A polgári demokrácia életben hagyja a miniszterelnökeit. Akik a visszavonulás után hajlamosak hasznosítani a kapcsolatrendszerüket. Medgyessy Pétert hírbe hozták a Gresham-palota és a budapesti metró körüli ügyletekkel, Bajnai Gordont pedig most a Városháza-üggyel. Az utóbbi már bánja, hogy közvetítésre vállalkozott, ezt ki is fejtette egy 24.hu-n megjelent interjúban. Arra panaszkodott, hogy a hosszú beszélgetésből egy Anonymus álnevű hacker eredeti jelentésükkel ellentétesen értelmezett mondatokat..A volt miniszterelnök „rövidre vágott szövegről” beszélt.
A NER kulturális mindenese, Demeter Szilárd ugyanerről panaszkodott. Szerinte az Index rövidre vágta az interjúját, amelyben a magyar irodalom 80 százalékát a kukába dobta. Zsörtölődését az Origo.hu e címmel közölte: „Demeter Szilárd egy összevissza vágott interjúról”. Ez az összevissza vágás érdekel. Három évtizede foglalkozom mondatok kiemelésével, és még sohasem vádoltak meg, hogy elszakítottam volna őket az összefüggéseiktől. A textust (idézetet) úgy próbálom összehozni az óhatatlanul hiányos kontextussal (összefüggéssel), hogy az idézett személy után összefoglalom az utalást is. Csakhogy megváltoztak az interjúkészítés körülményei.
A papír alapú sajtóban elvártuk, hogy az újságíró visszavigye a kéziratot az interjúalanyhoz. A nevesebb beszélgetőpartnerekkel alá is írattuk a szöveget, mert ki-kiderült, hogy a munkahelyük rossz néven vette a megjelent interjút, és ilyenkor az alany az újságírót hibáztatta. A digitális sajtó létrejöttével felgyorsultak az események, és az újságírók szinte már csak telefonon készítenek interjút. Bár fontosabb téma vagy személy esetében még elzarándokolnak beszélgetni hozzá. Ritkán fordítanak azonban gondot arra, hogy meg is mutassák neki a kéziratot. Ha fel is ajánlják, akadnak olyan beszélgetőpartnerek, akik nagyvonalúan legyintenek, és nem élnek a lehetőséggel.
Lévén előzetesen megbeszélt interjú, Demeter Szilárdnak járt volna az előolvasás lehetősége. Ha lemondott róla, ne panaszkodjon; ha pedig nem ajánlották föl neki, akkor lehet keresnivalója. Bajnai Gordon esetében a jelek csőbe húzásról (politikai karaktergyilkosságról) árulkodnak, nem ok nélkül kért rendőrségi nyomozást. Nálam azért kerültek közös nevezőre, mert rutinos közéleti szereplőként könnyelműen, meggondolatlanul, ügyetlenül, vigyázatlanul bocsátkoztak olyan helyzetbe, melyből nehéz kikeveredni..
Tíz mondat a mondatról
Ha közszereplő kiforgatható mondatot mond, ki is forgatja a média. (Osztovits Ágnes újságíró, Heti Válasz, 2004. január 2.)
Hibáztam, hiszen azzal nem számoltam, hogy mondatokat ki lehet ragadni szövegösszefüggéséből. (Kövér László Fidesz-politikus az úgynevezett köteles beszédről, Index.hu, 2005. december 5.)
Most minden mondatot sarkítanak. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2007. október 20.)
A szövegeink sok kézen mennek keresztül, aztán megjárják a színészeket. Szublimálódnak, kicsontosodnak a mondatok. (Mohácsi János rendező, Népszava, 2013. március 2.)
Mindig a legerősebb mondatokat vágjuk be. (Veiszer Alinda műsorvezető, Média 2.0, 2017. május 10.)
Minden mondat egy hibalehetőség. (Bödőcs Tibor humorista, ATV, 2019. október 11.)
A sebesség fontosabb, mint a mondat. (Jolsvai András író a digitális sajtóról, 24.hu, 2019. december 26.)
Nekem azokat a mondatokat köszönhetik a nézők, amelyek nem hangzanak el. (Enyedi Éva színházi dramaturg, Klubrádió, 2021. január 15.)
Elég nagy hullámokat vetett a Telex (kissé túlvágott) interjúja velem. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Origo.hu, 2021. november 9.)
A hamisítók farigcsálják, torzítják a szöveget. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, 24.hu, 2021. november 29.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2021. december 1-jén.
kemelt kép: Bajnai Gordon
