Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki tanácsadó – ugyan csak pár napig tartó, de erősen Orbán-kritikus nyilatkozatokkal kísért – lemondása nyomán megnéztük, hogy kik voltak és mi lett a sorsuk azoknak, akik 2010 után nyilvánosan szakítottak a Fidesszel.
Mindenki tud olyan történeteket, amelyek arról szólnak, hogy állami (de akár a NER-be tagozódott piaci) munkahelyeken milyen retorziók érnek embereket akár egy Fidesz-kritikus Facebook-like miatt is. Ilyenből indult ki például Szert Boglárka ügye, aki az állam által gründolt és fenntartott Antall József Tudásközpont egyik jogi vezetője volt. Kirúgását a munkaügyi bíróság véleménynyilvánítás elfojtásának minősítette, elmaradt munkabérét is megítélte, de a jogász azóta már külföldön dolgozik.
A nyilvánosság előtt kevesen szakítottak eddig a Fidesszel. Egyrészt mert a párt általában egyik katonáját sem hagyja az út szélén: állami vagy piaci munkákkal kárpótolja azt, akitől valamiért megválik. Másrészt viszont nem bocsát meg az általa árulóknak minősítetteknek. „Aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül is a csatatéren, kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk” – mondta Orbán Viktor egy frakcióülésen akkor még földművelésügyi államtitkára, Ángyán József szerint.
Ha lehet egyáltalán ilyen kis esetszámnál mintázatról beszélni, az az, hogy védettebbek azok, akik valamilyen politikai csoporthoz dezertálnak a Fideszből, illetve azok, akiket a szellemi elithez tartozónak lehet nevezni. Akik viszont magányosan és/vagy helyi szinten szállnak szembe a NER-rel, azokat akár hatósági represszió is érheti.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Hegedüs Zsuzsa szerint Orbán Bécsben „korrigált”, ő azonban távozik a posztjáról
A nagyhalak
Nem találtunk tehát túl sok nevet. Közülük természetesen a legismertebb és legnagyobb hatalmú a 2013 előtt Orbánnal tandemben dolgozó gazdasági háttérember, Simicska Lajos volt. (És néhány közeli munkatársa, mint Fonyó Károly vagy Csintalan Sándor, illetve a lapjainál dolgozó, de Simicskát az ellenzékiségbe követő újságírók, akik most jórészt a Magyar Hangnál dolgoznak.)
Simicska sorsa közismert: a választásokig fenntartotta korábban fideszes médiabirodalom részeként működő, majd ellenzékivé váló lapjait, támogatta a Vona Gábor vezette Jobbikot, de már a választás előtt megkapta a háborút lezáró üzenetet a Fidesz vezetésétől: vagyonától meg kell válnia, de kivásárolják, és szabad elvonulást kap. Így is történt. Cserében a nyilvánosság nem tudott meg semmit a haveri kapitalizmus (crony capitalism) és a Nemzeti Együttműködés Rendszere kiépülésének történeteiről.
Simicskán kívül a legismertebb renegát Hadházy Ákos, aki miután hangfelvételen mutatta be, hogyan osztják el a Fideszben a trafikkoncessziókat, fideszes városi képviselőből immár harmadik ciklusát megkezdő ellenzéki – előbb LMP-s, majd független – parlamenti képviselő lett. A folyamatosan az állam asszisztálásával vagy szervezésében megvalósuló korrupciós eseteket nyilvánosság elé táró politikus számára ez jelent védelmet, bár Kövér László parlamenti házelnök már három hónapja nem teszi lehetővé, hogy letegye esküjét és átvegye legújabb mandátumát.
Az agrármérnök, egyetemi tanár Ángyán József 2006–2014 között országgyűlési képviselő, 2010–2012 között a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt. Ő is nyilvánosan szakított Orbánnal, miután szerinte korábbi ígéretei és pártprogramja dacára a Fidesz-kormány nem a családi gazdaságokat támogatja, hanem birtokkoncentrációt generáló földpolitikája révén itt is klientúrát épít.
