Lassú emelkedés várható Budapestnél, szombat estig még körülbelül ötven centiméterrel fog emelkedni a Duna vízszintje, ezt követően lassú apadásnak indul a folyó. A közúton már megközelíthetetlen Kisoroszi várhatóan jövő hét kedd-szerda körül szabadul fel. Az Európai Parlament képviselői több finanszírozást sürgettek az európai természeti katasztrófákra való felkészülésre.
Nagy az árvíz és nehéz a védekezés. A Duna átlagos vízszintje ugyan mintegy ötven centivel elmarad a 2013-as áradás vízszintjétől, de így is igen jelentős a védvonalak terhelése – mondta a köztévében Láng István országos vízügyi főigazgató.
„Ez egy nagyon nagy árvíz, nagy terhelést fog okozni”
Láng István tájékoztatása szerint jelenleg tetőzésközeli állapotban van a Duna Nagybajcsnál, de péntektől várhatóan elindul az apadás a folyó északi szakaszán. Hangsúlyozta, hogy a védekezés hosszabb lesz, mint ahogy tervezték, mert a vártnál lassabb az apadás, mivel a Borisz ciklon kitörése után Németországban jelentős eső esett. „Ez egy nagyon nagy árvíz, nagy terhelést fog okozni” – tette hozzá a szakember, aki szerint Magyarországon nagyon jó állapotban vannak a gátak.
A közúton megközelíthetetlen Kisoroszi várhatóan jövő hét kedd-szerda körül szabadul fel. Láng István hozzátette: Budapesttől délre nem kell aggódni az áradás miatt, mert az 1956-os, katasztrofális árvizet követően erőteljes fejlesztéseket hajtottak végre, a töltések magasabbak és erősebbek Budapest alatt.
Góra Zoltán országos katasztrófavédelmi főigazgató példátlannak nevezte az összefogást, nagyon sok önkéntes segíti a védekezést. A katasztrófavédelem feladata, hogy a vízügyi szakemberek koordinálásával végrehajtsák a védvonalak kiépítését, ehhez biztosítják az eszközöket és a humán erőforrást: a védekezésben részt vesznek hivatásos tűzoltók, rendőrök, katonák, a büntetés-végrehajtás munkatársai, önkéntes tűzoltók, mentős szervezetek, polgárőrök és nagyon sok civil.
Mindkét szakember arra figyelmeztetett, hogy a lezárt területeken nézelődő, fényképező katasztrófaturisták – amellett, hogy magukat is veszélybe sodorják – sok helyen akadályozzák a védekezést, tönkretehetik a gátat, zavarják a közlekedést, illetve az ártérből menekülő vadakat is.
Karácsony Gergely: Budapest felkészült a tetőzésre
Budapest teljes mértékben felkészült arra, hogy szombaton fogadja a Duna tetőzését – mondta a főpolgármester, amikor a Batthyány térről jelentkezett be a Facebook-oldalán. Megerősítette, hogy kilencméteres vízállásig van védve a város, de az előrejelzések szerint 8,5 méteren vagy az alatt tetőzik majd a Duna. Az ivóvízellátás is biztonságban van, a Fővárosi Vízművek lezárta azokat az ivóvízlelőhelyeket, amelyeket elöntött a Duna, és bevédte azokat, amelyek továbbra is biztosítják az ivóvizet. Folyamatosan ellenőrzik a víz minőségét.
A csatornarendszert is fokozottan igénybe veszi az áradás, Karácsony Gergely szerint biztosan lesznek csőtörések, kellemetlenségek.
Az áradásnak leginkább kitett fővárosi terület a Római-part. A Pünkösdfürdő és az Emőd utca között lezárták a Királyok útját, agyagfallal erősítették meg a földgátat. Lezárták a Pók utcát is, ahol 2013-ban a legkritikusabb védekezési pont volt az Aranyhegyi-pataknál. Itt azóta már gát épült, de a védekezés miatt szükségesnek tartották az utca lezárását.
Pénteken üzemkezdettől nem áll meg a 2-es metró a Batthyány téren, a 41-es villamos a Krisztina körúton át közlekedik, a 19-es villamos pedig a Lánchíd kihagyásával két szakaszon jár.
A főpolgármester is azt kérte, hogy bár tényleg fantasztikus a látvány, csak tisztes távolságból nézzék az emberek, mert nagy a folyó sodrása, és sok uszadékfa van benne.
Szentendrén péntekről szombatra virradóan várható az áradás
Szentendrén a várható csúcs péntekről szombatra virradóan áll majd be a Dunán, 750 centiméter körüli szinten, és több napig tart majd a gátakat próbára tevő apadás. Fülöp Zsolt polgármester elmondta, hogy továbbra is nagy szükség van az önkéntesek segítségére a váratlan események kezelésében, illetve a gátak figyelésében. A segíteni akarók jelentkezzenek a városi ügyfélszolgálaton telefonon vagy e-mailben.
Hétvégén jó idő lesz, a polgármester mégis azt kérte a kirándulást tervezőktől, hogy az árvízi helyzetre tekintettel ne látogassanak a városba, vagy ha mégis, akkor a magasabban fekvő utcákat vegyék célba, ne a Duna-partot. A Dunakorzót csütörtök délben lezárták, csak a helyben lakók és a védelmi munkálatokban részt vevők léphetnek be oda. Lezárták a védmű tetején haladó szentendrei kerékpárutat is.
Gresz István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársa hangsúlyozta, hogy az igazi munka a tetőzés után kezdődik. A gátak átázhatnak, szivároghatnak a hosszabb terhelés miatt. Arra kérte a szentendreieket, hogy ha bármilyen gyanús jelenséget – vízfolyást, szivárgást – látnak, azonnal szóljanak, négy vízügyi szakember várja a jelzéseket.
Az EP több finanszírozást sürget a felkészülés megerősítéséhez a természeti katasztrófákra
Az Európai Parlament (EP) képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban aggodalmukat fejezték ki a szélsőséges időjárási események, az árvizek, hőhullámok és erdőtüzek növekvő intenzitása és gyakorisága miatt. Az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó árvizekről szóló állásfoglalásukban több finanszírozást sürgettek a felkészüléshez az európai természeti katasztrófákra. Elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az EU legutóbb csökkentette az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetését.
Az állásfoglalás sürgette az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását, és kérte, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre a segítségnyújtáshoz.
Az elmúlt harminc évben 5,5 millió embert érintett Európában árvíz, közel háromezer emberéletet követelt, és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okozott.
Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”