Már a diktatúra idején elragadtatva hallgattuk jellegzetesen dallamos – könnyed, de mondanivalós – olasz dalait. "Jó napot, Olaszország! Az al dente spagettivel, partizán elnökkel." Hát igen - negyven évvel ezelőtt negyvenévesen.
Pünkösdi királyság. Csak véletlenül lettem ellenálló. Pedig milyen szép lett volna, ha már akkor zászlókivitelt vezényel mindenki zászlóbehozatal helyett. Egy nagy közös elszólás megváltoztatta volna a történelmet.
Az Univers Kiadó gondozásában megjelenő új folyóirat, a Cahiers roumains d’études littéraires szerkesztőbizottságának tagjai: Mihnea Gheorghiu, Ion Dodul Bălan, Romul Munteanu, Adrian Marino, Zoe Dumitrescu-Buşulenga, Ov. S. Crohmălniceanu, Edgar Papu, Vasile Nicolescu, Alexandru Piru, Dan Hăulică, Matei Călinescu, Mircea Zaciu, Constantin Ciopraga.
„Románia értékes embereket adott Európának és az emberiségnek. És 4 millió román dolgozik jelenleg szerte Európában. Igazságtalan, hogy ezeket az embereket hosszú órákon át sorban állítsák, amikor húsvétra és karácsonyra vagy a nyári szabadságukra hazatérnek."
Valami nyugtalanít, bizonytalan érzés: mi jut erről nekem most eszembe? Sokáig nem jut eszembe, a tudatalattimban marad, hogy – bár nem jut szembe – mi lehet az a déjà vu, amire az idegeim rezonálnak George Orwellt hallgatva a betegágyán.
A középosztály sokkal többet tud, mint amennyi megjelenik a sajtóban. Ott vannak például az elbocsátások a közigazgatásban. Ez politikai tisztogatás, mint mindenki tudja, de senki nem meri szóvá tenni. Akik nem igazán fanatikus hívei Orbán Viktornak, azokat elbocsátják.
Európa itteni, boldogtalanabb felén az elmúlt tizenhárom évben sikerült megvalósítani mindazt a latin-amerikai társadalmi modellt, amivel a rendszerváltás éveiben még csak riogatták egymást a szociológusok.
A lényeg, hogy kezd a tököm tele lenni ezzel a kesmatempóval. Mielőtt valakit alkalmaznak, nincs ott valami felvételi vizsga, vagy valami, amiből meg lehetne győződni arról, hogy a minimális szakértelem felütötte-e már a fejét?
Neiman úgy látja, hogy a woke progesszívok logikája lényegét tekintve nem különbözik a jobboldali törzsi nacionalizmustól: a szolidaritást csak a szerintük természetes identitásközösségen belül tartják érvényesnek, és a különböző identitású csoportokat egymás ellenségének tekintik.
Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a történtekkel kapcsolatban azt hangoztatta, mind a megszállt területen, mind a Krím félszigeten élőknek emlékezniük és hinniük kell abban, hogy a győzelem és a felszabadulás már nincsen messze.
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.