A Záródal

Most ezeket csak azért írjuk mert nagyon megragadott a Záródal. A Záródal, amely – gondoljunk Beethovenre – mindig lelket tisztító ünnepélyes akkordként rezegteti hosszan, időkön át szívünk húrjait, kamráit és pitvarait… lám, elérzékenyültünk. Á. H. írása

Gurulós aranyozott Szent István

A magyarok egy nem elhanyagolható kisebbsége idegfrászt kap az effajta népünnepélyektől. Világgá megy a kutyája, átszámolja lélegeztetőgépre a költségeket, és álságosan képmutatónak látja az ünnepek fényében sütkérező politikusokat. Krebsz János írása

Trump dicsérte a tálibokat

A legkisebb dicséret is felér azonban egy emberiség elleni bűntettel, hiszen a tálibok "tisztelői" egy szót sem szólnak arról, hogy vallási fanatikusokról, vérszomjas, gyilkos barbárokról van szó (gondoljunk a sok műkincs elpusztítására!), akik a saját népükkel kegyetlenkednek. Ez nem szabadságharc! Medgyesi Ákos írása

Horváth Gábor: Rossz és rosszabb

Viszont ha tényleg fogalmuk se volt a kabuli magyarokról, az újabb bizonyíték az államszervezet veszélyes leépülésére. A két lehetőség közül az egyik tehát szükségszerűen rossz, a másik pedig még rosszabb.

Visszatér a saria kora?

Afganisztánban a Tálibok saját agyament dolgaikat nevezik sariának, ami helytelen. Iszlámmal nem hozható összefüggésbe akkor sem, ha Allahu Akbart kiáltoznak közben. A legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a világ köztudatába úgy ültetik el joggyakorlatukat, hogy az saria. Ez az Iszlám megcsúfolása, lábbal taposása.

Fischer István: Film és jelkép

Meg fogjuk látni, hogy e három dolog: valóság, részlet, választás – a film egész gondolatközlő rendszerének alapja, egy olyan beszédmódé, amelynek törvényszerűségeit nem lehet a nyelvi kifejezés formáiból, törvényeiből kiindulva felismerni.