ki: NO KINGS – nem kellenek királyok

A „No Kings” mozgalom a függetlenségi háború szellemiségét idézi: az amerikai demokrácia alapja, hogy senki – még az elnök sem – emelkedhet a jog fölé. A tüntetők attól tartanak, hogy Trump politikája épp azokat az elveket bontja le, amelyekre az Egyesült Államok épült.

A Trump-Putyin találkozó szégyen Magyarországnak

A Trump-Putyin találkozó szégyen Magyarországnak
Magyarország és Budapest nem azért lehet házigazdája a tárgyalásnak, mert semlegessége révén kivívta ezt a rangot. Ellenkezőleg: Orbán Magyarországa azért lehet a helyszín, mert a tömeggyilkos Putyin Budapesten olyan hazai pályán tárgyal, mintha Moszkvában lenne.

Zelenszkij készen áll részt venni a budapesti csúcstalálkozón

Zelenszkij készen áll részt venni a budapesti csúcstalálkozón
Az amerikai elnök az ukrán államfővel folytatott megbeszélésének nyilvános részén kifejtette, hogy a háború lezárása előtt komoly gátat jelent az orosz és az ukrán államfő közötti húzódó gyűlölet. Amúgy az Ukrajna által kért Tomahawk rakétákra az Egyesült Államoknak is szüksége van.

Reichert János: Képtelenek nem hazudni

„Nem adóemelésre, hanem további családi adócsökkentésre van szükség!” ez mélyen hazug: hazánkban nincs – nem is volt soha – családi jövedelemadózás. Ezt minden szakember pontosan tudja. Személyi jövedelemadózás van, családi nincs.

Demény Péter: Vasalt vidékiség

Az az érzésem, hogy ezek a kutakodók azokat sem értik, akikre hivatkoznak, leginkább természetesen Petőfit. Ugyanis Petőfi azért esett el Fehéregyházán, hogy aztán minden sületlen alak rá hivatkozhassék. És azért írta gyönyörű verseit is.

Tompa Imre: Luxizás

Tompa Imre: Luxizás
Volt btw egy fiatal zsidó hippi is, megjelenésében és nézeteiben is tökre hasonlított mind Muszasira, mind a cinikus csávókra, ő is ilyesmiket mondott, hogy "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.”

Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald azt írta Krasznahorkairól, hogy „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.