AstraZenacával oltottak be, rövidesen meglesz a második oltás is, és nem aggódunk. Nem aggódunk, és nem riogatunk. Csak hát, miután mások annyit riogattak, kiemeljük az AstraZenaca egyik lehetséges előnyét egy új kutatás fényében.
Egy hír: Az MIT kutatói szerint a koronavírus génjei beépülhetnek az emberi DNS-be
Egy tény: az AstraZeneca nem mRNS-alapú vakcina, hanem egy úgynevezett vektorvakcina. (A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik – „hordozó” vírust jelent.)
Egy ötödfél hónapos tájékoztatás: Az AstraZeneca vakcina (AZD1222) és amit tudni lehet róla
A legújabb – főleg forgalmazási gondok: Egyelőre nem rendel több vakcinát az AstraZenecától az Európai Unió
Vegyük sorra.
1. Az MIT kutatói szerint a koronavírus génjei beépülhetnek az emberi DNS-be
Elismert kutatók állítják, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus génjei beépülhetnek az emberi kromoszómákba, így jóval a fertőzésből való felgyógyulás után is megtalálhatók a szervezetben. Ha ezeket az eredményeket más kutatóknak is sikerül reprodukálni, ez a jelenség magyarázhatja azt, hogy egyes emberek még hónapokkal a COVID-19-ből való felépülés után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) két kutatója, Rudolf Jaenisch őssejtbiológus és Richard Young genetikus által vezetett kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben közölték.
A két kutató 2020 decemberében gerjesztett nagy Twitter-vitát, amikor először mutatták be eredményeiket egy tudományos lektorálás előtt álló (preprint) tanulmányban. Kritikusaik azt állították, hogy az eredmények nem egyértelmű közlése olyan megalapozatlan félelmet kelthetnek az emberekben, miszerint az mRNS alapú vakcinák (mint amilyen a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna oltóanyaga) módosíthatják az emberi DNS-t.
A SARS-CoV-2 RNS-ből álló génekből épül fel, és az MIT szakértői szerint ritkán előfordulhat, hogy az ember sejtjeiben található reverz transzkriptáz (RT) enzimek lemásolják a vírus szekvenciáit, és DNS formájában beépítik az emberi kromoszómákba. Az RT enzimeket a humán genom 17 százalékát kitevő LINE1 szekvenciák kódolják, amelyek korábbi retrovírus-fertőzések információit is tárolják a genomban. A kutatók laboratóriumi vizsgálatok során mutatták ki, hogy a LINE1 elemeket tartalmazó sejtek koronavírus-fertőzése során a SARS-CoV-2 szekvenciáinak DNS-másolatai beépültek a sejtek kromoszómáiba.
A tanulmányban olyan esetekről is beszámoltak, amelyekben a SARS-CoV-2 beépülését élő és elhunyt COVID-betegek szöveteiben is kimutatták, de azt egyelőre nem merték egyértelműen állítani, hogy ezeket valóban a reverz transzkripció okozta.
A preprint eredményekkel több kutatónak az volt a problémája, hogy sejtésük szerint az emberi és vírus-DNS-ek kimérái épp annak a folyamatnak a során jöttek létre, amellyel az MIT kutatói azok jelenlétét vizsgálták a kromoszómákban, vagyis a laboratóriumi procedúra melléktermékei lehetnek, így a valóságban nem fordulhatnak elő. Jaenisch, Young és társaik erre a feltételezésre is választ adnak új tanulmányukban, amelyet eredményeik korábbi kritikusával, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézetnél dolgozó Stephen Hughesszal együtt készítettek. Hughes egy olyan kísérlet kidolgozását javasolta, amelyből kiderül, hogy a kromoszómába való beépülés valós vagy csak kutatási zaj, és az új eredmények fényében már egyetért az MIT kutatóival.
Harmit Malik, aki az ősi vírusok jelenlétét kutatja az emberi genomban, úgy tartja, hogy mindenképp van értelme feltenni a kérdést, miért mutatja ki egyes esetekben a vírus szekvenciáit a PCR-teszt a fertőzésből már rég felgyógyult emberekben. Arról azonban nincs meggyőződve, hogy a válasz a vírus integrációja lenne: „Normális körülmények között nagyon kicsi az esélye annak, hogy az emberi sejtekben reverz transzkripció zajlik le.”
Jaenisch és Young már bánja, hogy a preprint tanulmányt közzétették, mivel az eredményeket azóta felkarolták az oltásellenesek, és a tudományos tényeket elferdítve azzal riogatnak, hogy a koronavírus RNS-e, és így az mRNS alapú vakcinák is megváltoztatják az ember DNS-ét, valamiféle mutánsokat létrehozva. „Ha valaha volt preprint tanulmány, amit törölni kéne, akkor ez az. Felelőtlenség volt még preprintként is közzétenni, releváns bizonyítékok hiányában” – véleményezte akkor a tanulmányt a Virginiai Egyetem mikrobiológusa, Marie-Louise Hammarskjöld.
2.-3. Mi is tulajdonképpen az AstraZeneca (Facebook bejegyzés)
Virológia Pécs, 2020. december 31.
Az AstraZeneca vakcina (AZD1222) és amit tudni lehet róla
Éppen a tegnapi napon kapott engedélyt az AstraZeneca oltóanyaga Nagy-Britanniában, így nagyon aktuális az összefoglaló.
Az AZD1222 vakcina, hasonlóan az mRNS vakcinákhoz, szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője. Ezúttal azonban nem egy mRNS-alapú vakcináról, hanem egy úgynevezett vektorvakcináról van szó. A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik vírust jelent.
A technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatjuk be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el.
A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy csimpánz adenovírus. A közhiedelemmel ellentétben ebben semmi ördögi sincs, a tudományos magyarázat a következő:
A vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet. Logikus, hogy amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így olyan ritka emberi (Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. Ez nem állati vírusok rossz szándékú emberbe juttatása. A vektorként használt vírus ugyanis replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik. Érdekesség, hogy a csimpánz adenovírusra a föld azon pontjain és olyan populációk körében, ahol a bozóthús fogyasztás általános, magasabb a természetes immunitás – ezt egy korábbi posztunkban már ismertettük.
Tehát a gyártás és működés röviden: egy csimpánz adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (megjegyzés: hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. (Lásd: videó a források közt). Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.
A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.
Most lássuk a számokat:
A publikált biztonságossági adatok több mint 20000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból. Ezekből 2 Nagy-Britanniában, egy Brazíliában és egy Dél-Afrikában fut. A tesztelést 18 év feletti egészséges, vagy stabil krónikus megbetegedéssel (kardiovaszkuláris problémák, diabétesz, stb) rendelkező egyéneken végezték. A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal).
Ez a hatékonyság alacsonyabb, mint az mRNS vakcinák esetében leírt érték, ám a lényeg itt is ugyanaz, ugyanis a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében (100%) védetté tette az alanyokat.
Limitációk, nyitott kérdések:
Hasonlóan a többi vakcinához itt is ugyanazok. A legfontosabbak:
-Biztonság és hatékonyság további populációkban (pl: várandós édesanyák, 18 év alattiak, más krónikus megbetegedésben szenvedők stb.)
– Véd-e a vakcina az enyhe vagy tünetmentes megbetegedéssel szemben is, így megakadályozza-e a vírus terjedését?
Összefoglalva:
Egy jól szállítható és tárolható, modern technológián alapuló, olcsó vakcina vált elérhetővé az emberiség számára. A többivel együtt így a világ számos újabb régiója is vakcinálható és elérhető lett. 2021-ben több, mint 3 milliárd adag oltóanyagot tervez a cég eljuttatni a világ különböző országaiba – így a tegnapi hír több milliárd ember számára reményt keltő. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos.
A kulcsmondat továbbra is: amíg nem győztük le mindenhol a vírust, addig sehol sem győztük le!
Források:
Angol nyelvű videó a gyártás lényegéről: https://www.astrazeneca.com/…/2020/azd1222hlr.html…
Sajtóközlemény a brit hatóság engedélyezéséről – https://www.astrazeneca.com/…/astrazenecas-covid-19…
Kapcsolódó tudományos közlemények:
https://www.thelancet.com/…/PIIS0140-6736(20…/fulltext
https://www.thelancet.com/…/PIIS0140-6736(20…/fulltext
https://www.nature.com/articles/s41591-020-01194-5
https://www.nature.com/articles/s41591-020-01179-4
4. Egyelőre nem rendel több vakcinát az AstraZenecától az Európai Unió
A Telex cikke.
Nem újította meg az Európai Unió az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését a koronavírus elleni vakcinákra, és egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából, írja a France24. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos vasárnap arról beszélt, hogy a vakcina leszállításáról szóló szerződést egyelőre nem újították meg június utánra.
„Hogy ez így is marad, azt még meglátjuk” – mondta Breton, de azért hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy mostantól egyáltalán nem fognak rendelni a brit-svéd cég oltóanyagából: „Még nincs vége. Várjunk, és majd meglátjuk.”
Nem lenne meglepő, ha végül az Unió tényleg végképp leállna az AstraZeneca-vakcinák rendelésével. A lassú szállítás miatt az ígértnél jóval kevesebb oltóanyagot szállított eddig a gyógyszercég: az eddig rendelt 300 millió dózisnak csak a harmadát tudja leszállítani az AstraZeneca júniusra.
Az EU-n belül gyártott vakcinákat ráadásul külföldre is exportálja a cég, amiből több esetben diplomáciai botrány lett: Olaszország március elején fordított vissza egy Ausztráliába tartó Astra-szállítmányt, március végén pedig maga Breton jelentette be, hogy az Európai Unió nem engedi ki a területéről az oltóanyag-szállítmányokat addig, amíg a cég nem kezdi el a korábban ígért, a szerződésekben szereplő tempóban szállítani a vakcinákat.
A leszállítási gondok mellett az európai közbizalom is jelentősen csökkent a trombózisos esetek hírei miatt. Bár a gyógyszercég és az Európai Gyógyszerügynökség szerint is a nagyon ritkán fellépő vérrögképződés kockázata eltörpül a vakcina hatékonysága mellett, több tagállamban is korlátozták a használatát.
Sőt, korábban már írtunk arról, hogy az Európai Bizottság a vírusvektor-alapú vakcinák helyett az mRNS-alapú oltóanyagokból rendelne a jövőben – és míg az AstraZeneca oltóanyaga vektoralapú, a Pfizer–BioNTech vakcinája mRNS-t használ. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szombaton be is jelentette, hogy az EU 1,8 milliárd adagot szerez be a Pfizer védőoltásából, hogy 2022-re és 2023-ra is legyen elég oltóanyag az Unióban. Az egy évre jutó 900 millió dózis egyébként bőven elegendő lenne arra, hogy az Európai Unió közel 450 millió fős lakosságát be tudják oltani a Pfizer-vakcina mindkét dózisával.
Minden fontos információt a vakcinákról ebben a cikkben gyűjtöttünk össze, ebben a videóban pedig bemutatjuk, hogyan működnek a koronavírus elleni oltások: