A Fidesz vezetőit már évtizedekkel ezelőtt rács mögé lehetett volna küldeni, ha a szuverenitási törvényt az Antall- vagy a Gyurcsány-kormány idején fogadják el.
Forrás: Kocsis Máté Facebook-oldala
Egy országnak, ha tetszik, ha nem, mégiscsak joga az, hogy senki sehonnan – az Egyesült Államokból vagy Brüsszelből, vagy a Föld bármely részéről – ne avatkozzon be a belügyeibe – így magyarázta a Kossuth rádióban Kocsis Máté a nagy port kavaró szuverenitásitörvény-javaslatot, amelyet a közelmúltban ő terjesztett be a parlament elé.
A Fidesz frakcióvezetője azt is megjósolta, hogy a szabályozás miatt újra hangos lesz a brüsszeli liberális elit. Brüsszel még nem, de a strasbourgi Európa Tanács valóban megszólalt: Dunja Mijatovic szóvivő szerint a szabályozás veszélyt jelent az emberi jogokra, a tervezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt fegyverként lehetne használni bárkivel szemben.
A szuverenitásvédelmi törvény ugyanis egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné, ha egy párt vagy politikust jelölő civil szervezet külföldi eredetű támogatást fogad el. A tiltott támogatást a titkosszolgálati jelentéseket fogadó Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálná ki, és ez foglalkozna a civil szervezetek és a média működésével is. A törvény szerint ugyanis utóbbiak dezinformálással vagy a közvélemény formálásával (!) sérthetik meg a nemzeti szuverenitást. Az újságírókat és a civileket emiatt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé lehetne citálni egy kis elbeszélgetésre, a NER sajtójában pedig garantáltan megkapják majd a „hazaáruló” jelzőt.
A párt, amelyik Soros nélkül sehol sem lenne
Kocsis Máté éppen csak arról nem beszélt, hogy az Orbán-kormány napi szinten elköveti és elkövette azt, amit politikai ellenfeleitől köztörvényes bűncselekménynek tart: saját érdekei szerint avatkozik bele más országok belügyeibe, és magyar közpénzzel tőkésíti fel külföldi szövetségeseit. Arról sem esett szó a műsorban, hogy a Fidesz vezetőit már évtizedekkel ezelőtt rács mögé lehetett volna küldeni, ha a szuverenitási törvényt, mondjuk, az Antall- vagy a Gyurcsány-kormány regnálása idején fogadják el. A belpolitikában jártasak számára ugyanis köztudott, hogy a liberálisként induló Fidesz a „külföldről támogatott pártok” magyar prototípusa. Tucatnyi vezetőjük képzését a mára ősellenségnek kikiáltott Soros György szervezetei finanszírozták, a konzervatív irányváltás után pedig német CDU pártalapítványa egyengette útjukat. A Magyar Narancs néhány éve részletes cikkben mutatta be a Fideszhez érkező közvetett vagy közvetlen Soros-támogatásokat – ebből kiderül, hogy Orbán Viktor 1988-ban, már az egyetem után a Soros Alapítvány forrásaiból létrehozott Közép-Európa Munkacsoport munkatársa lett. 1989-ben Orbán Oxfordban, a Pembroke College-ben tanulhatott a milliárdos pénzember ösztöndíjával, de nem csak ő kapott segítséget: Kövér László, az Országgyűlés jelenlegi házelnöke 1987 és 1988 között kutatta MTA–Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Bár a Fidesz ezekben az időkben szintén mozgalom volt, csak patrónusuknak köszönhetően tudták létrehozni és felszerelni országos hálózatukat, ami aztán a pártalapításnál is jól jött.
Kutatóból komisszár
A támogatottak közé tartozott a kormánypárt főideológusa, Schmidt Mária is, ám ez nyilván nem zavarta, amikor a Figyelő folyóirat tulajdonosaként megengedte, hogy lapján listázzák a „Soros-zsoldos”-nak kikiáltott civil jogvédőket és újságírókat. Több kormánytag tanult a Soros által létrehozott (és Orbán által később elüldözött) CEU-n, a Soros-pénz pedig a 2010-es választás után sem volt büdös a kabinet számára. A miniszterelnök például személyesen köszönte meg a mágnásnak a vörösiszap-katasztrófa kapcsán nyújtott egymillió dolláros gyorssegélyt.
De foglalkozzunk a máshonnan érkező pénzekkel is! A nemzeti szuverenitást féltő Fidesznek nem voltak aggályai, amikor a jobboldali német CDU támogatását kellett elfogadnia. A Népszava tárta fel, hogy német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) 2008-ban egymillió forinttal segítette a már akkor is rangos politikai eseménynek számító kötcsei piknik megrendezését, 2004 és 2010 között pedig 180 ezer eurót és több millió forintot utaltak a Fidesz mögött álló Polgári Magyarországért Alapítványnak.
A holland államtól is érkezett támogatás fideszes és Fidesz-közeli politikusoknak: az Átlátszó cikke szerint 1998-ban a Holland Királyság Nagykövetsége segítette a Janus-arcú rendszerváltozás című könyv megjelentetését. A kötet tanulmányait többek között Schmidt Mária, az exfideszes jegybankelnök Matolcsy György vagy a CÖF-öt vezető Fricz Tamás jegyezte. A forrás ráadásul akkor érkezett, amikor a holland kormányt a baloldali Kim Wok – a Szocialista Internacionálé alelnöke – vezette.
