Kellemes kudarcszámba megy ama két eset is, amidőn verseim felolvasta után egyszer Székely Jánosként gratuláltak nekem, máskor meg – egy regényrészletet olvastam föl – Sütő Andrásként dicsért meg egy hallgatóm.
Mintegy álomban forgattam tovább a lapot és szinte nem hittem a szememnek. Valami ördögi véletlen égy másik cikk negatív példái között néhány egykori – igaz: nyomtatásban meg nem jelent – verssoromat pécézte ki könyörtelenül.
Szokatlan egy ilyen atlaszt adni ajándékba, és a könyvben található térképek és kísérőszövegek problémásak. A miniszter azt írta, hogy a felháborító gesztusról tárgyalni fognak Románia, Szlovákia és Szlovénia politikusaival is.
Vajon mindezek fényében a fentebb vázolt költségkiigazítások és hatékonyság-növelő tervek csökkenteni tudják-e a hiányt megfelelő mértékben? Ez majd kiderül a következő hónapokban, sőt, években – egy költségvetés kiegyensúlyozása évekig tart.
A pénzügyminiszter kijelentette, nem akarnak még több terhet róni a vállalkozói szférára, ezért igyekeznek úgy felépíteni a 2025-ös költségvetést, hogy ne legyen szükség sem a jövedelemadó, sem az áfa növelésére.
1,7 milliárd lej értékű számlát nem fizetett ki a fejlesztési minisztérium a helyreállítási alapból finanszírozott beruházásokra sem. Ahhoz, hogy Románia ne veszítse el az uniós finanszírozást, a tartozások kifizetésekor ezek prioritást élveznek.
„Ezek az átfogó korrekciók kellenek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország stabilitásának megtartását, hosszútávú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot.”
Mert ez Bukarestben így megy. Az ember beáll a sorba valami földi táplálék reményében, és tíz perc múlva már tudja a mellette állónak minden baját, nyomorúságát, ismeri a rokonságát, szokásait, mindenfélét. Az egész Bukarest egy nagy kibeszélés...
Ők nem egy súlycsoport, neki igazából nincs is kihívója, tök egyedül fütyörészik az erdőben, a madarak is tőle tanulták. Orbán nem mozdul, hiába áll sakkban. Menczer Tamást húzza be maga elé, ezzel nyer egy lépésnyi időt. Aztán csak lesz valami.
Azért lett mindez igen fájdalmas végül, mert ezek lehettek volna az utolsó szatmári, közös karácsonyaink: előbb nagymamám halt meg pont ebben az időszakban, aztán apám. Ők sosem tették szóvá, hogy miért nem töltjük náluk a szentestét...
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.