Bardóczi Sándor tájépítész mérnök tette közzé a Facebookon.
Átadták a Blahát egy több mint ötszáznapos kivitelezés után. Időben.
Rengeteg pozitív és negatív vélemény, fals információ keringett és kering ma is a térről amit érdemes kibeszélni. A teret még az előző ciklusban kezdték el terveztetni, de átnyúlt a tervezés erre a ciklusra is és itt számtalan korrekció történt. A teljesség igénye nélkül:
1. Kikerült az átadón a kormánybiztos által hiányolt szolgáltató épület a körúti oldalról, ami egyébként a téren megtartott további fák kivágásával járt volna, és elépítette volna a Népszínház utcából esetleg majd egyszer a Rákóczi út felé kihúzott villamospálya helyét. Valamint drága volt.
2. Kevesebb lett a kivágott fa, három olyan véleményes fát is megtartott a terv, amit tisztán szakmai alapon talán jobb lett volna kivágni, de egy lassan növő új telepítésnél nagyon fontos az érzelmi és klimatikus szempont, hogy addig is maradjon árnyék a téren, amíg mindenki elhiszi, hogy az új fák megnőnek majd. Ezt a szempontot a szakma nem nagyon érti még.
3. Elengedtük az ún. kék fa koncepciót, ami arról szólt volna, hogy közműengedéllyel meglévő közművek vagy távlatban tervezett kötöttpályás nyomvonalak helyére addig is fákat ültetünk, de amikor jön a közműcsere vagy a villamos, akkor az elüti a fákat.
4. Elmaradt az aluljáró bővítése, „csak” a szigetelési munkákat végezték el, ez jelentős költségmegtakarítást jelentett az elszálló kivitelezési árak közepette, ugyanakkor a Nagykörút – Rákóczi út keresztezése emiatt sokkal kisebb ideig volt forgalmilag blokkolva.
5. Az automata köz-wc nem az aluljáróba vagy a szolgáltatóházba került, hanem a tér déli oldalára.
6. Jelentősen nőtt a telepített fák száma: ahol nincs a tér alatt közmű, vagy nem kellett biztosítani a homlokzatok előtti tűzoltó felvonulási utat, oda mindenhova fa került. Korábban elképzelhetetlen helyekre is.
7. Nem is akárhogyan: a burkolat központi része, a kis kockakő burkolat teljesen vízáteresztő, a fák gyökeréig juttatja, a szerkezeti talajban tárolni képes a vizet, a fák pedig elpárologtatják. Ez lesz a belváros legnagyobb alapterületű természetes légkondicionálója. 47 fa áll a burkolatban a Stockholm Faültési Rendszerrel a felszín alatt, olyan helyeken is, ahol egykor a Nemzeti alapozása volt. Komoly szakmai kihívás ide jól fát ültetni. Nem mellesleg egy monitorozható szivacsváros példa született.
8. Felszíni zebrák jelentek meg a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében, a gyalogos nem másodrendű polgár immár: akadálymentesen jut át a kereszteződésen akkor is, ha a túloldalra született.
9. Tizenhat fát kellett kivágni mert vagy egy cserére szoruló közműre sikerült anno ráültetni, vagy pedig az elmúlt hatvan év alatt annyira ráment az egészségére a város, hogy meg voltak számolva az évei/napjai. Ezeket mindenki siratja. Mi is. De van, amikor a megtartás már problémásabb, mint egy új kezdet.
10. Kilenc fát sikerült megmenteni, ebből többnek kifejezetten nagy a lombsátra, egyiket-másikat fiatal korukban a Tabánból ültették ide át. Hozzájuk érkezett nyolcvan új fa, amik nem nőnek parancsra, de még soha senki nem gondoskodott arról a belvárosban korábban, hogy ilyen jó termőhelyre kerüljenek, automatán legyen öntözve és a gyökereik össze tudjanak kapcsolódni. A belvárosi fák többek között eme kapcsolathiány miatt szenvednek: nem tudják egymást segíteni, nincs talajélet és mikrobiológia, ami egyenes út a gyors leromlás felé. Akkor lesz egy fának nagy lombja, ha nőhet a gyökere. Mi mindent megtettünk a Blahán azért, hogy ez a feltétel teljesülni tudjon. Már csak idő kell hozzá.
11. A téren becsléseink szerint 200 ezer ember vág át naponta. Ha a Corvin újra megnyit, lesz az 250 ezer is. Még egyszer: naponta. Aki ilyen térre gyepet, parkot, azonnal nagy fákat és kevés burkolatot álmodik, az nem ezen a világon él. Így is több mint 1000 m2 zöldfelület jött létre a kiemelt kazettákban, olyan támfalakkal, amiken lehet ülni. Nem csak a forgószékeken, a támfalakon is. Kis cserjék, évelők várják a következő tavaszt, hogy fejlődni kezdhessenek. Ha addig nem tapossa szét őket a város, akkor fognak is. Így kiemelve van erre esélyük. Szintben semmi sem lenne. A gyepnek kiemelve sem.
12. Egy fákkal ernyőzött árnyékos tér, a gyalogos szinten azt kiszolgáló burkolatokkal a negyedik dimenzióban elérhető. Ehhez minden adott a türelmen kívül. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fák nem insta sztárok: idő kell nekik. Ha nagy fákat ültetnénk, nem tudnának alkalmazkodni a városhoz és nagy arányban pusztulnának el. Az ide ültetett fák – ha a szakmát kérdezik: az alkalmazkodáshoz már egy picit túl nagyok. Ha a türelmetlen városlakót, akkor meg „csökevényes kórók”. Nos, ez a méret a kompromisszum. A tájépítészeti alkotások nem az átadás pillanatában néznek ki a legjobban. Ezt szokni kell mindenkinek.
13. A tér műszaki átadása megtörtént. Az időjárás miatt azonban a vizes eszközök hosszú üzempróbája jövő tavaszra, a fagymentes időre maradt. Az üzempróba után benne van a pakliban, hogy ott esetleg átalakítani kell. Ezt a kivitelező garanciában teszi meg. Ez a növényekre is igaz. Azok akkor vannak készen, ha megeredtek, s ehhez a fák esetében három évre van szükség. Addig a kivitelező üzemeltet, a FŐKERT három év után veszi át az üzemeltetést, a Főváros pedig a kezelést.
14. Hatalmas kulturális próba előtt áll az új városközponti tér. Képes lesz-e változni a pesti ember annyira, hogy a buszra, villamosra várva, a téren várakozva a cigicsikkel, ételmaradékkal, kiürült palackokkal megtalálja a szemeteseket, ne vágjon át ott, ahol növények akarnak nőni, ne hirdetési oszlopnak, villanypóznának, kerékpár vagy motor lekötő helynek nézze a fákat, legalább úgy hagyja ott a teret, ahogy kapta.
Nem tudom, hogy erre képesek vagyunk-e. Remélem, hogy igen. Vigyázzunk a Blahára, s akkor egyre nagyobb ajándékká válik.
Forrás: Újnépszabadság
