Föld S. Péter: Casus belli

Biztosan másoknak is feltűnt, hogy Orbán a háború kezdete óta még nem ejtette ki Putyin nevét. Soros Györgyöt volt képe háborús uszítónak nevezni, de azt az embert, aki ezt a kegyetlen háborút kirobbantotta, nem nevezte meg.

TGM: Egy téma lezárása

TGM: Egy téma lezárása
Az ügyes, szerencsés kezű és gátlástalan Orbán Viktor miniszterelnök hatalmas sikereket arat még a nemzetközi harci terepen is; kultuszában – gyűlölködő rikkantások közepette – az ellenzék is megalázkodik a maga rosszul leplezett csodálatával. Az egész politikai szcéna ízléstelen és unalmas.

Hardy Mihály: Orbánnak is elfogyhat a szerencséje

Diplomáciánk vérig sértett mindenkit, akitől valós segítséget remélhettünk, a keleti nyitásból pedig keleti bukás lett. Az újkeleti barátoktól pedig semmi jóra nem számíthatunk, legfeljebb kőolajra és földgázra, amihez ukrán vér tapad.

Szent-Iványi István: Mi lenne, ha…

A helyzet jobb megértéséhez egy gondolatkísérletet ajánlok Olvasóimnak. Közismert, hogy az első világháborút követően Románia eredetileg a határait egészen a Tisza vonaláig szerette volna kitolni, azaz az egész Tiszántúlt Debrecennel együtt Romániához csatolni.

Konok Péter: Csúnya verseket írt G., a költő…

... bár voltak nála jobb költők sokan, ő volt a legköltőbb költő mégis, a vers maga, ahogy pulzáló, mágikusan monoton sorokat ürített magából, Május Hercege a prágai karneválon, könnygáztól berekedt guru Chicagóban, és parkokban, pincékben, pódiumokon...

Gábor György: Orbán könnyen dekodólható eligazítása

A miniszterelnöki szöveg könnyen dekódolható, nem kell vesződni vele, épp annyira félreérthetetlen, akár egy remek Kohn és Grün vicc, épp olyan egyértelmű, mint a híres szólásmondás: nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak.

Barta Gábor: A szenzációs aranybánya

Elkezdődik tehát a szabadalmak harca, s jóval túltesz Eliot Ness küzdelmein az alkoholtilalmat megszegő gengszterek ellen. A filmesek sem riadtak ugyanis vissza attól, hogy megtámadják a másik társulat tagjait, vagy éppen fegyveresen elfoglaljanak egy stúdiót.

Barabás Endre: Mi az a „minden tőlünk telhető”?

Az atombombára és a holdraszállásra szánt hatalmas befektetés a társadalom számára nem bizonyult kifizetődőnek. A visszahatás, amelyet drámai módon éppen az Apollo váltott ki: átállás gyakorlatibb célú kutatásokra. A fordulat világhullámként jelentkezett.