Ha lesz új ellenzéki kezdeményezés, Magyar Péterék előtt mutatnák be jelöltjeiket
Rengeteg a pletyka, a hamis és félinformáció, a találgatás, de a valóságban még nem dőlt el semmi. Nagyjából így foglalható össze, hol tartanak az informális egyeztetések a régi ellenzéki pártok szereplői között arról, hogyan próbáljanak majd a jövőben érvényesülni a Tisza Párt árnyékában.
Pár hete dobta be Magyar Péter Tisza-elnök: „Hadházytól Karácsony Gergelyen, Csárdin és Hajnal Miklóson át Szabó Tímeáig mindenkit próbálnak összelapátolni” egy Duna Párt–Egyesület–Szövetség- gyűjtőpártféleségbe a Tisza ellen. Korábban pedig Ungár Péter emlegette a Duna nevű szervezkedést.
Ugyan szerepvállalásukat a nevesített szereplők cáfolták, úgy tudjuk, valóban létezik Duna munkanéven futó kezdeményezés, ebben az MSZP-n és a DK-n kívüli világ egy része fogna össze, olyanok, akik úgy érzik, hogy „az ó- és az új ellenzék között rekedtek”. Volt olyan ellenzékiképviselő-forrásunk, aki úgy fogalmazott, ha a kezdeményezés megvalósulna, még idén decemberben vagy legkésőbb január elején kellene bemutatni jelöltjeiket, de mindenképp azelőtt, hogy Magyar Péterék prezentálják a sajátjaikat. Más forrásunk arról beszélt, ugyan Magyar Péter láthatóan nem örült annak, hogy felmerült a Duna ötlete, valójában a Tiszának is jól jöhet egy szövetséges, már csak azért is, hogy megpróbálja kiejteni a DK-t a parlamentből.
Mit mondanak a pártok?
A Magyar Hang az ügyben kereste a Momentumot, ugyanis információink szerint részben a párt környékéről is indulhatott a Duna koncepciója, de nem kaptunk választ. Olyan információ is eljutott hozzánk, amely szerint vannak, akik a hagyományos ellenzéki pártoktól régóta független Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is szívesen látnák egy ernyőszervezetben. Így az MKKP-tól is megkérdeztük, őket megkeresték-e a Duna vagy más ellenzéki kezdeményezés miatt. „Nem érkezett hozzánk ilyen megkeresés, viszont többször megpróbálta felvenni velünk a kapcsolatot az Ipoly menti SUP Párt, a Volga-torkolati Nemzeti Anarchoszindikalista Nyenyec Egységfront, és nem tagadjuk, igen, egyszer keresett minket a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatósága is, de nekik nem vettük fel a telefont. Egyelőre nincs más terv, mint hogy önállóan indulunk 2026-ban, ahogy eddig is tettük.”
Életképes lehet-e egy új formáció?
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint két ellentétes jelenség csap össze: az egyik aválasztási rendszerből fakadó együttműködés-kényszer, a másik a két szereplőnél nagyobb választék iránti igény. A választási rendszert közismerten úgy alakította ki a Fidesz, hogy együttműködésre kényszerítse a mindenkori ellenzékét.
– A mesterterv abból indult ki, hogy a Fideszen kívüli világ sokszínű, sosem fognak tudni olyan egységesen és tömegesen felsorakozni, ahogy a Fidesz táborában ez Orbán Viktor mögött lehetséges.
Persze szerinte 2026-ban is biztosan lesznek szavazók, akik nem kérnek majd a Fidesz–Tisza-kínálatból. Úgy vélte, a Mi Hazánk valószínűleg felszínen marad, de nem valószínű, hogy nagyobbra tudna nőni, kérdés, megmarad-e addig a DK, a többi parlamenti pártnak jó eséllyel leáldozott, még az MKKP találhat magára. Nehéz elképzelni, hogy bármilyen új formáció érdemben megkapaszkodjon középen, de a Tiszára sem számított senki idén év elején.
– Egy tisztán listás rendszerben még jól is jöhetne a Tiszának egy harmadik, középen álló kis párt, amelyikkel később koalícióra léphet, de a hatályos választási rendszerben nem nagyon tudnak a kampányban együttműködni, mivel választási győzelemre csak akkor van esély, ha a Fidesszel szemben minden egyes egyéni választókerületben csak egyetlen esélyes ellenzéki jelölt indul. Márpedig egy országos listához 71 egyéni jelölt kell, két párt így nem tud osztozkodni – fejtette ki László Róbert. Ugyan szerinte utolsó pillanatos választásirendszer-módosítások bármikor jöhetnek, de ha lesznek ilyenek, aligha fogják megkönnyíteni az ellenzéki együttműködést.
Eddig sem volt zökkenőmentes az együttműködés
Ember Zoltán politikai elemző a Magyar Hangnak elmondta: a pártok politikusai túlélhetnek egyénileg vagy új csoportokban, de ilyenkor adódik a kérdés, hogy ki kivel áll össze.
– Az ellenzéki együttműködések az elmúlt években nem voltak zökkenőmentesek. Olyan emberekről beszélünk, akik konfliktusos viszonyban voltak a múltban, és azzal szórakoztatták a nagyérdeműt az elmúlt tíz évben, hogy lesz-e összefogás, vagy nem – fejtette ki. Persze a 19 egyéniben mandátumot szerzett ellenzéki képviselő sorsa lehet a legérdekesebb, és itt a Tisza Pártnak is dilemma, hogy kiket enged magához közel. A politikai elemző szerint például Magyar Péter gesztusa Hadházy Ákos felé – hogy felszólalásra kérte a közmédia elleni tüntetésen – a közeledés irányába mutat, de a független képviselőnek óvatosan kell bánnia a kritikával, ha akar még zuglói képviselő lenni.
Kérdésünkre, hogy a korábbi ellenzéki képviselők át tudják-e pozicionálni jelenlegi imázsukat, úgy válaszolt, nem valószínű, hogy ez sikerülhet nekik. Akkor lehet némi esélyük, ha ideológiai alternatívát nyújtanak, például valaki a zöld- vagy szociáldemokrata értékek kemény képviseletébe kezd.
Ám Ember Zoltán hangsúlyozta: olyan szereplőkről beszélünk, akik ezt eddig sem csinálták, és akik esetén elmosódtak a korábbi ideológiai törésvonalak.
– Ezek a politikusok azt tanították meg a saját szavazóiknak, hogy a kérdés az: „Orbán vagy nem Orbán”. Emiatt nem voltak a pártoknak karaktereik. Ez önsorsrontásnak bizonyult, hiszen időközben lett egy náluk minden eddiginél erősebb vetélytárs a „ki a kormány legnagyobb ellenfele?”-versenyben, a szavazóik pedig elillantak, mert nincs meg a kötődésük a pártokhoz. Ezt Magyar Péter is látja. Persze az egyéni képviselők függetlenként is elindulhatnak újra, ám ha országos listát nem állítanak, akkor csupán egy-két millió forintnyi állami támogatás áll majd rendelkezésükre a kampányhoz.
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 43. számának (2024. október 25-31.) nyomtatott változata.
