Lassúkomment a megfigyelésekről

Azt is mondhatnánk, hogy mindenki ezt csinálja, Nixon még lemondott, Snowdennek hazát kellett váltania, és birodalmi megközelítésben mindenki bűnöző, aki az aktuális hatalom bírálatával próbálkozik. Krebsz János írása

Fülöp Géza: Az információ válsága

A fejlődés következményeként az információközvetítés is intézmenye­sült, különböző dokumentációs in­tézetek, központok alakultak, s mondhatni ipari méretekben terme­lik a másodlagos dokumentumokat.

Hargitai Miklós: Harmadik

Az, hogy az EU-ban másutt még nem nagyon ajánlják a harmadikat, azért van ugyanis, mert sehol máshol nem oltottak kínaival (nemhogy az időseket; senkit). Ez a legfontosabb, amit le kellene szögezni. Nem lenne végre itt az ideje az igazmondásnak?  

Rónay Tamás: Néma játékok

Japán szempontjából az olimpia időzítése nem is lehetett volna rosszabb. Rendkívüli belső feszültség jellemzi az országot, Szuga Josihide kormányfő népszerűsége mélypontra süllyedt, a gazdaság rosszul teljesít, miközben milliárdokat költenek a játékokra.

Murádin Jenő: Szolnay

Murádin Jenő: Szolnay
Ha robbanó, ke­gyetlenül igazat mondó természetét nem ismernők, ezekből a képekből még nem tudnánk levezetni annak az ellenszevnek a lényegét, ami Nagybányán fogadta.

Szász János: Ezt olvastam

Továbbra is a giccset pártolják, mert – mondjuk ki: a király meztelen! – Segal könyve épületes giccs, semmitmondó szakmánymunka, noha a szerző nem balog fércelő, hanem művelt úriszabó, aki tudja és érti a divatot.

Kovács Ferenc: A megkezdett úton

Hogy a megismerést – a kölcsönös megismerést – siettessük, min­dig tovább mélyítsük, kell emlékeznünk Bitay Árpád hídverő munkásságára, amiről Méliusz József is beszélt nemrégiben, a bukaresti Gaál Gábor-emlékesten.

Grecsó Krisztián: Elvett életek

Tíz, talán tizenöt vagy akár húsz évet vettek el a magyar irodalomtól és Kántor Pétertől. És még hány család tűrt tehetetlenül, kétségbeesve, és most gyászol és küzd az (ön)váddal (is). Az égi nagyverseket meg a Duna-parton nem olvassa senki.

Kántor Péter: Levél anyámnak

Kántor Péter: Levél anyámnak
... "jön majd egy vevő, és akkor összepakolom a kéziratokat és a határidőnaplókat, és a többi nem érdekel, valaki elviszi majd a könyveket, a bútorokat, azt a tálalót is, amit még a nagymamától kaptatok 1939-ben"...