Az Infovilág cikke.

(Forrás: the europeancorespondent) Az idei nyár Dél- és Délkelet-Európában nemcsak a forróságról és az erdőtüzekről szólt, hanem minden eddiginél érezhetőbb vízhiányról is. Az ivóvízellátás akadozása, a régi infrastruktúra hibái és a klímaváltozás következményei egyre több országban idéztek elő társadalmi feszültségeket.

Bulgária – ivóvízért tüntető tömegek

Bulgáriában nyáron több ezren vonultak utcára, követelve a kormány lemondását a rossz válságkezelés miatt. Az elégedetlenséget leginkább az ivóvíz hiánya szította.

  • Sumen városában idén több napon keresztül egyáltalán nem volt vezetékes víz.
  • Plevenben, ahol közel 90 ezer ember él, augusztus óta szigorú vízkorlátozás van érvényben, s a rendelkezésre álló víz gyakran szennyezett volt a túl alacsony nyomás miatt.

A problémák gyökere a kommunista korszakból örökölt, elavult vízvezeték-hálózat. Az ország vízének mintegy 75 százaléka egyszerűen elszivárog a rendszerben. Bár a helyzet súlyos, a kormány mindeddig nem állt elő átfogó megoldással.

Görögország – kiszáradó tározók

A görög szárazság leginkább az Égei-szigeteket és az ország déli részét érinti. Athén vízellátásának fő forrása, a Mornos-tó, egyetlen év alatt a felére apadt, és nem volt ilyen alacsony 2002 óta.

  • Görögország az Európai Beruházási Banktól 250 millió eurós hitelt vett fel az infrastruktúra korszerűsítésére.
  • A környezetvédelmi minisztérium számításai szerint azonban 11 milliárd euróra lenne szükség a teljes hálózat modernizálásához – ami messze meghaladja az állami költségvetés lehetőségeit. Emiatt várható, hogy a vízdíjak is emelkednek.

Ciprus – történelmi mélypont a tározókban

Cipruson a tározók kapacitásuk mindössze 15 százalékán állnak, egyes gátak – köztük a főváros, Nicosia környékén – alig 5 százalékon.

  • A kormány főként a turizmusra összpontosít: 3 millió eurós támogatással ösztönzi a szállodákat saját sótalanító berendezések telepítésére.
  • Emellett a lakossági pazarlás ellen is fellépnek: Larnacában például pénzbírság jár, ha valaki slaggal mossa a járdát.

Olaszország, Spanyolország, Portugália – veszélyben a mezőgazdaság

Dél-Olaszországban, különösen Pugliában, rendszeres gondot okoz a szárazság. A vízhiány közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdaságot, amely a régió gazdasági motorja. A nyári hónapokban az ivóvízellátás is bizonytalanná vált. Hasonló helyzet alakult ki Spanyolországban és Portugáliában is, ahol a víztározók alacsony szintje miatt szigorú korlátozásokat kellett bevezetni.

Magyarországi helyzetkép

Az elmúlt években Magyarországon is komoly aszályok pusztítottak, különösen az Alföldön.

  • 2022-ben történelmi mértékű szárazság sújtotta az országot: a Tisza és a Duna vízszintje rekordalacsonyra süllyedt, miközben a mezőgazdasági terméskiesés milliárdos károkat okozott.
  • Az aszályindex mérései szerint az idei évben is jelentős a vízhiány kockázata, főleg az őszi és téli csapadék elmaradása miatt.
  • A magyar vízhálózat állapota nem olyan kritikus, mint Bulgáriában, de a csatornák, öntözőrendszerek és víztározók felújítása és fejlesztése sürgető feladat.

A Kárpát-medence vízháztartása különösen érzékeny a klímaváltozásra, mert a folyók vízhozama nagyrészt külföldi forrásból érkezik. Ha a környező országokban aszály alakul ki, Magyarország is közvetlenül érintett lesz. Ezért a szakértők szerint nem elég a vízpótlás technikai megoldásaira koncentrálni: szükség van egy átfogó, regionális szintű vízgazdálkodási stratégiára. Összességében az idei év rávilágított arra, hogy a vízhiány már nem csupán környezeti, hanem társadalmi és politikai válságtényező is Dél-Európában. Magyarország számára ez intő jel: az ivóvízellátás, az öntözés és a természetes víztartalékok védelme nem tűr halasztást.

A szerkesztő megjegyzése

Romániának a déli része különösen veszélyeztetett. A ceausesu-i öntözőrendszereket felszámolták (jó részüket a legegyszerűbb ősi módszerrel: ellopták). A helyzeten ortodox pópák imáival akarnak úrrá lenni. Az államelnök alapította párt (környezetvédelmi minisztere) két országos jelentőségű erőmű építésének befejezését is akadályozza Maros megyében: ezek a ratosnyai vízerőmű, illetve a radnóti hőerőmű.