Az az igazság, hogy József Attilának minden verssora ott volt bennem, és alapvetően meghatározta a gondolkodásmódomat egy bizonyos korszakban, de ennek ellenére őt sem imádtam. Tehát ez a fajta vezéreszmény vagy példaképválasztás nemhogy idegen volt tőlem, de valósággal irtóztam tőle. Nos, feltétlenül ez az egyik dolog, ami a közösségben való jelenlétemet meghatározta. Azt merném mondani, hogy sosem próbáltam vezérré válni a társaságban, de más vezéreket sem követtem soha.