Az alaptörvény elfogadása során a parlament eljárási szabálytalanságokat követett el – véli Sólyom László volt köztársasági elnök. Kolláth György ügyvéd szerint ez felveti az új alkotmány közjogi érvénytelenségét. Az egyházügyi törvényt ugyanis ilyen hibák miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság.
Az alaptörvény hatálybalépése után nem sokkal Sólyom László fogalmazott meg kritikákat. A volt köztársasági elnök szerint az alaptörvény elfogadása körül is anomáliák vannak, például a zárószavazás előtti érdemi módosítás szégyene is megesett vele.
Kolláth György ügyvéd szerint az 1994 óta érvényben lévő Házszabály alapján érvénytelenítette az Alkotmánybíróság az egyházügyi törvényt is. A képviselők ugyanis durván és tudatosan megsértették a törvényalkotás Házszabályban rögzített rendjét, amikor érdemben változtattak a törvényen, amikor már nem lehetett volna – mondja. Az alaptörvény esetében is ez történt.
„Az elfogadás napján, csak egy képviselő, egy frakcióvezető tizenöt módosító indítványt nyomott be, amikor már nem tehette volna meg, magyarul semmibe vették a törvényalkotás rendjét, azokat a szabályokat, amik az Országgyűlésre vonatkoznak” – fogalmazott Kolláth György. Szerinte ezért alkotmánysértő az alaptörvény elfogadási módja. Úgy kell tekinteni rá, mintha nem létezne, és érdemi vizsgálat nélkül kell semmisnek tekinteni.
„Szörnyű is ez a helyzet, mert ez azt jelenti – rossz humorral –, hogy Magyarországon életbe lépett valami, ami halva született. Szörnyű” – mondta.
Kolláth György szerint ezt minél előbb korrigálni kell, ugyanis ha valami közjogilag érvénytelen, akkor az nem létezik, így a rá épülő törvények sem és ennek következtében összedől a jogállami rendszer.
Címkép: Ez volt az alaptörvény asztala
Forrás: Újnépszabadság
