Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az lenne az ésszerű, ha csak 2025-ben terjesztené a parlament elé a kormány az azonos nemű párok kapcsolatának elismerését és védelmét szabályozó törvénytervezetet, amelynek elfogadására a múlt héten jogerőre emelkedett határozatában az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezi Romániát. Asztalos Csaba ezt a Transtelexnek azzal indokolta, hogy egy ilyen jogszabályjavaslat megvitatása a 2024-es választási szuperévben a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos manipulációknak és gyűlöletkeltésnek adna teret, ami csak az AUR-nak kedvezne.
A múlt héttől jogerőre emelkedett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) határozata, amely szerint Romániának biztosítania kell az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét. Ezt a hazai politikusok – köztük kormánypártiak – egy része méltatlankodva vette tudomásul, többek között azt hangoztatva, hogy „a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a romániaiak hagyományait”, és „egyetlen európai bíróságnak sincs joga a romániai házasságokról dönteni”.
Amikor az EJEB döntésének következményeiről kérdeztük, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elöljáróban azt szögezte le: a bíróság nem a melegházasság engedélyezésére kötelezte Romániát, mint ahogy azt a politikusok egy része – tendenciózusan – állítja. Hanem arra, hogy dolgozzon ki egy jogi keretet az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerésére és védelmére. Azaz törvényben rögzítse, hogy az azonos nemű élettársaknak a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat biztosít. Ehhez a román állam óvását elutasító határozat közlésétől számított hat hónapon belül a kormánynak ki kell dolgoznia és be kell mutatnia az EJEB-nek egy cselekvési tervet, amihez csatolnia kell a strasbourgi határozat gyakorlatba ültetéséről szóló intézkedések menetrendjét. A román államnak ebben a menetrendben vállalnia kell határidőket is – részletezte a Transtelexnek.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket kellene tartalmaznia ennek a cselekvési tervnek, a CNCD elnöke kijelentette: „ezen nincs mit cifrázni”, a járható út a bejegyzett élettársi kapcsolatokat szabályozó törvény elfogadása lenne. Ez már egy kitaposott út, Görögország és Olaszország is ezt a megoldást választotta, amikor az EJEB az azonos neműek párkapcsolatának jogi elismerésére és védelmére kötelezte őket – magyarázta. Hozzátette, hogy Görögország és Olaszország sem ismerte el a melegházasságot, és azt sem engedélyezte, hogy a meleg párok örökbe fogadhassanak gyerekeket, mert a strasbourgi bíróság nem is kötelezte őket erre. Ám a házasság alternatívájának tekintett bejegyzett élettársi kapcsolatok intézményének bevezetésével megfelelő jogi védelmet nyújtott az azonos nemű pároknak.
Asztalos hangsúlyozta, a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye nem csak az azonos nemű párokra korlátozódna, előnyeit élveznék a heteroszexuális párok is. Emlékeztetett arra, hogy a társadalmi változások következményeként jelenleg nagy számban élnek együtt párok, akik gyereket is vállalnak, de nem akarnak összeházasodni. A jelenség elterjedését szerinte jól illusztrálja, hogy a statisztikák szerint az elmúlt öt évben Romániában világra jött gyermekek több mint 35 százaléka házasságon kívül született. Szüleik azonban jogi bizonytalanságban élnek, elhalálozás esetén például nem örökölhetnek egymástól, mert az állam nem kínál számukra alternatívát a jogi helyzetük szabályozására.
A cselekvési terv menetrendjére vonatkozó kérdésünkre a CNCD elnöke kifejtette: ennek tartalmaznia kell majd az azonos nemű párok kapcsolatát védelmező törvény közvitára bocsátásának, parlamenti megvitatásának és elfogadásának határidőit. Hozzátette, hogy az EJEB határozata nem szab meg semmilyen határidőt, ezeket a román államnak önként kell vállalnia. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a román parlamentben korábban már többször történtek próbálkozások a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó törvény elfogadására, ám ezeket a tervezeteket sorra elutasították vagy „a fiókban felejtették” a jogalkotók. Ezért azt tartaná ésszerűnek, ha az EJEB-hez benyújtott cselekvési tervben vállalt jogszabályjavaslatot csak 2025-ben terjesztené a parlament elé a kormány. „Jövőre négy választás is lesz Romániában, folyamatos lesz a kampányhangulat. Egy ilyen tervezet megvitatása és elfogadása 2024-ben a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos manipulációknak és gyűlöletkeltésnek adna teret, ami csak a Románok Egyesüléséért Szövetségnek kedvezne. Romániának erre a jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzetben nincs szüksége” – jelentette ki Asztalos utalva arra, hogy ezt a témát Oroszország folyamatosan felhasználja a Nyugat elleni hibrid információs háborújában.
A kérdésünkre, miszerint mi történik abban az esetben, ha Románia nem nyújtja be hat hónapon belül a strasbourgi bírósághoz a cselekvési tervet, és utólag nem tartja be az önként vállalt határidőket, a CNCD elnöke elmondta: az EJEB felfüggesztheti Románia szavazati jogát az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az Európai Bizottság viszont már pénzügyi szankciókkal is sújthatja Romániát, mert még mindig nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának a Coman-Hamilton házaspár ügyében négy évvel ezelőtt hozott ítéletét, amely szerint az EU tagállamai kötelesek elismerni az azonos nemű személyek más uniós tagállamban kötött házasságát.
