Kőbányai János: A sors, vagy a sorstalanság hajlékai
Szerencsémnek köszönhetem, hogy a Szent városban köszönt rám az arra való emlékezés, hogy eleim valaha a pusztában vándorolva – ezek a puszták/sivatagok is a közelben vannak, ki is látok rájuk az ablakomból – sátrakban laktak.