Az Újnépszabadság nevű portálon tegnap megjelent egy eszmefuttatás. Kereszty András vette górcső alá a Médiatanács egyik közleményét. Okfejtése meggyőző, van azonban egy mozzanat, amelyet tovább gondolnék. Íme, a közlemény egyik mondata: „A médiának és különösen a közszolgálati médiának ilyen időkben kiemelt felelőssége van a megfelelő tájékoztatásban.” (2022. március 1. – 12 óra 43 perc)
Az „ilyen idők” a választási kampányt és az orosz-ukrán konfliktust jelenti. Az egyre élesebb belpolitikai küzdelem és a világháború közeledte fokozott figyelmet érdemel a nyilvánosság intézményeitől és munkatársaitól. A tájékoztatáshoz biggyesztett „megfelelő” jelző azonban tűnődésre késztet. Azért zavar, mert a közlemény fogalmazói is használják ugyan a kiegyensúlyozottság kifejezést, amelyet egyébként igényel tőlük az alkotmány funkcióját betöltő Alaptörvény is, ám a válságos helyzetben mégis a „megfelelő” szót említik helyette. Vajon a szövegezők mire gondolhattak? A részrehajlásra tippelek.
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (a hajdani médiahatóság) elnöke a Medgyessy-kormány országlása idején így fogalmazott: „A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz.” (Magyar Hírlap, 2004. április 26.) Ez a média alábecsülése, leszűkítése, ráadásul korjellemző megállapítás. Az akkor hatalmon lévők körülbelül így képzelték a nyilvánosság eszközrendszerét. E szűkkeblűségre néhány év múlva rá is fáztak. Egy másik meghatározás az őket váltók korai elképzelését tükrözi. Belényessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója nem sokkal a második Orbán-kormány hatalomra jutása után ezt nyilatkozta: „Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez.” (168 Óra, 2010. december 9.)
Az MTI-nek szintén a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kéne törekednie, miután azonban állami kötődésű, a hagyományaihoz tartozik, hogy szordínósan adja közre a kormányzatot bíráló álláspontokat. Ha a legutóbbi 12 év nyilvánosságát vesszük figyelembe, nem érdemes meglepődni azon, hogy a nyilvánosság államilag pénzelt eszközrendszeréből telik a kormányzat iránti lojalitásra. De vajon mivel magyarázható, hogy a közszolgálati médiumok, mint például az állami televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységéből hiányzik az ellenzéki álláspontok tisztességes közlése?
Tíz mondat a tájékoztatásról
Magyarországnak szüksége lenne egy korszerűsített sajtótörvényre. A szocialista időszakból fennmaradt jogszabály semmire sem való. A tájékoztatás legyen igaz, a média tárgyilagos! (Boross Péter volt miniszterelnök, Békés Megyei Hírlap, 1998. október 9.)
A magyar televízió egy versenyképes, korrektül tájékoztató közszolgálati médium kell hogy legyen, amelynek a műsorkészítéséből a politika kivonul. (Medgyessy Péter miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2002. augusztus 31.)
A médiának nem az a dolga, hogy érzelmeket mutasson, hanem az, hogy tájékoztasson. (Baló György műsorvezető, Heti Válasz, 2007. április 12.)
Szájkosár-törvényeknek hívom őket, mert mindegyik valamilyen eszköze annak, hogy sokféle vélemény, szabad vélemény, kiegyensúlyozott tájékoztatás a közszolgálatban biztos ne legyen. Ott csakis kormánypárti irányítás legyen. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a Fidesz médiacsomagjáról, ATV, 2010. június 17.)
A szabályozás megfelelő arra, hogy a köz- és magántulajdonban lévő médiumok a jövőben kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő tájékoztatást biztosítsanak a magyar állampolgároknak. (L. Simon László Fidesz-politikus, Magyar Távirati Iroda, 2010. december 2.)
A nemzeti kormány kicsit áramvonalasította a tömegtájékoztatást. (Endrődi Gábor közgazdász, Galamus.hu, 2011. november 25.)
A sajtót nem azért találták fel, hogy tájékoztatás helyett félretájékoztasson. (Föld S. Péter újságíró, Népszabadság Online, 2012. július 9.)
A minőségi tájékoztatás hozzáférhetetlen. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Népszava, 2015. október 12.)
A sajtónak joga és kötelessége, hogy mindarról tájékoztassa a nyilvánosságot, ami megtudható. (Bauer Tamás DK-politikus, hvg.hu, 2017. február 20.)
Orbán Viktor olyan sajtótájékoztatót tart, ahol újságírók nem lehetnek jelen. (Balogh Judit újságíró, ATV, 2018. április 8.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. március 3-án.
