Posts by Ágoston Hugó

A folyóiratokat, füzeteket elolvasom, lelkiismeretesen hozzákezdve a jókora halom szellemi fogyasztásához, lelkesedve fejeztem be a fejedelmi lakomát. Hányadszor kellett immár gyermek módjára elpirulnom: ismét rajta kaptam magam; amit sejtelmes távolokban keresek, az itt van kéznyújtásnyira.

Megemberesedett ez a mi irodalombírálatunk, megbocsátó fölénnyel tekint el az óvodások és a kisiskolások világa fölött, ahol bunkerek épülnek és tutajok indulnak világ körüli útra, és még arra is legyintenek, hogy a bunkerben vagy a tutajon ott van Bajor Andor és Fodor Sándor, Bálint Tibor és Szabó Zoltán...

Kiruccanásai a tudományos fantasztikum világába, a paradox helyzeteket olykor mesterkélten előidéző szellemi cigánykerekei sosem tántorították el igazi hivatása: az erkölcsfilozófia talajáról.

Ilyennek képzelem a középkor építőmestereit, mint Bakos János; ilyenek lehettek a tudós pallérok, akiknek egy-egy pap elmagyarázta, hogyan nézzen ki az a templom, egy-egy főúr vagy király felvázolta, milyennek kell lennie annak a várnak, s ők aztán megcsináltá

Százhúsz éve szájról szájra szállnak, írásból írásba lopakodnak az ágyúöntés és az ágyúk rejtekhelye körül keringő mondák és igaz történetek. S egyszer talán előkerülnek a föld mélyéből az igaz történetek ágyúi is.

A „fogalomtágítást” az teszi lehe­tővé, hogy kritikánk valójában mindig is közelebb állt a publicisztikához, mint az irodalomtudomány­hoz. Szükségessé viszont az teszi, hogy az írói-kritikusi állásfoglalás mindig is világosabb, határozottabb és egyértelműbb volt a publiciszti­kában), mint a szűkebb ér­telemben vett kritikában.

Ezzel az elvi megközelítéssel egybehangzóan K. L. a tényleges történelmi-irodalomtörténeti fejlődés szempontjait nyilván csak felemás módon érvényesít­heti – holott deklaratíve vezérgondolatként emlegeti. Az összkép, mely kötetéből elénk rajzolódik, részben szembeötlően hiányos, részben pedig eklektikusan ellentmondásos.