Csiki László: Elég-e „köszönteni a mindig újakat?“

Kántor Lajos is tudja, hogy egy könyv nem születik meg máról holnapra, aminthogy egy nemzedék sem; személy szerint a szerkesztő s általában a kiadó inkább a lassúbb, érlelő, csiszoló munkát akarja vállalni a látványosabb nyilatkozatok, nemzedéki véd- és vádbeszédek helyett...

Mikó Imre: Lantom, kardom tied, oh szabadság!

A gótikus templomáról híres Szászsebesen vagyunk, Gyulafehérvártól kissé délre. Azt is feljegyezték, hogy Petőfi, az evangélikus lelkész, Tiltsch József házának vendége volt, aki akkor éppen Bécsben tartózkodott.

Szemlér Ferenc: József Attila és a román költészet

„A harmincas évek elején József Attila műfordítói figyelme csaknem kizárólag a szomszédos népek kortárs költészete felé fordult. A Duna menti népek egymásrautaltságának gondolatából kiindulva következetesen igyekezett szolgálni a kölcsönös megismerés ügyét.”

Csehi Gyula: Heine végre otthon?

A német és a francia nép megbékítéséért küzdő Heine szelleméhez és emlékéhez méltó az a mód, ahogy e kiadói vállalkozásban a német kutatók, a Heine-levéltárban felhalmozott kéziratos anyagra támaszkodva, együttműködnek a francia kutatókkal

Meghalt Pusztai Péter

Meghalt Pusztai Péter
Alkotásai több nemzetközi  grafikai és plakátkiállításon arattak sikert, így Varsóban 1974-ben és 1975-ben, Barcelonában 1975-ben, Montrealban, Brüsszelben, Bázelben, Genfben és Bonnban. A romániai falurombolások ellen tiltakozó plakátja a diktatúra idején világszerte ismertté vált.