Ángyán ezután – szavai szerint – „a fideszes állami földprivatizáció, vagyis az intézményesített földrablás dokumentálásán” kezdett dolgozni, megyénként publikálta az állami földek privatizációjának nyerteseit, kimutatva közöttük a legfontosabb fideszes érdekköröket.
A professzort személyesen nem hurcolták meg (közben nyugdíjas is lett), de a 2014-es választás után a gödöllői egyetem rektora megszüntette az Ángyán által létrehozott és vezetett Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet.
Illés Zoltán a megszüntetett Környezetvédelmi Minisztérium helyett az agrárminisztérium környezetvédelemért felelős államtitkáraként volt kénytelen végigasszisztálni a környezetvédelmi intézményrendszer felszámolását. A paksi beruházás kritikusaként a párt nem indította a 2014-es választáson, azóta szintén interjúkban bírálja a kormányzatot. Egzisztenciája nemzetközi munkák, illetve a Közép-európai Egyetemen lévő tanári állása révén biztosított.
A lejjebbi szinteken már nem lehet ilyen könnyen megúszni a lázadást.
Egy magát meggondoló polgármester
Kósa Lajos (csak névrokona az ismert politikusnak), 2019 októberéig Rákóczifalva város polgármestere 2020-ban bejelentést tett az ügyészségen arról, hogy megyei fideszes vezetők hogyan vették rá, hogy pályázati pénzek, közpénzes megbízások az általuk javasolt emberekhez, cégekhez jussanak. Mindezt elmondta az Átlátszónak is.
Cserében ő lett gyanúsított pályázati pénzeknek nem az eredeti célokra való felhasználása miatt. Ezeket a rákényszerített pályázatok, beruházások miatt forráshiányossá vált önkormányzat működésére, kötelező feladatok ellátására használták fel.
Kósát bíróság elé is citálták. A most lezáruló per nyomán visszavonta állításait, és nyilvánosan bocsánatot kért az interjúiban említett fideszes politikusoktól.
Az elit
A megosztó vitákat nem kell a társadalomban folytatni, bent kell tartani őket „az elit szűk köreiben, ahol a helyük van” – mondta a miniszterelnök 2009-es, az új rendszer kiépítését jelző kötcsei beszédében. Az akadémiai, egyetemi emberek jellemzően ilyenek.
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a 2010-es győzelem után még egy-két évig Orbán Viktor tanácsadója volt. Azóta a nyilvánosság előtt többször elmondta az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, hogy az ország nem előre-, hanem hátrafelé halad. (Lapunknak például itt.) Akadémiai ember, a Corvinus és a CEU egyetemi tanára.
Egyetemi tanár társa a Corvinuson a Fideszben és a magyar közgazdász-társadalomban is nagy tekintélynek örvendő Chikán Attila. Ő egy ideig az első, 1998–2002 közötti Orbán-kormány gazdasági minisztere is volt, de 2010 után visszafogottan ugyan, de már kritizálta a Fidesz-kormányt.
Ahogy Áder János – Simicska Lajos által intézett – 2007-es megtámadása a Magyar Nemzetben a nyilvánosságig ugyan nem jutott el, de nagy felháborodást keltett a Fidesz régebbi tagságában, úgy Chikán Attila is védett, hiszen a Közgáz (Corvinus) legendás Rajk Szakkollégiumának – amely a Fidesz sok alapemberének meghatározó ifjúkori műhelye – alapító igazgatója és sokáig vezetője is volt.
Chikán 2018-ban könnyeivel küzdve beszélt a tévében az akkor még Schmidt Mária hetilapjaként működő (nyomtatott változatában egy hónapja megszűnt) Figyelő Soros György „zsoldosait” soroló listájáról, amelyre ő is felkerült.
Annak dacára hogy – a Direkt36 cikke szerint – 2018-ban ő is a kormányzati Pegasus kémszoftver megfigyeltjei között volt, a 2019. július 1-jétől a Corvinus Egyetem fenntartójává lett Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány felügyelőbizottságának tagjává nevezték ki. Azóta csak a konferenciák előadójaként értékelte korábbi kormánya gazdaságpolitikáját.
Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