A kormány csak idén lépett ebben az ügyben: törvénytervezetet hagyott jóvá a külföldiek jogállásáról szóló törvény módosításáról, de ez csak arról szól, hogy letelepedési engedélyre jogosultak azok az azonos nemű párok, akik egy uniós országban kötöttek házasságot, és úgy döntöttek, hogy Romániában telepednek le. „Véleményem szerint ez a tervezet nem tesz eleget Európai Unió Bíróságának ítéletében rögzített követelményeknek. A megoldás az lenne, hogy a román állam bejegyzett élettársi kapcsolatként ismerje el az azonos neműek házasságát. Ehhez nyilván előbb be kell vezetni Romániában a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. Az EJEB határozata és a Coman-Hamilton-ügyben hozott uniós bírósági ítélet ilyen értelemben is összefügg” – magyarázta a Transtelexnek Asztalos Csaba.
A Coman-Hamilton-ügy
Voltaképp a bukaresti alkotmánybíróság is megállapította 2018 szeptemberében, hogy az élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak joguk van a magán- és a családi élethez, illetve együttélésük törvényes elismeréséhez. Erről a testület éppen a Coman-Hamilton-üggyel kapcsolatos határozatának indoklásában döntött. Az alkotmánybírósághoz 2016-ban fordult Adrian Coman román állampolgár, aki sok évvel ezelőtt házasságot kötött Belgiumban egy amerikai állampolgárral, Clai Hamiltonnal. A pár úgy döntött, Romániában szeretne élni. Coman levélben kért a belügyminisztériumtól tájékoztatást, hogyan kaphatná meg házastársa a letelepedési engedélyt. A belügyminiszter válaszában közölte, ezt nem történhet meg, mert Románia nem engedélyezi, és nem ismeri el az azonos neműek házasságát, ez alól pedig a bejegyezett élettársi kapcsolat sem kivétel.
A pár beperelte a belügyminisztériumot, több éves pereskedés után végül alkotmányos kifogást emeltek a taláros testületnél. Az alkotmánybíróság a felek kérésére úgy döntött, hogy előzetes kérdéseket intéz az Európai Unió Bíróságához, és felkéri, hogy értelmezze a szabad mozgásra vonatkozó 2004/38-as európai uniós irányelvet. A luxemburgi bíróság 2018 júniusában kimondta, hogy a család fogalmába beletartoznak az azonos neműek is, és a házastárs fogalma nemsemleges. A döntés következményeként a román államnak el kell ismernie, hogy a meleg pár, Adrian Coman és Clai Hamilton hivatalosan házastársak, így az amerikai felet megilleti a letelepedés joga és az ezzel járó szolgáltatások Romániában. Ennek alapján mondta ki végül a bukaresti alkotmánybíróság, hogy megilleti a romániai letelepedés joga a külföldi melegházasság családtagjait. A három hónappal később közzétett indoklásában azonban a bírói testület ehhez még hozzá is tette: a tartós kapcsolatban élő azonos nemű pároknak is joguk van kapcsolatuk, valamint az ebből származó jogok és kötelezettségek (vagyonközösség, öröklés) törvényes elismerésére. Mivel egyetlen országot sem lehet a melegházasság legalizálására kötelezni, az azonos neműek esetében egy számukra is nyitott alternatív jogintézmény, a „bejegyzett élettársi szerződés” bevezetése lehet a megfelelő módszer a megkülönböztetés nélküli jogegyenlőség elvének érvényesítésére – ajánlotta a bírói testület.
Az alkotmánybíróság határozatának eleget téve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ több képviselője és szenátora 2018 októbere végén iktatott is egy törvénytervezetet a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról. A jogszabályjavaslatot a szenátus 2019 márciusában elutasította, utána pedig elakadt a képviselőház szakbizottságaiban, és azóta is fiókban hever. A tervezet többek között előírja: az együtt élő heteroszexuális párok mellett az azonos nemű párok is törvényesíthetik az élettársi kapcsolatukat; az élettársi kapcsolatot közjegyző hitelesíti és anyakönyvezik is; a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párokra ugyanazok a szabályozások érvényesek, mint a házastársakra a következő területeken: szociális juttatások, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, adózás, betegjog, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a családon belüli erőszak megelőzése, büntetőjog; a külföldön összeházasodott azonos nemű párokat ugyanazok a jogok illetik meg az országban, mint a Romániában bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párokat. Így voltaképp elegendő lenne ennek a tervezetnek az elfogadása, hogy román állam eleget tegyen az Emberi Jogok Európai Bírósága és az EU Bírósága által megszabott követelményeknek egyaránt.
Az EJEB döntése és előzményei
Románia ellen hét, hosszú ideje élettársi közösségben élő azonos nemű pár és az ACCEPT melegjogi egyesület kezdeményezett eljárást az Emberi Jogok Európai Bíróságán, azt sérelmezve, hogy a jogi védelem hiánya miatt számos helyzetben hátrányos megkülönböztetést szenvednek: nem ismerik el őket hozzátartozóként a kórházban, nem hozhatnak egymás nevében döntést válságos helyzetekben, egy estleges haláleset után nem intézkedhetnek párjuk temetéséről, nem örökölhetik egymás javait, nem jogosultak temetkezési segélyre. Idén májusban a strasbourgi székhelyű bíróság szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.
A bíróság leszögezte, hogy a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét. A testület elismerte, hogy az államok rendelkeztek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor megállapította, hogy a román parlamentben kudarcot vallottak az azonos nemű párok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló kezdeményezések, és Romániának – „szöges ellentétben” a tagállamok többségével – nem is áll szándékában változtatni ezen, mert a kormány arra hivatkozik, hogy Romániában a többség elutasítja az azonos neműek párkapcsolatát.
Az EJEB szerint a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását. A bíróság ugyanakkor nem rendelkezett kártérítésről, úgy ítélve meg, hogy a jogsértés megállapítása elegendő erkölcsi igazságtételt jelent a panaszosok számára.
Ismert, hogy a hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak az országban a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
