A képviselőház október 21-én szavazta meg az eljárás elindítását. A Magyar Hang cikke.
Továbbra sincs még lezárva a Capitolium elleni január 6-i támadás felelőseinek felkutatása és bíróság elé állítása. Bár már 684 lázongót beazonosítottak, elfogtak, többeket bíróság elé is állítva, addig igazán komoly, nagy név még nem szerepelt a vádlottak listáján.
Az amerikai közvélemény ebben a kérdésben is végtelenül megosztott. Míg a demokraták a felbújtók (így az exelnök) felelősségre vonását követelik, addig a republikánus politikusok igyekeznek bagatellizálni az eseményeket, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az események alapvetően békés jellegűek voltak, és nem lépik túl az első alkotmánykiegészítés által védett szólásszabadság kategóriáját.
A republikánus bázis egy része szerint ráadásul azok, akik behatoltak a Capitoliumba, fizetett provokatőrök voltak, esetleg az Antifa mozgalom tagjai, sőt, egyesek szerint a „mélyállam” volt, az FBI és a CIA ügynökei, akik rossz színben akarták feltüntetni az elnököt és az elnökhöz kapcsolódó mozgalmat.
Bob Woodward újságíró a nem sokkal ezelőtt megjelent könyvében, a Peril-ben (kb. ’azonnali súlyos veszély’) azt állítja, hogy az elnök aktívan részt vett a tömeg felbujtásában, forradalmat vizionált, és dühöngött, amiért Mike Pence alelnök nem volt hajlandó érvényteleníteni az elektori szavazatok egy részét. (Egyúttal a könyv szerint Mark Milley vezérezredes, vezérkari főnök megkérte Nancy Pelosit, hogy még a terminusa lejárta előtt távolítsa el Trumpot az elnöki székből a 25-ik alkotmánykiegészítésre hivatkozva, mert szerinte az elnök beszámíthatatlan, illetve, felhívta a kínai vezérkari főnököt, hogy jelezze neki, bármit is mondana esetleg az elnök hivatalának utolsó napjaiban, ne vegyék komolyan, az Egyesült Államok nem fog háborút indítani Kína ellen.)
Az ügyet vizsgáló kongresszusi bizottság beidézte meghallgatásra Steve Bannont, Donald Trump előző amerikai elnök egykori főtanácsadóját, ám ő többször is visszautasította – különösebb indoklás nélkül – a vizsgálóbizottság előtti megjelenést. Emiatt a bizottság egyhangú döntéssel meghozott határozati javaslatot küldött a kongresszusnak, amelyben Bannont „criminal contempt”-tel (az együttműködés megtagadása) vádolják. A demokrata többségű alsóház pedig ezt október 21-én meg is szavazta (majdnem pártvonalak mentén 229-202 arányban – a Képviselőházban 220 demokrata mellett 212 republikánus van), így Bannonra egyéves börtönbüntetés illetve 100 ezer dollásos pénzbírság várhat, amennyiben a Merrick Garland által vezetett, legfőbb ügyészségként is működő igazságügyi minisztérium vádat emel. Garland már kijelentette, hogy teljes mértékben a törvényes rend szerint fog a hivatala eljárni. A kilenc republikánus közül, akik Bannon ellen szavaztak, heten januárban Trump másodszori impeachment-eljárásban is igennel szavaztak, köztük Liz Cheney, Dick Cheney-nek, George W. Bush alelnökének lánya is.
A testület Steve Bannontól a január hatodikai lázadás előtt az akkori elnökkel váltott üzeneteiről akart információkat kapni, illetve meg akarták tudni, hogyan értette a saját podcastjában ötödikén azt, hogy „holnap elszabadul a pokol.”
Liz Cheney szerint „Bannon saját, publikus megszólalásai alapján egyértelmű, hogy tudott arról, mi fog történni, így lehetséges, hogy annak megtervezésében is szerepet játszott. Az amerikai népnek joga van tudni, hogy Bannon miről tudott és milyen szerepet játszott az eseményekben”, míg Nancy Pelosi, az alsóház demokrata elnöke úgy nyilatkozott, hogy Bannonnak „specifikus tudása volt a január hatodikai támadásokról, és többféle szerepben is benne volt a támadásokban.” Szerinte a bizottság „olyan információkat szeretne megtudni, amelyek elsődleges fontosságúak a hatalom békés és alkotmányos átadását megakadályozni kívánó január hatodikai belföldi terrortámadás vizsgálata szempontjából.”
Trump ügyvédei azzal érveltek, hogy az akkor még hivatalban lévő elnöknek joga van tanácsadóival bizalmas beszélgetést folytatnia, ám a vizsgálóbizottság rámutatott, hogy Bannon ekkor már nem volt tagja a kormánynak (mindössze hét hónapig volt az elnök stratégiai tanácsadója hivatalosan), így nem tanácsadónak, hanem egyszerű civilnek számít. Az elnök ügyvédein keresztül egy 26 oldalas beadványban igyekezett amellett érvelni, hogy a vizsgálóbizottság által kért dokumentumok kiadásának nincs semmilyen célja az ő bemocskolásán és hiteltelenítésén kívül, és ez a mindenkori elnöki tekintélyt csorbítja.
A január hatodikai ostrom az egész világot megrázta, öt ember életét is veszítette, többen megsebesültek, később pedig négy rendőrtiszt is öngyilkosságot követett el a történtek miatt.
Steve Bannon sokáig az elnök egyik legbizalmasabb tanácsadója volt. Menesztése után az „alternatív jobboldali” sajtó hátországának megteremtésén dolgozott, Magyarországon is fellépett az Átlátszó szerint 20 ezer dollár (adófizetők által állt) honoráriumért cserébe, hogy a Schmidt Mária által elnökölt Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vendégeként megossza a hallgatósággal gondolatait. Bannon később többekkel közösen csalásért került bíróság elé – azzal csalt ki pénzt republikánus elkötelezettségű támogatóktól, hogy segít megépíteni a mexikói határra a Trump által megálmodott falat. Az elnök egyik utolsó intézkedésével kegyelmet adott neki ebben az ügyben, így nem kellett eddig bíróság elé állnia.
Trump továbbra is azt állítja, hogy a novemberi választáson csalások történtek, valójában ő nyerte meg a választást, és továbbra is védi a január hatodikai felkelésen részt vevőket. Állításait semmilyen hitelt érdemlő módon nem sikerült bizonyítania, azóta pedig kitiltották gyakorlatilag az összes jelentősebb online felületről hamis hírek terjesztése miatt. A felmérések szerint a republikánus szavazók többsége továbbra is őt szeretné látni 2024-ben saját pártja elnökjelöltjeként.
