Van rá történelmi példa, volt amikor radikális hatékonysággal megoldották: régi elit a Hortobágyra, hatosztályos betanított munkás a vezérigazgatói székbe. Hozzá kell tenni, hogy a szocializmus első évtizedeiben soha nem látott társadalmi mobilizálódás zajlott le, milliók emelkedtek ki a szegénységből. A korábbi elitváltások (forradalmak) szintúgy felemás eredménnyel, ha nem kudarccal végződtek.
Most a politikai (és ezzel összefüggésben a gazdasági) elit rázkódott meg kicsit az ellenzéki előválasztás során. Hogy az embereknek nem csak a kormányból van elegük, hanem az ellenzékét képező többi politikusból is. Hogy már megint ne arról szóljon a választás, hogy a jóllakottak helyére beülnének az éhesek.
Hosszú szociológiai elemzést kívánna annak meghatározása, hogy ki is az az elit, amiből éppen elegünk van, szimbolikusan az Orbán-Gyurcsány vetélkedőből. Nyilván mindkét személy mögött állnak különféle érdekcsoportok. A kettő váltogatásából lett egyszer elegünk, ennek eredménye a folyamatos kétharmad, és a permanens kétharmad hátrányai is igencsak összegyűltek tizenkét év alatt.
Az ellenzéki előválasztás kitalálásával felcsillant a remény, hogy valami új jön a megcsontosodott állapotok közé. Karácsony ígért egy csendes átmenetet, szolid elszámoltatással, amibe belefér (mondjuk) a leváltott vezető díszpolgári jutalmazása, Dobrev revánsot és feltámadást sejtetett, amelyben a lefojtott baloldali ösztönök kiélhetik titkos vágyaikat, s mindezt rekontrázta Márki-Zay teljes elitváltást sejtetve. Utóbbiban az a szép, hogy mindenki beleképzelhet bármit, és annak ellenkezőjét is.
Egyelőre a mindent megnyerhetünk és a mindent elveszthetünk billenékeny határán állunk. Elitváltást szeretnénk, de ha MZP el akar érni valamit, akkor ezzel az ellenzéki elittel ki kell egyeznie, hogy azt ne mondjuk: a kegyeire kell szorulnia.
Valamikor a rendszerváltás táján a Fidesz próbálkozott hasonló szerepvállalással, aztán nagyon hamar jött a székházbotrány, és látjuk, mi lett az egészből. Pedig akkor még Bibó szellemében képzeltük az európai társadalomfejlődés lényegét.
