Posts by Ágoston Hugó

A német fasizmus hata­lomratörése után Párizsba emigrált. Franciaor­szág lerohanásakor, 1940-ben Spanyolország felé menekülve, valahol a Pireneusokban, önkezével vetett véget életének.

A sportban a modern ten­dencia az egyéni adottságok kifejlesztése. Ha va­laki gyors, akkor arra kell építeni, nem pedig el­lenállóképességére. Persze, az utóbbit is fejlesz­teni kell, de csak bizonyos szintig.

A filmidő akkor is fikció, ha – mint nem egy film esetében meg­történik – a vetítési idő „egyenlő” a cselekmény reális idejével, s ez még a képekben szereplő órák se­gítségével vagy időszakaszok pontos jelölésével alá is van húzva.

Jelentkezik egy új tényező is: változik az író viszo­nyulása a valósághoz, hozzáállása a lét reálisan fontos kérdéseihez. Menekül a nem-valóság hínárjá­ból, absztrakciók fojtogató ködéből, a talajtalanságról, ahol nincs tovább, csak elsüllyedni lehet.

Hogyan lehetne segíteni ezen a helyzeten? Meglehet, könnyebb egy házat megépíteni, egy megfelelő hangulatú teret vagy helységet a gya­korlatban is megkomponálni, mint azt szavakban leírni, vagy megbírálni. Nem is beszélve az elgondolások raj­zi kifejezéséről (amely bizony még sok szakembernek is nehézséget okoz!)

A „lemaradottság önkínzó tudatá­ból” erőt merítő tudósok és írók etikuma ez, a „hasznos tudomány­művelés”, a hamisíthatatlan alkotómagatartás, az emberi haladás je­gyében.

A Fe­kete kolostor szerzőjét is szívósság és mély erkölcsiség jellemzi. És tehetsé­ge és széles körű műveltsége segítet­te. Így születhetett meg a Fekete kolostor, így lehetett azzá a könyvvé, melyet nem fenyeget a feledés veszélye.

Hervé Bazin, az Akadé­mia alelnöke ezért java­solja: ne osszák ki a díjat, ha nem akad arra érdemes mű; szüntessék meg a Párizs-központúságot, és esetenként tüntessenek ki a francia nyelvterület bármely vi­dékéről származó alkotást.