most összesen 86 millió forinttól esik el, amiért a ’22-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmának külföldi pénzét is felhasználták. A kampány előtt ez mekkora érvágás?
– Nagyon nagy, sajnos fel voltunk erre készülve, tudtuk, hogy a legfájdalmasabb pillanatban, a kampányban jön ez a bírság. Látszik, hogy ez egy összehangolt támadás: lemond a köztársasági elnök egy borzasztó morális helyzetben, másnap elviszik Iványi Gábor gazdasági vezetőjét, harmadnap az ÁSZ kiszabja a bírságot, és ki tudja még, mi jön. Illetve sejtem: nekem is megüzenték, hogy nekiveselkednek még újabb lejáratásnak velem szemben.
– Lesznek most is adománygyűjtő rendezvények és adománygyűjtő dobozok?
– Adománygyűjtő rendezvények lesznek, de csak bankkártyás támogatást fogadunk el. Nem történhet meg újra az, ami a 2022-es kampány után, nem szeretném, hogy a munkatársaimnak bíróságra kelljen járni, csak azért, mert engem le akarnak vadászni, miközben továbbra is állítom, hogy minden teljesen jogszerű volt.
– A párt pénzügyei után a fővárosé: sokszor elmondják, hogy milyen komoly anyagi nehézségekkel szembesülnek, mégis sikernek nevezi a BKK-bérletekről szóló megállapodást, ami a számításaik szerint további 5 milliárdos mínuszt jelent majd.
– Ez egy konzervatív becslés, és még az is lehet, hogy végül plusz ötmilliárd lesz, ugyanis nagyon bízom abban, hogy sokkal több bérlet fogy majd. Mindenesetre ennek a ciklusnak az egyik legfontosabb eredménye, hogy ezt a megoldást létrehoztuk, ez pedig egy útnak az eleje. A következő egy regionális BKK lehetne, tehát egy egységes közlekedési szervezet, amely megrendeli a fővárosi, állami vagy akár magánszolgáltatótól a közösségi közlekedési kapacitásokat, és ezeket egységes menetrendben csinálja meg. Vagyis az első lépés az egységes tarifa, a következő az egységes menetrend. Ennek persze magas finanszírozási igénye is van, hiszen a budapesti közösségi közlekedés színvonala szerintem közel van ahhoz, ami elvárható a XXI. században, de az agglomerációban szükség van fejlesztésre. Ilyen célra a Közlekedési operatív programban 900 milliárd forint áll az állam rendelkezésére, abból azért lehetne nagyot lépni.
– Mik lesznek azok a beruházások, amiket akár pénzhiány ellenére is mindenképp megcsinálnának a következő ciklusban?
– Nagyon fontos, hogy a következő öt évben tervezett projektek mind európai uniós forrásból valósulnak meg. Ez messze nem ideális, mert egy ekkora városnak, amely a magyar GDP 38 százalékát termeli, saját forrásból képesnek kellene lennie a fejlesztésre, de a pénz nagy részét a kormány elvonja a szolidaritási hozzájárulásnak gúnyolt sarccal. Viszont lesz uniós forrásból 300 milliárd értékű beruházás: a villamos- és trolihálózat-bővítés, köztéri fejlesztések, klímaadaptív és egészséges utcák, a Római-part árvízvédelme, projekt a közétkeztetés megújítására, és van egy 20 milliárd forintos lakhatási csomagunk. Ebben bérlakások felújítása, építése, illetve lakbértámogatási rendszer is szerepelnek.
Forrás: a Magyar Hang VII. évfolyama 9. számának (2024. március 1–7.) nyomtatott változata.
