Azt tanultuk, hogy ez a szobor a latinitás szimbóluma és szinte valamennyi romániai
városban, településen (Bukarestben, Temesváron, Tordán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Iaşi-ban, Galaţ-on stb.) megtalálható a másolata, tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy Szatmárnémetiben is van egy belőle. Valamennyi Anyafarkas-szobor előképe a capitoliumi nőstényfarkas, amelyről hosszú időn keresztül azt tudtuk, hogy ókori, etruszk alkotás. Már itt akad egy kis bökkenő, hiszen az etruszkok nem latinok, hanem ismeretlen eredetű, a Római Birodalom felemelkedése előtti, ókori nép. Az is köztudott, hogy a csecsemő Romulus és Rémus Antonio Pollaiuolo (1432-1496) műve a 15. században került kiegészítésként a szoborhoz, így válhatott mindenki számára érthető, „olvasható” jelképpé.


A történelem során volt ennek a szobornak egy másfajta értelmezése, üzenete is. A fasiszta vezér, Mussolini, aki magát az Új-Róma megalapítójának tekintette, nagyon kedvelte ezt. Az Anyafarkas kultuszát úgy terjesztette el, hogy számos másolatot ajándékozott baráti országoknak.
Nincs arról megbízható statisztika, hogy mennyi létezik szerte a világon, még a romániaiakról sincs pontos kimutatásom. Nagy részüket a két világháború között állították, maga a szobor lényegében ugyanaz, eltéréseket a talapzatoknál, a környezet kialakításánál tapasztalhatunk.
2000-ben restaurálták a Capitoliumi Anyafarkast, ekkor a bronzöntés technikája, a fém
összetételének elemzése és tucatnyi más próba alapján a szakemberek rádöbbentek arra, hogy a szobor nem ókori, hanem jóval későbbi, korai középkori, vagy középkori hamisítvány. A hamisítvány kifejezés azért jogos, mert akik hivatkoztak erre a műre, minden alkalommal kihangsúlyozták, hogy már az ókorban is Róma alapításának jelképe volt. Nyilvánvaló, hogy az ehhez hasonló, deheroizáló felfedezéseket a társadalom, de még a szakma is csak nagyon nehezen fogadja el, mert senki sem örül annak, ha a tudomány nevében megfosztják valamitől, amiben hinni szeretne. Ebből egyenesen következik, hogy a szobrok még hosszú ideig őrizik eredeti szerepkörüket az emberek tudatában, az a szűk réteg pedig, amelyik ismeri, ismerni véli a dolgok valódi hátterét, marad a maga igazával.
Amúgy kortól, feltételezésektől függetlenül szép, formagazdag, kifejező alkotás, a
Capitoliumi Múzeumban pedig a legújabb kutatások, felfedezések ellenére is nagy becsben tartják. Külön teremben áll, és a felirat szerint is ókori alkotásként szerepel.
A szatmári szobor felújítás, hiszen a városban már a két világháború között volt Anyafarkas-szobor. Az újra állítás a talapzaton látható felirat szerint 1992-ben történt Radu Ciobanu szatmári szobrász és L. Sabou építész közreműködésével. Helye a Megyei Múzeum előtti park, ahol ezt megelőzően, hozzávetőlegesen húsz évig Vasile Lucaciu szobra állt.

  1. A Capitoliumi Anyafarkas
  2. A szatmári másolat
  3. A szobor 1992-es újraállításáról