Határon túli birkózás
A magyar kormány által támogatott külföldi szervezetek is nagy bajban lennének, ha az adott országban olyan szigorúan vennék a szuverenitás védelmét, mint nálunk.
Köztudott, hogy a Fidesz évtizedek óta gátlás nélkül avatkozik bele a határon túli politikába. A legnyilvánvalóbban ez Romániában történik, ahol az Orbán-kabinet saját erőteret hozott létre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt támogatásával. Céljuk az volt, hogy a proxipártok segítségével legyűrjék a riválisnak tartott Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét (RMDSZ) – egy politikai szervezetet egy másik állam területén! –, majd, amikor ez a kísérlet kudarcba fúlt, inkább szövetségre léptek az RMDSZ-szel.
A közelmúltban lezajló szlovákiai választások kapcsán a Fidesz két lóra is tett. Bevallottan szerették volna, ha a helyi magyar pártokat összefogó Szövetség (Alianca) bejut a parlamentbe. Ugyanakkor a populista jobboldali Robert Fico kormányfőjelölt (Smer) hatalomra jutásának is drukkoltak, hiszen Ficóval Orbán új szövetségest szerezhetett az unióban. A győzelem érdekében a magyar köztévé a szlovák kampánycsend idején közölt interjút a populista jelölttel, Szijjártó Péter külügyér pedig a választások előtt beszélgetett a Szövetség képviselőivel. Az Orbán-kormány politikai és anyagi támogatása teljesen egyértelműen jelen van a Vajdaságban és Kárpátalján is – elég, ha a teljesen nyíltan fideszes kötődésű Vajdasági Magyar Szövetség hátországának juttatott milliárdokra gondolunk. Mindez persze magyarázható azzal, hogy a kormány erősíteni próbálja a határon túli magyar kisebbséget. Ám képzeljük el, milyen visszhangja lenne itthon, ha a román vagy a szlovák kormány Magyarországon próbálná meg hasonló módon kifejteni befolyását.
Magyar pénzek a francia és a szerb szélsőjobbnál
Arra viszont már a kisebbség támogatása sem adhat magyarázatot, hogy az Orbán-kormány Szlovéniában, Macedóniában vagy a Boszniai Szerb Köztársaságban próbál meg hatalomra juttatni és ott is tartani valakit. Így történt ez a volt szlovén miniszterelnök, a populista Janez Jansa és pártja, az SDS esetében. Azt már 2017-ben lehetett tudni, hogy Habony Árpád-közeli üzletemberek vásárolták fel a Szlovén Demokrata Párt tévéje, a Nova24TV többségi tulajdonrészét. Aztán 2018-ban Rogán Antal ügyvédjétől érkezett egymillió eurós kölcsön a csatornához, ami lényegében megmentette az SDS kampányát, és győzelemre vitte Jansa pártját is. A szlovén hatóságok vizsgálata szerint kormányközeli magyar médiacégektől összesen 12 millió euró áramlott a szlovén és macedón jobboldali pártsajtóhoz.
Magyar közpénz segíti Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság szélsőséges Putyin-barát vezetőjét is. Az Eximbank tavaly 45 milliárd forintnak megfelelő „gazdaságfejlesztési támogatást” küldött a miniállamnak, ahol egyébként rendkívül magas a korrupciós kockázat – magyarán annak lehetősége, hogy ez a pénz kormányközeli körökhöz kerül. Hogy Dodikékat miért kell támogatnia a magyar adófizetőknek, rejtély – ám a Szabad Európa szerint egy magyar magáncég már nagyon jól járt, amikor felvásárolta egy boszniai szerb naperőműprojekt többségi tulajdonrészét.
Az Orbán-kabinet és gazdasági háttérországa nem csak a hozzá képest kis államokban próbálkozik befolyásszerzéssel. A francia szélsőjobboldal vezető pártja, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés Mészáros Lőrinc MKB bankjától (ma Bankholding) vett fel 11 millió eurós hitelt. Le Penék ebből finanszírozták elnökválasztási kampányukat. Egy ilyen, a magyar ellenzéki pártokhoz érkező külföldi hitelcsomag garantáltan hosszú börtönéveket jelentene az új törvénytervezet alapján.
Megtolták a lengyel kampányt is
A magyar önállóságra kényes Orbán-kabinet akkor sem válogatott az eszközökben, amikor a lengyel szövetséges, a Jog és Igazságosság kormánypárt (PiS) választási kampányát kellett megtolniuk. A Tygodnik Powszechny oknyomozó lap szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 28. és október 24. között több ezer olyan bevándorlásellenes videóhirdetést tett fel a Youtube-ra, amelyet a lengyel célközönségre szabtak. A lengyel Polityka pedig arról számolt be, hogy 2022 nyarán Orbán tanácsadóira kezdtek hallgatni a PiS stábjában – ezért is kapaszkodtak olyan erősen a Lengyelországban aztán teljes kudarcnak bizonyuló bevándorlásellenes kampányba.
A fentiekből egyértelműen látszik: a magyar kormánynak esze ágában sincs saját magára vonatkoztatni a szuverenitási törvény szellemiségét. Ez csak újabb jogi eszköz lesz a politikai ellenzék fékentartására, a független civil szervezetek és sajtó megfélemlítésére. A szabályozás úgy csillog majd előttünk, mint az asztalba állított kés pengéje. Nem biztos, hogy ellenünk fordítják, de már most a gyomrunkban érezzük a hidegét.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 48. számának (december 1–7.) nyomtatott változata.
