Alig pár milliárd adóforintból ismét minden választópolgárhoz propaganda röpcédulát küld a kormány, amely 11 pontban mutat rá: Brüsszel olyan gonosz, hogy na. Tucatnyi „nemzeti konzultációval” inzultálta már a lakosságot Orbán, ilyesféle tematikákkal: bevándorlás és terrorizmus, állítsuk meg Brüsszelt, STOP Soros, a járvány utáni nyitás – megannyi kérdőív, amelynek kérdéseit a „hülye-e vagy?” kifejezéssel foglalhatjuk össze. Vajon mikor érkezik el a pillanat, amikor a megszólítottak fölismerik, a tesztek mögött az igen válasz feltételezése húzódik?
Hát igen, a nyelvtan finomságai. Boldogan írnánk ekképpen is: konzultál a magyar nemzet, de sajnos nem tehetjük, kötve van a kezünk. A konzultál ige, éppúgy, mint a konzultálás/konzultáció főnév megbeszélés, tanács kérése jelentéssel bír, egyfajta interakciót feltételez két vagy több fél között, ami sajnálatosan kizárja a feleletválasztós teszt technikáját. Bár e módszer rendkívül demokratikus, a komplett idióták számára nem ad elégséges esélyt a helyes válasz eltalálására. Például a mohácsi vész időpontja felől puhatolózó nyitott kérdés lehetőséget teremt végtelen számú variációra, jöhet 1848, 1956 éppúgy mint 1917. november 7. Ámde a választásra felkínált 1514, 1917 és 1526 már egyharmados valószínűséggel sikerrel kecsegtet. Még derűsebbek a kilátások a következő verzióval: „Igaz-e, hogy a magyarok 1526-ban bedőltek a Cselének?” Vagy az „1526-ban a törökök hatalmas túlereje és Brüsszel miatt elvesztettünk egy csatát. Hogy hívnak, fiacskám?” Utóbbi kérdezési technika sikerrel kecsegtet abban az esetben is, ha egy olajipari potentát csemetéje a megmérettetés alanya. Ilyenkor általában a moralizáló egyetemi oktatót kirúgják, de a szép győzelem érdekében vállalni kell a járulékos veszteségeket.
Hosszú pályafutásunk során kerültük a karácsonyi ajándékok felkutatását az ágyneműs szekrényben, talán nem is annyira morális okokból, hanem mert nem rendelkeztünk ilyen céltárolóval. Most azonban sok-sok élettapasztalattal a hátunk mögött vágtunk bele a második gyermekkorba, ám nem az említett bútordarab kikutatásával elégítettük ki mindent elsöprő kíváncsiságunkat, hanem a Magyar Nemzet sietett a segítségünkre – ezért helyes a nagy kezdőbetűk használata. Hagyjuk a fitymálást a dollároldalra, elvégre a KRESZ-vizsgára is a tesztek tömegének kitöltésével készültünk.
Elolvastuk hát mind a 11 kérdést. Megkönnyebbültünk, mert a puszta érdeklődésnél többet kap majd kézhez minden magyar választópolgár. Mindegyik kérdéshez biztosítja kormányuk a széleskörű tájékozódást, elolvashatjuk a megfontolt válaszhoz szükséges egy-két mondatos magyarázatot. Sőt, az egyes tételek bevezetőjeként, rögtön a sorszámuk után közölnek velünk egy tényt. (Az olvasni nem tudók bátran kérhetik a szomszéd segítségét.)
Lássunk egy példát.
10. Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt.
Ezt követi a kék alapon fehér betűkkel szedett bővebb információ: „Brüsszelből folyamatosan támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta a jogszabályt. Eközben egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról.” Kell-e ennél alaposabb ismeret a feladat megoldásához? Két választási lehetőséget kínál a történelmi jelentőségű okmány:
- A) Tovább kell szigorítani a gyermekvédelmi szabályozást.
- B) Brüsszel javaslata alapján enyhíteni kell a gyermekvédelmi törvényt.
A kormány demokratikus elkötelezettségét bizonyítja, hogy szót sem ejt az óvodás gyermekeket fenyegető nemátalakító szörny tornyosuló árnyékáról, pedig az tornyosul ezerrel.
Összesen 11 kérdést kap minden nebuló, tizenegyszer kérdezi tőlünk szeretett vezérünk a következőt: „Ön mit gondol?”
Nem kell azonban félni a vizsgától, elegendő a felkészüléshez Brüsszel ismerete, a tananyag ezúttal kizárólag róla szól, mindegyik tétel a belga főváros nevével kezdődik. Soros, a dollárbaloldal, Gyurcsány szóba sem kerül. Ráadásul a teszt kitöltéséhez segédlet vehető igénybe, a vizsgázó a KESMA bármely szakkiadványát használhatja.
Íme az új kormányzati kampány, kép: Magyarország Kormánya / Facebook
Mire a végére ér az ember, világossá válik számára, Brüsszel háborúpárti, a magyarok pénzét és fegyvereit költi Ukrajnára, amit ráadásul föl akar venni az Unióba, és még a következőket is szándékozza: eltörölni a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofit adót, génmódosítani a gabonát, tengerentúlról küldött pénzekkel befolyásolni a magyar politikát, migránsgettókat létrehozni Magyarországon.
Izgatottan várjuk a konzultáció eredményét, pontosabban szólva, minthogy az eredmény már megvan, annak ismertetését lessük gyermeki kíváncsisággal.
Kormányunk bátorsága határtalan, hiszen a demokrácia iránti mélységes belső igényen kívül senki és semmi nem kényszerítette a nép vélemények kikérésére, ám ő mégis megteszi, még annak tudatában is, hogy az eredmény leszűkíti a mozgásterét, hisz’ nem cselekedhet a nép akarata ellenére. A kockázatot tovább növeli, hogy ezúttal nemcsak a környező országok élő vagy halott magyar állampolgárai, hanem a külföldön dolgozó honfitársak is kifejezhetik levélben az akaratukat.
Ceterum censeo Brusselinem esse delendam – még ha Brüsszelt csak a Római Birodalom bukása után is alapították.
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok, a teringettét!