Az Infovilág cikke: Kárpáti János Nemzetközi lapszemléje.
Április negyedike van, tehát 75 éves a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. A vezető német lapok közül nemegy közölte is a dpa hírügynökség visszatekintő elemzését, melynek az a vezető gondolata, pontosabban kérdésfeltevése, hogy ez a katonai szövetség, amely megbirkózott sok válságos helyzettel, az egész hidegháborúval és a világ azt követő gyökeres átalakulásával, vajon képes lenne-e túlélni Donald Trump esetleges második elnöki ciklusát.
Kívülről az látható, hogy a NATO csúcsformában van, soha nem volt ilyen nagy és erős. A kulisszák mögött azonban – írja a dpa – sokkal komorabb a hangulat. Jens Stoltenberg főtitkár legújabb javaslatai jól mutatják, mekkora aggodalmat kelt az amerikai hatalomváltás eshetősége.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy Trump a kampányában világossá tette: azok a partnerek, amelyek kevéssé járulnak hozzá a védelmi költségekhez, orosz támadás esetén az ő elnökségétől nem számíthatnának támogatásra. Egyik interjújában azt is mondta, hogy a NATO fontosabb Európának, mint Amerikának, amit „egy szép, nagy óceán választ el néhány európai problémától”.
Trump álláspontja ellentmond az elrettentés elvének, annak a tételnek, hogy bármely tagállamot éri külső támadás, számíthat a többiekre.
Ezen felül a dpa horror-forgatókönyvnek nevezi azt, hogy Trump leállíthatná az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatását. A német hírügynökség itt utal arra: Orbán Viktor közölte nemrég, miután találkozott Trumppal, hogy a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikus, újraválasztása esetén egy fillérrel sem támogatná tovább a háborút. Stoltenberg ezért szeretné még az amerikai elnökválasztás előtt rávenni a szövetségeseket, hogy hagyjanak jóvá Ukrajna katonai megsegítése végett a következő öt évre százmilliárd eurót. A német hírügynökség figyelmeztet: pillanatnyilag teljesen tisztázatlan, hogy miként reagálna a NATO, ha az oroszok áttörő sikert érnének el a fronton, és ismét Kijevet fenyegetnék.
Az elemzés a tagállami egoizmus példájaként említi, hogy Török- és Magyarország csaknem két évig halogatta Svédország felvételét, egyebek közt azért, hogy engedményeket érjen el fegyverzetbeszerzés terén.
Ami a nagy világpolitikai sakktáblát illeti, a dpa szerint a németek és a franciák attól tartanak, hogy Washington egyre inkább a felemelkedő Kínával szembenállásra próbálja felhasználni a NATO-t, holott az a kommunista szovjet birodalom féken tartására jött létre, a Szovjetunió széthullása után pedig betöltött ugyan bizonyos mértékig világcsendőri szerepet, de most ismét az oroszok elleni védekezés a fő feladat
Az FPÖ, az Osztrák Szabadságpárt orbanizálni és trumposítani akarja Ausztriát – kongatja meg a vészharangot a bécsi Die Pressében Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem politikatudósa. Vendégkommentárjában szenvedélyesen érvel amellett, hogy a többi politikai pártnak meg kell akadályoznia az FPÖ újbóli kormányra kerülését. Figyelmeztet arra, hogy a szélsőjobboldali pártok feljövőben vannak Európában, és a közvélemény-kutatások szerint Ausztriában a Szabadságpártra voksolnának a legtöbben. Harmadszor is kormányzati szerepet kaphat, és ettől sokan féltik a demokráciát, nem alaptalanul – írja a politológus.
Kitér arra, hogy nem csupán Herbert Kickl FPÖ-vezető, hanem
az Osztrák Szabadságpárt számos vezető reprezentánsa példaképnek tekinti Orbán Viktort, aki az állami, az államhoz közeli, illetve társadalmi intézményekbe a saját híveit tuszkolja be, az Európa-politikát illetően pedig blokád alá helyezi Brüsszelt, valamint támogatja Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját.
A közszolgálat, az igazságszolgáltatás, a közmédia, az ellenzék, az emberi jogok, mindez csupa olyan terület, amelyekre az autokraták és jobboldali populisták gyorsan ráteszik a kezüket, a szabályokat figyelmen kívül hagyják vagy megváltoztatják, a professzionális személyzetet lojálisakkal cserélik le, lásd Európában Magyarországot, nemrég Lengyelországot, most pedig Szlovákiát – fogalmaz Sieglinde Rosenberger, aki kevésnek találja azt, hogy a jobbközép Osztrák Néppárt csupán addig ment el, hogy kizárja személy szerint Herbert Kickl bevételét a kormányba. Ehelyett azt kellene szerinte leszögezniük a néppártiaknak, hogy csak a Szabadságpárt nélküli koalíciós változatokra nyitottak.
És ha már említtetett negatív szövegkörnyezetben Szlovákia, röviden kitérek az EurActiv brüsszeli portál ezzel egybecsengő cikkére, ami arról szól, hogy a pozsonyi kormánykoalíció egyik pártja, a Szlovák Nemzeti Párt benyújtotta a nem kormányzati szervezetekről, az úgynevezett NGO-król szóló törvény módosítási javaslatát. Ez azt irányozza elő, hogy évente 5 ezer eurónál nagyobb külföldi anyagi támogatásban részesülő NGO-k „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnének. Szlovák nem kormányzati szervezetek ez ellen tiltakoznak, és azt követelik a kormánytól, hogy
ne kövesse Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját.
A javaslat előterjesztői persze az átláthatóság növelési szándékára hivatkoznak.
Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Magyarország 2021-ben már kénytelen volt eltörölni a többé-kevésbé ugyanilyen jellegű törvényét, mert azt az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősítette.
