Az Afganisztánt ismét uraló tálib mozgalomnak hat fontos vezetője van, akiket a minap mutatott be az al-Dzsazíra pánarab hírtévé.
A mozgalom eredetileg a mudzsahed harcosokból verbuválódott, akik az Egyesült Államok segítségével az 1980-as évek végére kiűzték a szovjet megszálló erőket Afganisztánból. 1994-re a polgárháború egyik résztvevőjévé „nőtték ki” magukat, majd 1996-ban már az egész országot uralták, és bevezették az iszlám jog szigorú értelmezésén alapuló törvényeiket. Ellenfeleik és a nyugati országok szerint kegyetlen módon alkalmazták ezeket a törvényeket, és elnyomták a nőket és a vallási kisebbségeket.
A mozgalom alapítója és első vezetője a félszemű Mohammad Omar molla volt, aki titkos helyre vonult, amikor az amerikai vezetésű nemzetközi erők 2001 őszén – arra hivatkozva, hogy a tálibok otthont adtak Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének és egyben terroristákat kiképző táborokat is működtettek – megszállták Afganisztánt, majd elűzték a tálibokat a hatalomból. Omár molla tartózkodási helye annyira titkos volt, hogy 2013-ban bekövetkezett haláláról csak két évvel később, a fia közlése alapján értesült a világ.
A jelenlegi vezetők közül a tálibok legfelsőbb politikai, vallási és katonai vezetője, „a hívek vezetője” Haibatullah Ahunzada jogtudós, aki körülbelül hatvanéves lehet. Elődje Ahtár Manszúr volt, aki 2016-ban az afgán-pakisztáni határ közelében halt meg amerikai dróntámadásban. Ahunzada 2016. májusi hirtelen eltűnéséig 15 éven át egy délnyugat-pakisztáni városban, Kucslakban tanított és prédikált, amiről volt munkatársaitól és tanítványaitól értesült a Reuters brit hírügynökség. Holléte máig nem ismert az al-Dzsazíra szerint.
Mohammad Jakub molla – a néhai Omar molla fia – a tálibok katonai műveleti parancsnoka, helyi médiajelentések szerint Afganisztánban tartózkodik, de ott volt már évekkel ezelőtt is. A mozgalomban többször felterjesztették arra, hogy a legfelsőbb vezető legyen, de 2016-ban ő is Ahunzadát támogatta a posztra, mert úgy érezte, hogy még túl fiatal – most harmincas évei elején járhat -, és nincs elég harctéri tapasztalata. Erről egy olyan tálib parancsnok számolt be az al-Dzsazíra szerint, aki részt vett Manszúr utódjának megválasztásán.
Sziradzsuddin Hakkáni a hírhedt mudzsahed-parancsnoknak, Dzsaláluddín Hakkáninak a fia, és ő vezeti a Hakkáni-hálózatot, azt a laza szervezésű csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja nem csak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is. A negyvenes évei végén, ötvenes évei elején járhat, tartózkodási helye ismeretlen. Egyes szakértők szerint a Hakkánik honosították meg Afganisztánban az öngyilkos merényleteket, és ők hajtottak végre több nagy látványos, sok halálos áldozatot és nagy kárt okozó támadást, köztük egy kabuli szálloda ellenit, a Hamid Karzai volt elnök elleni egyik merényletkísérletet és egy öngyilkos merényletet az indiai nagykövetség ellen.
Abdul Gáni Baradar a tálib mozgalom egyik társalapítója, most a tálibok dohai politikai irodájának a vezetője, és a dohai tárgyalóküldöttség egyik tagja – legalábbis az volt még néhány nappal ezelőtt. Értesülések szerint ő volt Omar molla egyik legmegbízhatóbb parancsnoka. A pakisztáni biztonsági erők 2010-ben Karacsiban elfogták, de 2018-ban szabadon engedték.
Sír Mohammad Abbász Sztanikzai 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyettese volt, majd csaknem tíz évig Dohában élt, és 2015-ben ott a csoport politikai irodájának vezetője lett. Ő is részt vett az afgán kormánnyal folytatott tárgyalásokon, és különböző országokba tett diplomáciai utakon képviselte a tálibokat. Abdul Hakim Hakkáni a tálibok „legfelsőbb bírája” volt, most a tálib jogtudósok tanácsának vezetője és a dohai tárgyalóküldöttség vezetője is. Általános vélekedés szerint Ahunzada benne bízik a legjobban. (MTI) – a Transindex.ro portálról
