Az MTA legfontosabb döntéshozó testületének mai ünnepi ülése Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjével kezdődött, majd átadták át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, és előadást tartott Prószéky Gábor nyelvész.
Az MTA elnöke hangoztatta: „Kétszázéves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is…Az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amit politikai és világnézeti hovatartozás nélkül minden magyar ember által elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek. Köztestületünk ma élő tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémiánk iránt megnyilvánuló, és a közvélemény-kutatásokból rendre kitűnő társadalmi bizalom a magyar tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősségvállalásra és büszkeségre ösztönözze.”
Az Akadémia elnöke nemzeti sorskérdésnek nevezte a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulását. „A döntéshozót nagyban segítheti, erősítheti, ha számíthat az Akadémia politikai kompetenciát és mozgásteret nem befolyásoló, objektív és hiteles szakértői hozzájárulására. Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni” – hangoztatta Freund Tamás.
„Azt szorgalmazzuk, hogy az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe. Legyen 2025 „a magyar tudomány éve”! Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet – határon innen és túl –, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen!” – javasolta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Ezt követően Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel tartott előadást.
A program délelőtt a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak és további akadémiai elismerések átadásával folytatódott.
Az Akadémiai Aranyérmet Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a pszichológia, a nyelv-, bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként adományozta az Akadémia legrangosabb kitüntetését Pléh Csabának az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának.
Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesítette:
Dénes Ádámot, az MTA doktorát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatóját. Fodor Lászlót, az állatorvos-tudomány kandidátusát, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanárát; Kálai Tamást, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet igazgatóját, egyetemi tanárát; M. Tóth Tivadart, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát; Maticsák Sándort, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát; Matolcsi Mátét, az MTA doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát; Patócs Attila Balázst, az MTA doktorát, az Országos Onkológiai Intézet Labordiagnosztikai Központ vezetőjét, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárát; Szilágyi Józsefet, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanárát; Szőke Béla Miklóst, az MTA doktorát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadóját; Tapasztó Leventét, az MTA doktorát, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadóját, laborvezetőjét; Veress Emődöt, az MTA doktorát, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanárát.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítésében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2024-ben Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Márok Tamást, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetőjét.
A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott Pavelka Tibornak, a Semilab Zrt. alapítójának, vezérigazgatójának.
Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat Arany János-életműdíjjal jutalmazza. A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben Arany János-életműdíjat adományozott Fuchs Lászlónak, az MTA külső tagjának, a Tulanc University professor emeritusának.
Freund Tamás ünnepi köszöntőjének teljes szövege itt olvasható. Az MTA 197. közgyűléséről készített felvétel ide kattintva nézhető meg.
Tudományos pályára készülő, nehéz sorsú tehetségeknek gyűjt az Akadémia
Az idei közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.
A Magyar Tudományos Akadémia 2015. évi 186. közgyűlésének határozata alapján az intézmény minden évben lehetőséget teremt az akadémikusoknak és a köztestület tagjainak, hogy egy általuk szabadon meghatározott összeget jótékonysági célra ajánljanak fel. A gyűjtés célját minden évben a közgyűlés határozza meg a következő rendes közgyűlésig tartó időszakra.
A 2024. évi közgyűlés úgy határozott, hogy a következő egy évben jótékonysági gyűjtéssel az Akadémia a nehéz sorsú, tehetségesnek mutatkozó, tudományos pályára készülő fiatalok tanulmányait támogatja. A gyűjtés eredményeként rendelkezésre álló támogatási összeget az MTA a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége közreműködésével, közösen kialakított feltételek alapján juttatja majd el a kiválasztott kedvezményezetteknek.
Az MTA tavalyi, a 2023. évi jótékonysági gyűjtése révén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális támogatási programjának működéséhez járulhattak hozzá az adakozók. A főiskola az ukrajnai háború kitörése után azonnal felajánlotta segítségét a harci cselekmények sújtotta régióban működő felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek, és szociális programjával csatlakozott az Ukrajnai Felsőoktatási Intézmények Szövetsége kezdeményezéséhez, melynek célja az ideiglenesen megszállt területekről érkező fiatalok oktatásának és lakhatásának támogatása. A Magyar Tudományos Akadémia 2023. évi jótékonysági gyűjtésének felhívására az idén március 31-ig 12 503 575 forint adomány gyűlt össze.
Az adomány összegéről szóló oklevelet Freund Tamás, az MTA elnöke adta át Csernicskó Istvánnak, az MTA külső tagjának, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorának. Csernicskó felidézte, hogy az MTA 2022. február 24-e, vagyis a háború első napja óta támogatja azokat az ukrajnai és kárpátaljai kutatókat és családtagjaikat, akik hosszabb-rövidebb ideig kerestek és találtak menedéket Magyarországon. Az akadémikus elmondta: jelenleg az általa vezetett intézménynek harmincnégy olyan oktatója, kutatója, vagy hallgatója van, akinek apja, férje, fivére, fia a frontvonalban, mindennapos életveszélyben teljesít szolgálatot. Az akadémiai gyűjtés eredményeként összegyűlt adományt elsősorban nekik szánják. Csernicskó István a nevükben köszönte meg az MTA segítségét és az adományokat.
A 197. közgyűlésen ismertetett jótékonysági gyűjtéshez minden, erre a szándékra adakozni vágyó személy csatlakozhat,
adományait a Magyar Tudományos Akadémia alábbi – a Magyar Államkincstárnál vezetett – számlaszámára juttathatja el:
10032000-01483556-00000000.
A „közlemény” rovatban a következő megjegyzést kell feltüntetni:
„2024. évi jótékonysági gyűjtés”.
